Az elmúlt évek takarékoskodási intézkedéseinek következtében az Állomás dolgozóinak létszáma – a 2002-es 108 főről – 62-re csökkent, akik az alábbi szervezeti felépítés szerint végzik tevékenységüket:

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szervezeti felépítése:

- igazgató főállatorvos (titkárnő, ügyintézők)

- igazgató helyettes főállatorvos

- Járványügyi Osztály

- Élelmiszerhigiéniai Osztály

- Élelmiszer-minőség ellenőrzési Osztály

- Gyógyszer- és Takarmány ellenőrzési Osztály

- Állatvédelmi Osztály

- Kerületi Hivatalok (5)

- Élelmiszerhigiéniai Kirendeltségek (4)

Az élelmiszer-biztonsági feladatokat jelenleg két osztály végzi. Az Élelmiszer-minőség ellenőrzési Osztály a növényi eredetű élelmiszer előállítók nyilvántartásba vételével, ellenőrzésével, valamint az élelmiszerek (növényi-, állati eredetű) minőségének ellenőrzésével foglalkozik. Az osztályon 1 fő megyei főmérnök és 4 fő minőségellenőr mérnök látja el a feladatokat.

A megye valamennyi állati eredetű élelmiszer-előállító létesítménye élelmiszerhigiéniai kirendeltségi felügyelet alatt áll. Korábban a jóváhagyott üzemeket és az export tevékenységet nem folytató engedélyezett üzemeket a kerületekben tevékenykedő hatósági állatorvosok felügyelték. Az egységes szakmai követelményrendszer érvényesítése és munkaszervezési szempontok indokolták az idei évben végrehajtott szervezeti átalakítást, amelynek keretében valamennyi állati eredetű élelmiszer-előállító létesítményt kirendeltségi ellenőrzés alá vontuk. Az állati eredetű élelmiszer-előállító egységek működésével kapcsolatos szakigazgatási feladatokat 1 fő élelmiszer-higiénia osztályvezető, 1 fő megyei élelmiszer-higiénikus szakállatorvos, 4 fő kirendeltség-vezető főállatorvos, 9 fő kirendeltségi állatorvos és 9 fő szaksegéd látja el. A tejtermelő telepek, tejházak, tejgyűjtők, élelmiszer-forgalmazó helyek, piacok nyilvántartásba vételével, engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos élelmiszer-higiéniai feladatokat – a megyei élelmiszer-higiéniai osztályvezető szakmai irányítása mellett – a kerületi főállatorvosok és a hatósági állatorvosok végzik.

Sajnálatos módon 2005-ben mind a mikrobiológiai, mind az élelmiszeranalitikai és radiológiai laboratóriumaink működtetését meg kellett szüntetnünk.

Élelmiszer-higiéniai, -minőség ellenőrzési felügyelet alá tartozó egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyében

- állati eredetű élelmiszer-előállítás

- vágóhidak 3 db

- vágó-, daraboló üzemek 4 db

- vágó-, daraboló-, feldolgozó üzemek 2 db

- daraboló-, feldolgozó üzemek 3 db

- feldolgozó üzemek 6 db

- baromfi feldolgozó üzemek 3 db

- bél feldolgozó üzemek 3 db

- hűtőház 1 db

- tej feldolgozó üzemek 4 db

- tojáscsomagoló üzem 1 db

- tejgyűjtők 11 db

- tejtermelő telep 397 db

- tejház 54 db

- méz csomagoló üzemek 2 db

- vadbegyűjtő hely 1 db

- növényi eredetű élelmiszer-előállítás

- konzervgyártás 6 db

- kenyér és péksütemény előállítás 71 db

- száraztésztagyártás 14 db

- cukorgyártás 1 db

- édesipari termékek előállítása 26 db

- gabonafélék 9 db

- étkezési olaj, margarin előállítása 7 db

- maláta és sörgyártás 4 db

- gyümölcspálinka és szeszgyártás 42 db

- paprika-feldolgozás 2 db

- üdítőital, szörp, ásványvíz előállítás 5 db

- szikvíz és jéggyártás 38 db

- vízelvonással tartósított növényi termékek előállítása 3 db

- forgalmazás

- nagykereskedelmi egység 21 db

- kiskereskedelmi egység 1012 db

- piac 22 db

Állati eredetű élelmiszer-előállító létesítmények felmérése

Magyarország várható EU csatlakozásával összefüggően a Jász-Nagykun-Szolnok megyei állati eredetű élelmiszer-előállító létesítmények érdemi felmérése 1999-ben kezdődött, amikor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztályának megbízott szakemberei elvégezték a megye regionális vágóhídjainak, feldolgozó üzemeinek reprezentatív felmérését. A felmérés lényeges megállapításai az alábbiak szerint foglalható össze:

- A regionális vágóhidak, húsüzemek viszonylag kis hányada készült eredetileg folyamatosan működő, a közellátást szolgáló élelmiszeripari üzemnek.

- Az üzemek főbb típusai:

- volt községi, városi kényszervágóhíd

- állattartó telepek mellé épített kényszervágóhíd

- más célra készült épületekben kialakított vágóhíd, illetve húsüzem

- árusítóhely- szociális otthon – kórházak stb. mellett működő vágóhely és húsüzem

- eredetileg is vágóhídnak, húsüzemnek szánt épület (zöld mezős beruházások, jól sikerült konstrukciók).

- A létesítmények többsége az eredeti funkciónak megfelelő infrastruktúrával, tárgyi feltételrendszerrel, a telepítéskor érvényes jogszabályoknak megfelelően épült, ezt követően érdemi fejlesztést nem végzett, a régi üzemi technológia befogadására alkalmatlanok.

- Ugyanezek a létesítmények folyamatos termelésre rendezkedtek be, profilt váltottak, és többségük új funkciójának elvégzése érdekében legfeljebb szinten tartó karbantartást végzett.

- Az időközben megváltozott higiéniai és környezetvédelmi követelmények, valamint a sok helyen átalakult környezet (lakóövezet), továbbá az új feladatok kiszolgálására alkalmatlan infrastruktúra miatt erősen kifogásolhatóak, jelentős fejlesztések nélkül működési engedélyük fenntartása perspektivikusan nem képzelhető el.

- A létesítmények jelentős hányada nincs tisztában:

- a higiéniai elvárások szakmai logikájának lényegével

- a megvalósítás saját érdekeit szolgáló szükségességével

- a higiéniai kérdésekben megfogalmazott nemzetközi tendenciákkal (EU csatlakozás utáni túlélés esélye)

- a követelmények gyakorlati megvalósításának valós költségigényével

- a beruházott költségek megtérülésének esélyeivel (mekkora üzemméret szükséges ehhez?)

- az értékesítés perspektivikus lehetőségeinek módozataival (saját üzlet, áruházláncok, tovább feldolgozók, export).

A reprezentatív felmérést követően 2000-ben került sor a megyében lévő 53 db regionális üzem felülvizsgálatára a 17/1999. (II.10.) FVM-EÜM rendelet alapján. A felülvizsgálat az ún. export üzemeket nem érintette, hiszen azok az OÉVI-s és az Állomási szemlék tapasztalatai alapján megfeleltek a vonatkozó EU-s direktívákban meghatározott követelményeknek. A felülvizsgálat eredménye alapján az 53 regionális üzem közül 13 nem felelt meg a hatályos előírásoknak, így bezárásra került, 36 üzem kapott részben megfelelt és 4 üzem megfelelt minősítést. Az eredmény teljes mértékben igazolta a reprezentatív felmérés megállapításait.

A részben megfelelt üzemek higiéniai fejlesztési tervet készítettek, amelyet az Állomás jóváhagyott, majd ezt követően 2001-2003. években a felügyeletet ellátó hatósági állatorvosok havi rendszerességgel ellenőrizték az ütemtervek végrehajtását.

2003. augusztusára az 53 felmért üzemből 33-nak maradt meg a működési engedélye, amelyek közül 16 üzem megfelelt, 17 pedig részben megfelelt minősítésű volt.

Időközben a nagy kapacitású vágóhidakat 2001. decemberében felmértük a 64/433 EC Direktíva alapján a strukturális követelmények teljesítésére vonatkozó derogációs kérelmek elbírálásának céljából. A megyei nagykapacitású vágóhidak közül 2 létesítmény került fel az országos derogációs listára, azonban egyik sem tudott élni a lehetőséggel és tekintettel arra, hogy nem teljesítették az ütemtervben vállalt kötelezettségeiket mind a két üzem esetében a működési engedély visszavonásra került 2005. évben.

A 2003-as FVO által végrehajtott ellenőrzéseken, amelyek azt voltak hivatottak felmérni, hogy a magyarországi állati eredetű élelmiszer-előállító létesítmények meg fognak-e felelni a csatlakozásig a vonatkozó direktíváknak az alábbi megállapítások fogalmazódtak meg:

- szükséges valamennyi üzem felmérése az EU-s követelmények szerint

- a fejlesztési ütemtervek teljesülése nem megfelelő

- egységes szemlélet szükséges (a felmérést végző állatorvos felkészültsége)

- az üzemek nincsenek tisztában a vonatkozó EU előírásokkal

- a legnagyobb probléma a kiskapacitású vágóhidak, húskészítmények előállítók és tejfeldolgozók fejlesztési folyamata (nem reális a fejlesztési terv megvalósulása)

A megállapítások tükrében, a Főosztály utasítása 2003. augusztusában elkezdtük a létesítmények felmérését most már az EU-s direktívák alapján. Okulva a korábbi hibákból a felmérést a megyei szakállatorvosok és a kirendeltségvezető főállatorvosok végezték. Az üzemek minősítése a következők szerint alakult:

- nagykapacitású részben megfelelt vörös hús üzem: 10 db

- kiskapacitású részben megfelelt vörös hús üzem: 9 db

- kiskapacitású nem megfelelt vörös hús üzem: 12 db

- kiskapacitású részben megfelelt baromfi üzem: 1 db

- megfelelt tejüzem: 3 db

- nem megfelelt tejüzem: 1 db

A részben megfelelt létesítményeknek 2004. március 15-ig kellett elérniük a megfelelt minősítést, ennek megfelelően ezeket az egységeket havi gyakorisággal ellenőriztük a vállalt hiánypótlások teljesítésének vizsgálata céljából. A felmérések, illetve a visszaellenőrzések következményeként 2003. december 31-ig 12 esetben vontuk vissza és 15 esetben függesztettük fel a működési engedélyt. A felfüggesztett létesítmények közül 9 üzem 2005. május 1-ig – miután végrehajtotta a szükséges fejlesztéseket – visszakapta a működési engedélyét.

2006. január 1-én – időközben néhány üzemben befejeződtek a rekonstrukciós munkálatok, valamint 2 új építésű üzem is engedélyezésre került – a megyében 16 engedélyezett (EU-s) és 14 jóváhagyott (belföldi) létesítmény működött.

2006. második negyedévében elkezdtük a létesítmények felmérését és újraengedélyezését az új „higiéniai csomag” (852/2004/EK; 853/2004/EK; 854/2004/EK) alapján.

A helyszíni bejárásokat követően 11 üzem végleges engedélyt, 11 üzem ideiglenes engedélyt kapott, 6 üzem működési engedélyét felfüggesztettük, 2 üzemét pedig visszavontuk. Működési engedély felfüggesztésre és visszavonásra kizárólag jóváhagyott létesítmények esetében került sor, strukturális hiányosságok miatt. Ideiglenes működési engedélyt azoknak az egységeknek adtunk amelyek megfeleltek a strukturális és a berendezésekkel szemben támasztott követelményeknek, de az egyéb élelmiszerjogi előírásokat – HACCP terv, nyomon-követhetőségi rendszer, önellenőrzési tevékenység – nem elégítették ki teljes körűen. Az ideiglenes engedélyt 3 hónapos időtartamra adtuk ki és ez alatt meg kellett szüntetni azokat a hiányosságokat, amelyek a felmérés során megállapításra kerültek. Az ideiglenes engedély lejártakor ismételten felmértük a létesítményeket, amelynek eredményeként 6 üzem végleges, 5 üzem pedig – tekintettel arra, hogy jelentős előrehaladást ért el a hiányosságok kijavításában, de még nem felelt meg teljes körűen – újabb 3 hónapos időtartamra ideiglenes engedélyt kapott . Az 5 közül 2-ben már elvégeztük a harmadik felmérést is, és mivel megfeleltek minden vonatkozásban, így végleges engedélyt kaptak, 3 pedig a második 3 hónapos ideiglenes engedély hatálya alatt tevékenykedik.

A 6 felfüggesztett létesítmény közül 2 teljes mértékben megszüntette a hiányosságokat így végleges engedélyt kapott, 2 a struktúrára és a berendezésekre vonatkozóan megállapított hiányosságokat kijavította, de az egyéb élelmiszerjogi előírásoknak még nem felel meg teljes körűen, így ideiglenes engedéllyel működik, 2 létesítményben pedig még nem fejeződtek be a rekonstrukciós munkálatok, ezért a működési engedélyük fel van függesztve.

Ezidáig – a január 1-én működő 30 létesítmény közül – 23 esetben fejeződött be az engedélyezési eljárás, 21 üzem végleges működési engedéllyel, 5 üzem ideiglenes engedéllyel működik, 2 üzem működési engedélyét visszavontuk, 2 üzem engedélye pedig fel van függesztve.

Tapasztalatok összegzése:

A megyében 2000-ben 66 db állati eredetű élelmiszer-előállító létesítmény üzemelt napjainkban pedig 28. A csatlakozás előtt export engedéllyel rendelkező üzemek közül élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági okokból egyetlen esetben sem kellett korlátozó intézkedéssel élni. Kizárólag olyan létesítményeket kellett a tevékenység beszüntetésére kötelezni, amelyek korábban regionális üzemként tevékenykedtek.

Az üzem bezárások az alábbi főbb okokra vezethetőek vissza:

- az induló strukturális feltételek nem megfelelősége

- a piaci környezet változása

- tőkehiány, támogatáshoz való jutás nehézségei

- megfelelő szemlélet, higiéniai előírások ismeretének hiánya.

Mindemellett a hat év alatt jelentősen megváltozott jogszabályi környezet – 2000-ben hazai rendelet, 2003-ban EU direktívák illetve részben harmonizált magyar rendeletek, 2006-ban EU rendeletek – erőteljes kihívást jelentett mind a létesítményt üzemeltető vállalkozásoknak, mind pedig a felméréseket végző hatósági személyzetnek.

Talán szerencsésebb lett volna, ha már az első felmérések során szembesítve lettek volna a létesítmények azzal a ténnyel, hogy az ország EU csatlakozását követően csak azok az üzemek működhetnek tovább, amelyek teljes mértékben meg tudnak felelni a közösségi jogszabályoknak. Több esetben problémát jelentett a felmérést végzők eltérő színvonalú szakmai felkészültsége és nem egységes szemlélete is, hiszen sok vállalkozás feleslegesen ölt bele anyagi forrásokat – sokszor erőn felül is – olyan félmegoldásokba, amelyekről a későbbiekben kiderült, hogy nem felelnek meg az elvárásoknak.

Reményeink szerint az új EU rendeletek alapján felmért és engedélyezett létesítmények most már a jó higiéniai és a jó gyártási gyakorlatra koncentrálva garantálni tudják a biztonságos élelmiszer-előállítást megyénkben