Az Országgyűlés december 15-én szavazta meg a törvényt, ám a köztársasági elnök nem írta alá a jogszabályt, hanem előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte. Az államfő indítványában három ponton vetette fel a hulladékgazdálkodási törvény alkotmányellenességét – írja az MTI.
Ezek közül az egyik szerint a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvény elvonja a termelési és ipari hulladékok tulajdonjogát, kártalanításról azonban nem gondoskodik, sőt még fizetési kötelezettséget is kilátásba helyez a termelőknek, amivel duplán kárt okozhat.
Áder János köztársasági elnök több pontban kifogásolta az új hulladékgazdálkodási törvényt – fotó: Pixabay
A köztársasági elnök indítványa szerint a törvénynek ez a rendelkezése sérti a tulajdonhoz való jognak az alaptörvényben rögzített védelmét azzal, hogy a termelési és ipari hulladékok tulajdonát teljes és feltétlen, azonnali kártalanítás nélkül elvonja.
Az Alkotmánybíróság január 19-i határozata megállapította, hogy ez a támadott rendelkezés bizonyos esetekben valóban úgy korlátozza a hulladéktulajdonosnak is minősülő hulladékbirtokosnak a hulladékhoz fűződő tulajdonjogát, hogy ezzel neki tényleges, pénzben is kifejezhető hátrányt okoz, de nem ír elő arányosságot biztosító ellentételezési kötelezettséget.
Az Alkotmánybíróság kiemelte: a jogalkotó feladata olyan, kellően differenciált rendszer megalkotása, amely egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését, és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését úgy, hogy azok az uniós szabályozásból származó szabályozási kötelezettségeknek is megfeleljenek.
Az Alkotmánybíróság az indítványnak a törvény két másik pontjának alkotmányellenességére irányuló részét elutasította. A többségi határozathoz két alkotmánybíró, Handó Tünde és Szívós Mária fűzött különvéleményt. Az Alkotmánybíróság hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatos határozata itt olvasható.
_fill_540x300_0.jpg)
