A kibocsátott pormennyiség mellett a por szemcseméret-eloszlásának és a por összetételének ismérveit is fontos tudni. A környezet szempontjából a finomabb, kisebb átmérőjű (szemcseméretű) szálló vagy lebegő porok a veszélyesebbek. A lebegő poroktól az egészségesnek hitt vidéki, falusi környezet sem mentes, amit jól jelez, hogy Svájcban egy kiválasztott faluban vett légmintákban a nehéz és egyéb fémek mellett a  lebegő porokban bakteriális endotoxinokat is találtak – súlyos egészségkárosító kockázatot jelentve.

vidék

A lebegő poroktól az egészségesnek hitt vidéki, falusi környezet sem mentes – fotó: Pixabay

A finom porok okozta légszennyezés egészségügyi következményeinek ismeretében Svájcban 2018. június 1-je óta új, szigorított levegőtisztasági törvény van érvényben a PM10 (10 μm méretű szemcsék mennyisége) és a PM2,5 (2,5 μm méretű szemcsék mennyisége) határértékének módosításával – a finom porok „oxidatív potenciál”-jának fokozott figyelembevétele mellett.

Az is fontos célkitűzés, hogy a finom porokban lévő veszélyes komponenseket könnyebben lehessen meghatározni, és az egészségügyi veszélyek mérséklésére jobb stratégiákat tudjanak alkalmazni.

Magyarország nem teljesít fényesen a levegőszennyezés visszaszorításában, tavaly az Európai Bizottság perelte be hazánkat öt másik uniós tagállammal együtt a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt. Magyarország ellen a szálló por (PM10) tartósan magas szintje miatt indul bírósági eljárás.

Nagy István, agrárminiszer képviselői kérdésre idén év elején azt válaszolta, hogy az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program kidolgozása már megkezdődött, intézkedéseivel Magyarország 2030-ra eleget tesz az uniós irányelvnek. Beszámolt róla, hogy az említett kisméretű légszennyező részecskék (PM10) visszaszorítását célzó ágazatközi program keretében 2011 óta 160 milliárd forint értékű ipari, közlekedési, mezőgazdasági és lakossági intézkedés járult hozzá a levegő minőségének javításához.

Európában évente 400 ezren halnak meg a szennyezett levegő miatt, és még többen szenvednek emiatt légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben. A rossz levegő évente több mint 20 milliárd euró kárt okoz az európai gazdaságnak. Magyarország élen jár Európában a légszennyezés miatti elhalálozást tekintve: közel tizenháromezer magyar ember hal meg évente a rossz levegő miatt.

Az Európai Parlament nemrég állásfoglalásban foglalta össze javaslatait az egyre aggasztóbbá váló légszennyezés csökkentése érdekében. A javaslatok között szerepel, hogy a mezőgazdasági támogatást függővé kell tenni a légszennyezés mértékétől.