A másik témakör a kisebb áruházláncokban történt ellenőrzéseink, gyakran találtunk nem megfelelően jelölt vagy nem megfelelő minőségű importtermékeket. A mindennapi ellenőrzéseink során a kisebb üzletekben, piacokon a 20–30 dekagrammtól két-három kilogrammig gyakran találtunk lejárt minőségű termékeket. A leggyakoribb hiányosság, hogy az üzletek megpróbálnak lejárt szavatosságú terméket értékesíteni, azonkívül nem tartják be az általános tárolás, például a szakosított hűtőtárolás feltételeit, a megfelelő hűtőhőmérsékletet.
Elég gyakori még, hogy a tárolás higiéniai állapota nem megfelelő (rozsdásodás, csempehiány), és emiatt is intézkednünk kell nemcsak az élelmiszerüzletekben, hanem a piacokon is.

Több tízéves tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy az élelmiszerek 5–10 százaléka kifogásolható, ezek részben fogyaszthatósági, részben minőségi kifogások. Ez utóbbit kétfelé kell választani, amikor érzékszervileg is észrevesszük az elváltozást, illetve amikor kiegészítő laboratóriumi vizsgálatot kell végezni. 2006-ban megközelítőleg 200 tonna fogyasztásra alkalmatlan különböző terméket (hús-húskészítményt, tojást, tésztát, tejterméket) foglaltunk le.

– Október végéig 8200 ellenőrzést tartottunk a kereskedelemben. Ebből 522 esetben 36 tonna élelmiszer forgalmazását tiltottuk meg. A 36 tonnából 28 tonnát semmisítettünk meg vagy koboztunk el. Üzletbezárásra nem került sor, mindössze három esetben javasoltuk az illetékes kerületek jegyzőinek a renitens üzletek működésének felfüggesztését. A tejtermékeknél elsősorban a fogyaszthatósági idővel kapcsolatos problémák jelentkeztek.
Egyre gyakrabban merül fel az igény a média és a fogyasztók részéről, hogy hozzuk nyilvánosságra az érintett üzletek, cégek nevét. Az alábbiakban ismertetném az adatvédelmi biztos állásfoglalását a kérdésről.
A piacgazdaság körülményei között a sokszor kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók érdekeit és jogait világos szabályoknak és hatékonyan működő intézményeknek kell védeniük. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a globális gazdasági együttműködés új veszélyforrások felbukkanásával is jár, s ez tovább növeli a fogyasztóvédelmi garanciák fontosságát.
Az információszabadság révén a kiszolgáltatottság elsősorban azáltal csökkenthető, hogy a fogyasztók érdekeit érintő ügyekben a nyilvánosságot a lehető legszélesebb körre terjesztjük ki. A nyilvánosság nemcsak fegyver a piaci helyzetükkel visszaélő termelőkkel és szolgáltatókkal szemben, de egyben érdeke a tisztességes piaci szereplőknek. A közérdekű adatok nyilvánossága hozzájárul a fogyasztói jogok érvényesüléséhez, mivel az információk nyilvánossága elősegíti a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülését, a fogyasztóvédelmi hatóságok tevékenységének átláthatóságát, azaz az ellenőrök ellenőrzését.

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos információk nyilvánosságát érintő legfontosabb szabályok

A közérdekű adatok megismeréséhez való jog alkotmányos alapjogunk. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése szerint: „a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze”.
A jog értelmezése során az Alkotmánybíróság a 32/1994. (V. 29.) számú határozatában kifejtette, hogy „a közérdekű adatok nyilvánossága és megismerhetősége az Alkotmányban biztosított, az alaptörvényből közvetlenül is fakadó alapvető jog. A közérdekű információhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat”.
A fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó szervek hatósági eljárására, az iratok megismerésére vonatkozó általános szabályokat a Ket. határozza meg:
„69. § (1). A hatóság akkor engedheti meg az ügyfélen kívül az eljárásban részt nem vevő harmadik személynek az iratokba való betekintést, ha igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
A hatóság az (1) (4) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül, bárki számára hozzáférhetővé teszi azokat a döntéseket, amelyeket

– az adott tevékenységgel összefüggésben a hatásterületen élő lakosság jelentős részét érintő ügyben hozott.
– a fogyasztók, illetve munkavállalók munkavédelmi, munkabiztonsági jogait közvetlenül érintő ügyben hozott.

81. § (8) törvény elrendelheti a jogerős határozat nyilvános közzétételét. Ebben az esetben a hirdetményi úton történő közlés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozat rendelkező része is közzétehető, nem kell tartalmaznia azonban a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást.
A fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok egy része azonban a Ket. hatálya alól kivett, vagy privilegizált eljárási rend szerint gyakorolja hatáskörét. Vagyis a jogszabályok gyakran engednek eltérést a Ket, szabályairól, és e szervek működésére, döntéseik nyilvánosságára is eltérő szabályok vonatkoznak.
A fogyasztóvédelmi ügyekben érintett cégek jogaival összefüggésben tekintettel kell lenni a személyhez fűződő jogok és az üzleti titok védelmét szabályozó Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényre (a továbbiakban: Ptk.)
„78. § (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.
A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.”.

„81. § (1) Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok, vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél.
Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás, vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése, vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
Az Alkotmány, valamint az Avtv. rendelkezései széles körben biztosítják az állam működésével kapcsolatos adatok nyilvánosságát. Az Alkotmánybíróság számos határozatában szögezte le, hogy az állam ezen belül a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzésére az állampolgárnak csak akkor van módja, ha e szervek átláthatóak.
A fogyasztóvédelmet érintő legfontosabb jogszabályok áttekintése alapján megállapítható, hogy a nyilvánossággal kapcsolatos jelenleg hatályos rendelkezések számos ponton eltérnek az Avtv. rendelkezéseitől, gyakran ellentmondanak egymásnak, a jogszabályok egy része pedig a nyilvánosságot illetően indokolatlanul korlátozó. Részben ennek tudható be a fogyasztóvédelmi hatóságok bizonytalansága és időnkénti túlzott óvatossága a fogyasztóvédelemmel összefüggő közérdekű adatok kezelése során.
Fentiek alapján igazolva látszik hatóságunk jelenlegi gyakorlata, mely során ez idáig nem hoztuk nyilvánosságra az elkövető cégek neveit.


Dr. Helik Ferenc
igazgatóhelyettes főállatorvos
Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonági
és Állategészségügyi Igazgatóság