A rendelet alkotóinak szándéka volt, hogy – reményeink szerint a feldolgozókkal ez a kör a jövôben kiszélesíthetô lesz – az állattartók részesüljenek e segítségbôl. A jogszabályalkotók taxatíve határozták meg a rendelet hatálya alá tartozók körét. Ennek alapján: állattartó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezô gazdasági társaság, aki/amely a tartott állatokért, illetve egy adott létesítmény üzemeltetéséért akár állandó, akár ideiglenes jelleggel felelôs.

A szaktárca által elkészített jegyzékben szereplô állatbetegségekkel kapcsolatos, elfogadott, hazai állategészségügyi programok alapján kötelezôen végrehajtandó, az állategészségügyi hatóság által elrendelt, továbbá az állatállományok állategészségügyi programjában szereplô intézkedések, monitoring vizsgálatok, tesztek és más szűrési intézkedések, gyógykezelések, immunizálások, illetve az e körbe tartozó tevékenységek elvégzéséhez szükséges állategészségügyi szolgáltatások költségeinek támogatása.

A támogatás összege a szolgáltatásról kiállított számla nettó értékének 100 százalékáig, de legfeljebb az 1. számú melléklet szerinti fajlagos összegig terjedhet. Amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rendeletben meghatározott két terméktanács (BTT, VHT) köteles a minisztériumnak jelezi azt, ha e célra elkülönített alap 2/3-át átutalták az engedélyesek részére. Fontos kihangsúlyozni: a rendelet célja nem az, és nem is lehet az, hogy teljes egészében átvállalja a magyar állatállomány orvosi költségeit, csupán csak egy részét, illetve ezért is készült el a költségtételek taxatívája.

Támogatott állategészségügyi szolgáltatás nyújtásának eljárásrendjében részvételre az az állategészségügyi szolgáltatást végzô természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: engedélyes) jogosult, aki külön jogszabály alapján rendelkezik az illetékes állategészségügyi hatóság és/vagy a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével, laboratóriumok esetében akkreditációval, vagy jogszabályi felhatalmazással, valamint nyilatkozik a támogatott állategészségügyi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos szakmai, eljárásrendi és tájékoztatási kötelezettségek vállalásáról. E kitétel több szempontból is fontos, mivel a jogalkotó azon szándékát tükrözi, miszerint a szolgáltatási díj kifizetésének átfutási ideje 3–4 hónap. Emiatt elôfordulhat az, miszerint a rendelet hatálya alá tartozó személy, vállalkozás nem képes finanszírozni az akár milliós összeget is, ezért lehetôséget teremtettek a kötelezettség átvállaltatására.

E rendelet a támogatott szolgáltatás igénybevételének feltételeit is tartalmazza, valamint a jogosulatlanul felvett támogatás szankcionálását. Ennek értelmében: az MVH megállapítja, hogy a kedvezményezett a támogatásra nem, vagy az összesítôben feltüntetettnél kisebb összegben jogosult, errôl határozatban értesíti a kedvezményezettet.

Amennyiben a támogatott állategészségügyi szolgáltatásról szóló számla kibocsátását követôen a támogatási keret kimerül, úgy a kedvezményezett az MVH határozata alapján az állategészségügyi szolgáltatásról kiállított számla támogatástartalmának összegét köteles utólagosan megfizetni. Ha a kedvezményezett a meghozott határozatban megadott fizetési határidôn belül nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, úgy az összeg jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minôsül és az APEH hajtja be adó formájában. A gyakorlatban ilyen esetre azért nem kell számítani, mivel a terméktanácsok az FVM és az MGSZH részére rendszeresen jelentést készítenek az álltaluk kezelt alapok egyenlegérôl.

E rendelet több célt is teljesít, egyfelôl segítséget biztosít a termelôi körnek, másfelôl az állategészségügyi szolgáltatásokat végzôket vissza tereli a szürkegazdaságból az átlátható fehér gazdasági folyamatokba. Tekintettel arra, hogy a számla fizetésének alapfeltétele a szerzôdéses jogviszony teljes körű megléte.
Menczel Lászlóné
titkár
Vágóállat és Hústermék Tanács