Az iparági érdekeket jobban figyelembe vevő élelmiszerkönyvre lenne szükség – jegyezte meg a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉK) aktuális, törvény szerinti megújítására utalva dr. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke a március 7-ei kecskeméti Agrárium 2019 konferencián. Mindezt az MSN (a mechanikusan lefejtett hús) körüli problémákkal illusztrálta: ugyanis miközben beltartalmi értéke jó, húsként az Élelmiszerkönyv nem ismeri el. Úgy vélte, ezen érdemes lenne módosítani.

A három részből álló szabályozás az egyes élelmiszerekre, illetve az élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők egyes csoportjaira vonatkozó élelmiszer-minőségi, élelmiszer-jelölési és élelmiszer-biztonsági kötelező előírások gyűjteménye.

Mint dr. Felkai Beáta Olga, az agrártárca főosztályvezetője elmondta, a MÉK tartalmát alakító testületek ötéves megbízatása ez év végén lejár, addig még lehet változtatási javaslatokat megfogalmazni. Hozzátette, az még nem eldöntött tény, hogy e bizottságok mandátuma, illetve a MÉK jövőbeli kötelező felülvizsgálati idejének hossza mennyi legyen, de mindkettőnél felmerült a három vagy az öt év is.

Csorbai Attila mellett Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója és Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős országos alelnöke is egyetértett azzal, hogy a MÉK szükséges és fontos eleme a hazai szabályozásnak. Bár, mint Éder Tamás megjegyezte, sokáig az élelmiszeripari szakma sem volt tisztában azzal, hogy mit is kezdjen az élelmiszerkönyvvel, hiszen volt, aki erős szabályozó, más hatékony fogyasztóvédelmi, míg szintén mások minőségjavítási eszközként tekintettek rá. Azt ő is elismerte, hogy sok cég nem vette komolyan a MÉK-bizottsági egyeztetéseket. Ahogy fogalmazott – úgy is, mint a Hússzövetség elnöke –, a húsipar részéről a további közöny nem tartható, mert annak súlyos következményei lehetnek.

hús

A húsipar részéről a további közöny nem tartható, mert annak súlyos következményei lehetnek – fotó: Pixabay

Elvileg az élelmiszerkönyvi előírások valamennyi, Magyarországon forgalmazott élelmiszertermékre vonatkoznak, ám ez a gyakorlatban nincs így!

– A be nem tartatásából származó előnyök elég nagyok – utalt a problémára sejtelmesen Éder Tamás. Azt hozzátette, hogy jellemzően külföldi cégeknél csapódik le ez az előny. Ezt Harcz Zoltán is megerősítette. Mint mondta,

ha lennének hatékonyabb ellenőrzések, azok a tejágazat hazai szereplőinek piaci jelenlétét növelnék.

Csorbai Attila pedig felvetette, hogy a jövőben a MÉK-nek ne legyen piackorlátozó hatása.

Az észrevételekre Felkai Beáta Olga azt mondta, hogy a tárcának az a szándéka, hogy a szakbizottságokban hiteles iparági képviselők legyenek, akik közvetíthetik az ágazati javaslatokat. Megjegyezte, hogy a bizottságban az ipart képviselő szakbizottsági tagok tagsága nem személyre fog szólni, így megoldható lesz a szavazati joggal való delegálás. További szándék, hogy e testületek számát limitálják, és a gördülékenyebb döntéshozatal érdekében az ügy- és eljárásrendeket is átalakítsák.