Az EU stratégia alapjai

A bioüzemanyagokra vonatkozó uniós stratégia három célt kívánja megvalósítani: ˇ A bioüzemanyagok további támogatása az EU-ban és a fejlődő országokban annak biztosítására, hogy felhasználásuk a környezet szempontjából globálisan pozitív legyen. ˇ Felkészülés a bioüzemanyagok széles körű használatára a speciális nyersanyagok optimális termesztése révén elérhető hatékonyabb költségszerkezetnek köszönhetően. ˇ Az EU cukorrendtartása által és más fejlődő országok lehetőségeinek feltárása a bioüzemanyag-alapanyagok és bioüzemanyag termelés területén. Az EU-ban előállított bioüzemanyagok magas költségük miatt még a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával sem versenyezhetnek a fosszilis tüzelőanyagokkal. Remény van rá, hogy a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fejlesztések ösztönzéséből származó haszon meghaladja majd a ráfordításokat. A jelenleg használható technológiákkal az uniós biodízel 60 euró/hordós olajár válik rentábilissá, míg a bioetanol kb. 90 euró/hordós árnál válik versenyképessé az olajárakkal. Az egyik legígéretesebb második generációs bioüzemanyag-technológia a ligno-cellulóz feldolgozás már eléggé fejlett. Három kísérleti üzemet hoztak létre az EU-ban: Svédországban, Spanyolországban és Dániában. A biomassza folyékony bioüzemanyaggá alakítására szolgáló technológiák közé tartozik a Fischer-Tropsch biodízel és a bio-dimetiléter módszer. Bemutató célú üzem Németországban és Svédországban működik. A bioüzemanyagok termelésének és használatának támogatására irányuló intézkedések céja: ˇ A bioüzemanyagok iránti kereslet élénkítése ˇ A környezeti előnyök kiaknázása ˇ A bioüzemanyagok termelésének és forgalmazásának fejlesztés ˇ A nyersanyagbázis szélesítése A bioüzemanyag-stratégiát három pillérre kívánja helyezni az EU: ˇ Az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére irányuló kiadások hatékonyságának növelése, ráfordítás-hatás viszonyának optimalizálása; ˇ a bioüzemanyagok, illetve alapanyagaik termeléshez kapcsolódó környezeti károk elkerülése; ˇ annak biztosítása, hogy a bioüzemanyagok használata nem vezet környezeti vagy műszaki problémákhoz. Az EU biztosítani kívánja a bioüzem-alapanyagok termelésének fenntarthatóságát mind tagországaiban, mind további országokban. További célul tűzték ki a határérték kérdések tisztázását. A nyersanyagbázis szélesítésének két formája létezhet: vagy a tagországok termelését fokozza, vagy külső forrásból (importból) szerzi be a szükséges alapanyagot. A biohajtóanyag előállítás alapanyag szükségletét egész intézkedési sorral kívánják mind teljesebben kielégíteni: - a bioetanol célú cukortermelést jogosulttá fogja tenni mind a pihentetett földre vonatkozó nem élelmiszer célú támogatásokra, mind az energianövényekre vonatkozó árkiegészítésekre; - megvizsgálja, hogy a meglévő intervenciós gabonakészletek egy része feldolgozható-e bioüzemanyaggá, hogy hozzájáruljon az export visszatérítésre jogosult gabona mennyiségének csökkentéséhez; - értékeli az energianövények támogatási rendszerének alkalmazását; - figyelemmel kíséri a bioüzemanyagok iránti keresletnek a nyersanyag és melléktermék árakra gyakorolt hatását; - tájékoztató kampányt finanszíroz a gazdálkodók és erdőtulajdonosok részére az energianövények jellemzőiről és az általuk kínált lehetőségekről. A hivatkozott rendelet kiterjed a kereskedelmi lehetőségek javítására, a fejlődő országok támogatására, a kutatás-fejlesztés támogatására, 3. Várható hatások A bioüzemanyagokkal kapcsolatos kutatás és technológiai fejlesztés 2010 után várhatóan 30%-os költségcsökkentést fog eredményezni a gyakorlatban. Összefüggő intézkedési sorról van szó, melynek nem titkolt célja a bioüzemanyag-termelés és felhasználás közös európai stratégiájának kidolgozása, illetve megvalósítása. A hetedik keretprogramra vonatkozó javaslat elsőbbséget biztosít a bioüzemanyag- kutatásnak, az ágazat versenyképességének további erősítése céljából. Az „Együttműködés” egyedi program keretében a kutatási tevékenységek alapvetően két témára fognak irányulni: ˇ „Energia”, amelynek célja a fajlagos költségek csökkentése, a hagyományos technológiák javítása, és a második generációs bioüzemanyagok ˇ „Élelmiszer, mezőgazdaság és biotechnológia”, ahol a biomassza termelési rendszerek javítása érdekében az élettudományokat és a biotechnológiát alkalmazzák. E területeken hangsúlyos szerepet kap a biofinomítók fogalma, amely a biomassza integrált felhasználását és a végtermékek költséghatékonyságának maximalizálását takarja.

Dr. Pécsi Mária