Mindezt azon kerekasztal-beszélgetésen mondta el Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank Hungary Zrt. kis- és középvállalati igazgatója, amelyet a bank tartott Tiszakécskén a térség gazdálkodóinak.

Hollósi Dávid, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezetője azzal vezette fel a beszélgetést, hogy megnézte, 40 éve ugyanazok a kollokviumi tételek. De talán ez mégsem baj – tette hozzá –, hiszen Einstein is azt mondta: a kérdések ugyanazok, csak a rájuk adott válaszok mások mindig. Ennek jegyében az Erste Bank kkv-üzletágának vezetőjétől azt kérdezte, hogyan tud a bank reagálni a sok változásra, és milyen versenyképes ajánlatokat kínál ügyfeleinek. Természetesen szóba került a precíziós gazdálkodás is.

Szerdahelyi Róbert: bár pénzügyi elemzőink és kockázatkezelőink a számok bűvöletében élnek, házon belül ott van az agrármérnökökből álló Agrár Kompetencia Központunk, ahol a naturáliákat nézik – fotó: Agroinform.hu

Szerdahelyi Róbert elöljáróban tudatta a hallgatósággal, a gazdákkal, hogy a kkv-üzletág vezetőjeként eredeti végzettségét tekintve ő is agrármérnök. Miért beszélünk mi a budapesti „toronyban” (a székházban) a precíziós gazdálkodásról? – tette fel a jelenlévő gazdákban feltehetőleg megfogalmazódó kérdést. Pontosan a szakmai szenvedély miatt – utalt az Erste plakátjára –, mert fontosnak, elkerülhetetlennek látják ennek megvalósítását, és maguk is segíteni akarják a folyamatot. „Akár egy ilyen este megrendezésével is.” Jó példaként hozta fel az Egyesült Államokat, ahol kezdetben csak a termelők öt százaléka vágott bele a precíziós gazdálkodásba, de 15 év alatt – mára – már 80 százalékra nőtt ez az arány.

Mindennapi gyakorlatuk, hogy leülnek az ügyfeleikkel, és behatóan átvizsgálják az egész termelési folyamatot. hiszen az a gabona, amelyet precíziós gazdálkodással termelnek, valójában ugyanaz a termék, mint amit a nem precíziósan termelt. Tőzsdei termék. A kérdés az, hogy a piac megfizeti-e azt a többlettermelési értéket és azt a másfajta termelési módot, amit precíziós gazdálkodásnak hívunk. Nem fizeti meg, a tőzsdei árak nem igazolják vissza a precíziós gazdálkodás értékeit – jelentette ki.

A hatékony, versenyképes termelésben van a titok

Nyilvánvaló, hogy meg kell néznünk, honnan indul „ez a történet”, hol kell keresnünk a jelentőségét. Például csökkenő üzemanyagköltségekkel lehet számolni, és jó néhány egyéb megtakarítást is fel lehet mutatni. Nem mellesleg a környezet terhelése is kisebb általa. „De bizony találtunk olyan költségtételeket, amelyek egyáltalán nem csökkennek.”

Akkor boldogul a termelő, ha az egy hektárról betakarítható termésmennyisége egyre növekszik, miközben a ráfordításai csökkenek vagy szinten maradnak: a hatékony, versenyképes termelés a lényeg” – fotó: Agroinform.hu

Két hete megkérdezték egyik gazdálkodó partnerüket, aki „szenvedélybeteg a precíziós gazdálkodásban”, hogy csökkentek-e termelési költségei, például a műtrágya-felhasználásban. Ő digitális térképén látja, mikor melyik ponton milyen hatóanyagot kell kihelyezni. Összeadták a tételeket, és a vége az lett, hogy több műtrágyát használ, igaz, helyspecifikusan. Mindent összevetve elmondható, hogy a precíziós gazdálkodásban – sok esetben többletinputanyag-felhasználással, nagyon-nagyon precíz gondolkodásmóddal, szigorúbb technológiai fegyelemmel – többletérték érhető el. Ám a vége mégiscsak az, hogy jelenleg még olyan környezetben, ahol ezt nem feltétlenül fizeti meg a vevő vagy a tőzsde.

Akkor boldogul ebben a történetben a termelő, ha az egy hektárról betakarítható termésmennyisége egyre növekszik, miközben a ráfordításai csökkenek vagy szinten maradnak. „A hatékony, versenyképes termelésben van a titok, erre kell nekünk is odafigyelni. Bár pénzügyi elemzőink és kockázatkezelőink a számok bűvöletében élnek, mindenféle adatokat, mérlegeket elemeznek, házon belül ott van az agrármérnökökből álló Agrár Kompetencia Központunk, ahol a naturáliákat nézik. Milyen termelési adottságok mellett, milyen felszereltséggel, milyen vevőkkel, milyen gépparkkal, hány aranykoronás földön gazdálkodnak, és valószínűleg jobban meg tudják becsülni az önök gazdálkodását, mint amit egyébként a könyvelők a sor végén kimutatnak számukra.”

Hosszú távon azok lesznek a nyertesek, akik elindulnak a precíziós gazdálkodás útján

– jelentette ki. Az Erste ebben támogatja partnereit.

A növekedési hitelprogram után jön az Erste növekedési program

Ugyanezt az innovatív gondolkodást, nyitottságot és kíváncsiságot várják el önmaguktól is, házon belül – mondta el. Az elmúlt három évben, „legyünk őszinték”, mindenki a növekedési hitelprogram (NHP) bűvöletében élt. Az első ciklus a devizahitelek kiváltására volt alkalmas, a második forgóeszközre, a beruházási hitelekre, a harmadik most ér véget idén márciussal, ez már kizárólag beruházási hitelekre volt igénybe vehető.

A folytatásról elmondta: az NHP után jön az Erste Növekedési Program. „Egy lényegi elemet szeretnék kiemelni ebből a programból: tudunk

tízéves futamidőre, fix kamatozással beruházási és forgóeszközcélra finanszírozást biztosítani,

ami nemcsak hogy új beruházásra és forgóeszköz-finanszírozásra alkalmas, hanem akár hitelkiváltásra is. Egy lejáró NHP-hitel kapcsán ez egy valós és fontos alternatíva lehet" – emelte ki. Hamarosan jönnek a részletek! – tette hozzá.