Az ország területének 80 százalékát kitevő termőterület 25 ezer hektárral növekedett 2015-höz képest, ami főként a nem hasznosított mezőgazdasági területek újra művelés alá vonásának az eredménye.

A termőterületnek közel háromnegyede (5,4 millió hektár) a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági terület, amely a szántó, a konyhakert, a szőlő, a gyümölcsös és a gyep művelési ágak között oszlik meg – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az állandó gyepterületek fenntartására irányuló zöldítési gyakorlat miatt a termőterület-növekedés jelentős része (90 százalék) a gyep művelési ágban jelentkezett. Ez 0,3 százalékpontos emelkedést jelent az előző évhez képest, így 2016-ban országosan

784 ezer hektáron kaszáltak vagy legeltettek.

2016-ban a gazdaságra azonosítható mezőgazdasági terület 60 százalékát (2 millió 911 ezer hektár) egyéni gazdaságok, 40 százalékát (1 millió 907 ezer hektár) gazdasági szervezetek művelték.

Nőtt az egyéni gazdaságok földhasználata

Folytatódott a már korábbi években is megfigyelt átrendeződés a használt szántóterületeknél: a gazdasági szervezetek egyre koncentráltabban, de egyre kevesebb szántóterületet használnak (2016-ban 1643 ezer hektár), míg az egyéni gazdaságok művelése alatt álló területek közel 90 ezer hektárral gyarapodva 2336 ezer hektárra nőttek – írja a KSH.

2016 júniusában az ország területének 47 százalékát művelték szántóterületként, ami mintegy

3 ezer hektárral haladta meg az egy évvel korábbi értéket.

A zöldítés hatása bár kisebb mértékben, de továbbra is érzékelhető, közel 10 százalékkal nagyobb területet ugaroltattak és több, mint 59 ezer hektárral nagyobb területen vetettek szálastakarmányt 2015-höz képest. A kukorica területének csökkenésével párhuzamosan más gabonafélék, mint a tönköly- és durumbúza, az őszi árpa, valamint a repce, illetve a napraforgó vetésterülete növekedett.

Csökken a búza vetésterülete

A hasznosított szántóterület 60 százalékán termesztettek gabonaféléket 2016-ban, ez a növénycsoport 2015-höz képest közel 5, míg 2011–2015 átlagához képest több mint 7 százalékkal kisebb területet foglalt el, így folytatódott az előző évben tapasztalt visszaesés. A 2,6 millió hektáros vetésterület két legjelentősebb növénye az őszi búza, valamint a kukorica közel 1–1 millió hektáros területtel.

búza

Egyre inkább terjed az őszi búzán kívül más búzafajták termesztése – fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

A búza vetésterülete a folyamatos csökkenést követen 2016-ban közel 13 ezer hektárral növekedett, a durumbúza, a tönkölybúza és az alakor területnövekedésének köszönhetően. Az őszi búza területe ugyanis kismértékben, de idén is csökkent, részben azért, mert a korábbi kedvező terméseredmények és a magas zárókészletek miatt várható alacsonyabb értékesítési árak mellett a gazdák kisebb területen vetettek. Az étkezési szokások és a kereslet megváltozásával azonban egyre inkább terjed a más búzafélék vetése.

A tönkölybúza vetésterülete 6 év alatt 4,5-szeresére, míg a durumbúzáé kétszeresére nőtt.

Jelentősen, 24 százalékkal csökkent a rozs vetésterülete az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A 30 ezer hektáros érték az utóbbi 6 év legalacsonyabbja, a 2011–2015. évek átlagának is csak 83 százaléka.

Őszi árpát 2011-től folyamatosan növekvőterületen vetnek. Ez a tendencia 2016-ban is folytatódott, az előző évihez képest több mint 20 százalékkal – 47,5 ezer hektárral –, míg a 2010-es értéknél már közel 75 ezer hektárral nagyobb területen termesztették. Ezzel párhuzamosan a tavaszi árpa vetésterülete hasonló mértékben csökkent: 2016-ban az előző évi mintegy 60 százalékát érte el, ami 30 ezer hektár csökkenést jelent a vetésterületben. Az őszi és a tavaszi árpa vetésterülete együttesen 17,4 ezer hektárral nőtt 2015-höz viszonyítva.

Túlkínálat miatt kevesebben vetették kukoricát

A kukorica vetésterülete jelentősen csökkent a növény iránt mutatkozó alacsonyabb kereslet miatt. A 135 ezer hektáros változás következtében a 2016. évi vetésterület az egy évvel korábbinak csak a 88 százalékát éri el. A csökkenés részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt évek bőséges termései túlkínálatot eredményeztek. Ezt tovább fokozta, hogy a kőolaj alacsony világpiaci ára mellett már kevésbé versenyképes a bioetanol, a mérséklődő igény pedig a vetésterület csökkenésének irányába hatott.

A napraforgó a kedvező terményáraknak köszönhetően évről évre népszerűbb a gazdálkodók körében. Vetésterülete több mint 18 ezer hektárral nagyobb a tavalyinál, a 2011-2015. évek átlagához viszonyítva 6,5 százalékos a bővülés.

kukorica

A termésátlagok az összes gabona esetében felülmúlták a 2015-öst – fotó: Kiss Dániel / MTI

Jobb a termésátlag

Ami pedig a terméseket illeti: idén 5,1 százalékkal több, összesen 7,9 millió tonna kalászos gabona termett a tavalyinál 0,4 százalékkal kisebb területen. A termésátlagok az összes gabona esetében felülmúlták a 2015-öst. A magasabb hozamok a KSH szerint a tavalyi évhez hasonlóan leginkább a növények számára kedvező időjárással magyarázhatók.

A KSH adatai alapján az idei 5,592 millió tonnás búzatermés 4,9 százalékkal több a 2015-ösnél, és 17,6 százalékkal nagyobb az elmúlt öt év átlagánál. A gabonát 1,1 százalékkal nagyobb területről, 1,040 millió hektárról takarították be. A termésátlag hektáronként 5,38 tonna volt, ami

1988 óta a legmagasabb Magyarországon.

Az árpatermés 14,2 százalékkal haladta meg a tavalyit és 1,608 millió tonnát tett ki, a termésátlag 8,0 százalékkal javult és elérte a 5,14 tonnát hektáronként. Az árpa betakarított területe az előző évinél 5,6 százalékkal nagyobb, 313 ezer hektár volt. A 2016-os az eddigi legmagasabb termésátlag árpából Magyarországon, a termésmennyiséget pedig csak az 1992. évi múlta felül. Őszi árpából 27 százalékkal több, tavaszi árpából viszont harmadával kevesebb termett, mint 2015-ben.

Zabból 36 ezer hektárról, a tavalyinál 21,6 százalékkal kisebb területről összesen 101 ezer tonnát, az előző évinél 21,2 százalékkal kevesebb termést takarítottak be. A gabona átlagos hozama hektáronként 2,85 tonna volt, szinten maradt.

Rozst ebben az évben 27 ezer hektáron, a tavalyinál 29,2 százalékkal kisebb területen arattak. A 81 ezer tonnás termés a tavalyi évhez képest 22,3 százalékkal csökkent, a hektáronként 3,02 tonnás termésátlag viszont 9,4 százalékkal magasabb volt.

A tritikálé betakarított területe 114 ezer hektár volt, 10,4 százalékkal csökkent. A learatott termés mennyisége 472 ezer tonna volt, ami 6,0 százalékkal kevesebb, mint 2015-ben. A hektáronként 4,14 tonnás termésátlag 4,8 százalékkal nőtt.