Keresd a búzát
Dr. Olekszandr Perekhozhuk a hallei Leibniz Átalakuló Gazdaságok Mezőgazdasági Fejlesztési Intézetének (IAMO) kutatója. 1991-től 1996-ig agrárgazdaságtant tanult Kijevben, majd a Halle-Wittenbergi Martin Luther Egyetem (MLU) mezőgazdasági karának mesterképzése után ugyanott kapott doktori fokozatot, az ukrán tejpiac piaci struktúráinak és árképzésének elemezésével. 2007 óta dolgozik az IAMO-nál, a világ táplálkozásával és az ukrán élelmiszeripar globalizációjával kapcsolatos nemzetközi projektekben. Két hete vendégcikket írt a német Agrarzeitungba, és hogy ne titkoljuk sokáig a sokkoló teóriát:
"Elmélete szerint az Ukrajna elleni orosz háború igazi oka az orosz hatalmi elit, ami szeretne megszabadulni egy nemkívánatos mezőgazdasági-piaci versenytárstól."
Egy hónapja dúl Európa közepén a háború, amelyet az orosz elnök és az orosz parlament (Duma) jóváhagyásával 2022. február 24-én hajnali 4 órakor indítottak meg Ukrajna ellen. De vajon hogyan történhetett ez meg Európa közepén? Miért próbálja az orosz elnök megdönteni a demokratikusan megválasztott ukrajnai kormányt, elfoglalni Ukrajna szuverén államát és lerombolni az ukrán államiságot?
"Mi motiválja az orosz elnököt arra, hogy barbár módon lebombázzon és rakétákkal támadjon civileket Ukrajna városaiban és falvaiban?"
A szakértők és politikusok nagyjából egyetértenek abban, hogy a cél elfoglalni Ukrajnát, és engedelmes oroszbarát kormányt felállítani Kijevben. "Mint olyan tudós, aki az ipargazdaságtant, a nemzetközi kereskedelmet, a piacok szerkezetét, a nemzeti és nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszerpiaci árképzést tanulmányozza - különösen az orosz gabona- és műtrágyaexportőrök piaci erőhasználatát és árdiszkriminációját - úgy látom, hogy az orosz elnök és oligarchái ennél jóval többet akarnak elérni. Tudósként kötelességemnek érzem, hogy figyelmeztessem az egész világot, különösen az EU és az USA, valamint a közel-keleti, afrikai és ázsiai országok politikusait, és elmagyarázzam Oroszország Ukrajna elleni háborújának valódi okait" - írta Perekhozhuk.
Az orosz kormány az agrár- és élelmiszerszektorban sem a kis családi vállalkozásokat támogatja és népszerűsíti, hanem inkább a nagy mezőgazdasági cégeket, melyeket leginkább mezőgazdasági üzemként emlegetnek. Fotó: Pixabay
Oroszország gazdasági érdekei
"Ökonometriai módszerekkel és megközelítésekkel dolgozó tudósként tisztában vagyok vele, hogy a háború valódi okaira vonatkozó magyarázataimat sokan - különösen az úgynevezett „Putyin-szakértők” - nem tartják kellően megalapozottnak. Abban azonban sok szakértő és politikus egyetért, hogy Ukrajna megszállásához nem csak az orosz elnöknek, hanem az orosz oligarcháknak is komoly gazdasági érdeke fűződik. A megszállás Oroszország számára egy vagy több geopolitikai probléma háborús „megoldásának” is minősíthető" - érvelt a tudós.
Monopolisztikus és oligopolisztikus piaci struktúrák
A kutató szerint ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan képzeli el az orosz elnök, a kormánya és az oligarchák a geopolitikai kérdés „megoldását”, ismerni kell az orosz szokásokat és hagyományokat. Az orosz gazdaság létének alapja a monopolisztikus és oligopolisztikus piaci struktúrák dominanciája, amelyek mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon befolyásolhatják az árképzést. Az orosz gazdaság szinte minden szektorát állami vállalatok monopolizálják, vagy orosz oligarchák irányítják. Ez nemcsak az energia- és nyersanyag-ágazatokban, a bányászatban, a kereskedelemben, a közlekedésben és a hírközlésben, hanem a feldolgozóiparban is állami monopóliumokat jelent.
Az orosz gazdaság létének alapja a monopolisztikus és oligopolisztikus piaci struktúrák dominanciája, amelyek mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon befolyásolhatják az árképzést. Fotó: Pixabay
A nagygazdaságok népszerűsítése
Köztudott, hogy Oroszországban minden energiatermék előállítását, szállítását, tárolását és kereskedelmét olyan állami vállalatok irányítják, mint a Gazprom, a Rosznyefty és a Lukoil. A Gazprom és a Lukoil mellett a világ tíz legnagyobb gáz-, és olajvállalata közé tartozik az orosz állami Rosznyefty, amelynek felügyelőbizottsági elnöke a Németországi Szövetségi Köztársaság volt kancellárja. Az orosz kormány az agrár- és élelmiszerszektorban sem a kis családi vállalkozásokat támogatja és népszerűsíti, hanem inkább a nagy mezőgazdasági cégeket, melyeket leginkább mezőgazdasági üzemként emlegetnek.
Hatás a globális élelmiszerárakra
Oroszország, mint a világ legnagyobb földgáz- és olajexportőre, nemcsak számos európai országban, hanem világszerte is befolyásolja az energiaárakat, és ez a közeljövőben még inkább így lesz. Perekhozhuk szerint: "Közgazdászként szeretném leszögezni, hogy az energiaárak rugalmassága mindenképpen nagyobb lesz, mint az élelmiszerárak, különösen a kenyérárak rugalmassága. Sok szakértő, talán kissé meglepve, azt kérdezi tőlem, hogy mi köze a háborúhoz az energiaforrások és az élelmiszerek árrugalmasságának. Mint közgazdász, aki 20 éve foglalkozik az árképzés kérdésével a hazai és nemzetközi agrár- és élelmiszerpiacokon, szeretném hangsúlyozni hogy a kérdésre adott válasz megmagyarázza Oroszország Ukrajna elleni háborújának valódi okait"
.jpg)
Egy hónapja dúl Európa közepén a háború, amelyet az orosz elnök és az orosz parlament (Duma) jóváhagyásával 2022 február 24-én hajnali 4 órakor indítottak meg Ukrajna szuverén és demokratikus állama ellen. Fotó: Wikimedia
Búzapiaci verseny
A világ legnagyobb szántóterületével rendelkező országként Oroszország az elmúlt 15 évben a világ egyik legfontosabb búzaexportáló országává fejlődött. A búza és búzatermékek világpiaci beszállítójaként azonban Oroszországnak nemcsak olyan országokkal kell versenyeznie, mint az EU, Kanada, az USA és Ausztrália, hanem a szomszédos országokkal is, mindenekelőtt Ukrajnával vagy Kazahsztánnal. Kazahsztán olyan ország, melynek nincs közvetlen hozzáférése a világ kikötőihez, így kénytelen az orosz vasutak igénybevételével fekete-tengeri orosz kikötőkbe szállítani búzáját. E földrajzi elhelyezkedés miatt a búza Kazahsztánból a világpiacra történő exportja gyakorlatilag Oroszország ellenőrzése alatt áll.
Mi az a Gabona OPEC?
Az Oroszországból, Ukrajnából és Kazahsztánból érkező gabonaexportot koordináló platform létrehozásáról 2007-ben esett először szó „Black Sea Grain Pool” néven, majd hamarosan "Gabona-OPEC" néven kezdték emlegetni, bár az akkori Fekete-tengeri exportáló országok piaci jelentőségét semmiképpen sem lehetett összevetni az OPEC-ben egyesült olajtermelő országok gazdasági erejével. Akkoriban Oroszország erőltette az alakuló "gabonaegyesülés" létrehozását, de Ukrajna a kezdetektől ellenállt, mivel inkább Nyugat-Európa felé akart orientálódni. A kezdeményezés létrehozásának további próbálkozásai 2009-ben és 2011-ben szintén sikertelenek voltak.
"Ukrajna a legnagyobb feketeföld talajterülettel és egyben a világ legtermékenyebb talajával rendelkező ország, ami szabad és közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a világpiachoz, és a Fekete-tengeren is fejlett kikötői infrastruktúrával rendelkezik. Eképpen sikeresen versenyezhet Oroszországgal a búza világpiacán."
"Az orosz oligarchák szemében azonban Ukrajna veszélyt jelent Oroszországra, mivel versenytársnak számít a búza világpiacán. Oroszország és Kazahsztán már 15 évvel ezelőtt megpróbálta meghívni Ukrajnát az úgynevezett „Gabona-OPEC” létrehozásáról szóló megbeszélésekre, hogy megvitassák a fekete-tengeri térség három országának összefogását. A "Gabona-OPEC" feladata a búzaárak összehangolása és a gabonapiac stabilitásának biztosítása lett volna" - ismertette Perekhozhuk.
"Oroszország határozottan ki fogja használni a világ gabonapiacán elfoglalt pozícióját, és megragadja a lehetőséget, hogy a búza exportkereskedelmét "élelmiszer-fegyverként" használja" - figyelmeztet Perekhozhuk. Fotó: Pixabay
Elvágni Ukrajnát a Fekete-tengertől
Dél-Ukrajna megszállásával immár az orosz elnök és az orosz oligarchák érvényesíthetik gazdasági érdekeiket, miközben ha Ukrajna elveszíti déli területeit, akkor a világpiachoz való szabad és közvetlen hozzáférését is elveszíti. Ebben az esetben Oroszország ellenőrizni tudná az összes ukrán búzaexportot.
"Ha Oroszország a fekete-tengeri régió teljes gabonakereskedelmét irányítja, új "élelmiszer-fegyverként" használhatja a gabonát. Az "élelmiszerfegyver" veszélyesebb, mint a "gázfegyver" vagy az "olajfegyver", még az orosz rakétáknál vagy bombáknál is veszélyesebb."
Következmények Afrikára, a Közel-Keletre és Ázsiára
Perekhozhuk pontosan erre szeretné figyelmeztetni az EU, az Egyesült Államok, valamint a Közel-Kelet, Afrika és Ázsia politikusait. Az energiakereslet árrugalmassága nagyobb, és az energiaárak emelkedésével alternatív energiaellátási megoldások is születhetnek. Az élelmiszerek, különösen a kenyérgabona iránti kereslet árrugalmassága viszont még a világ szegényebb régióiban is kifejezetten csekély, vagyis az rugalmatlan.
"Először is, nehéz alternatívát találni a kenyérgabona helyett. Másodszor a három fekete-tengeri ország, Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán búzaexportjának földrajzi desztinációit megvizsgálva világossá válik, hogy ez a három ország a világ legnépesebb régióiba exportál: Afrikába, a Közel-Keletre és Ázsiába" - mutatott rá a kutató.
Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán búzaexportjának földrajzi desztinációit megvizsgálva világossá válik, hogy ez a három ország a világ legnépesebb régióiba exportál: Afrikába, a Közel-Keletre és Ázsiába. Fotó: Pixabay
Az élelmiszer mint fegyver
Az ukrajnai barbár bombázások és a polgári lakosság elleni rakétatámadások egyértelművé teszik, hogy Oroszország határozottan ki fogja használni a világ gabonapiacán elfoglalt pozícióját, és megragadja a lehetőséget, hogy a búza exportkereskedelmét "élelmiszer-fegyverként" használja - figyelmeztet Perekhozhuk. Ennek több következménye is lehet. Először is az exportra kerülő gabona ára emelkedhet, akárcsak a földgáz és az olaj ára. Másodszor, Oroszország egy „élelmiszerfegyverrel” könnyebben ellenőrizhetné vagy akár befolyásolhatná is számos afrikai, közel-keleti vagy ázsiai kormány hűségét.
"Harmadszor, nem zárható ki, hogy Oroszország mesterséges világ-élelmiszerválságot vagy akár mesterséges éhínséget válthat ki a bolygó különböző részein."
Ez az emberek tömeges elvándorlásához vezethet a világ szegényebb régióiból, ami még nagyobb társadalmi, politikai és gazdasági kihívásokat jelentene az egész világ számára. Cikkünket nemsokára folytatjuk a második résszel, melyben megvizsgáljuk, hogy valóban létezik-e már ez az "élelmiszerfegyver", és ha igen mi tartozhat még ebbe a körbe? És hogyan alakul majd ennek tükrében a jövőnk? Kik lesznek a nyertesek és a vesztesek? Hamarosan megpróbáljuk megkeresni a válaszokat.
