Stéphane Le Foll, francia agrárminiszter szeptember másodikára meghívta a Loire-menti Chambord kastélyba az EU agráriumának irányítóit egy informális tanácskozásra, amelyről több hírportál is beszámolt. A 20 uniós agrárminiszter – köztük Fazekas Sándor – részvételével tartott összejövetel fő célja a Közös Agrárpolitika 2020 utáni lehetőségeinek és perspektíváinak megvitatása volt.

Az agrárpolitika az Európai Közösség megalakulása óta kiemelt területe az együttműködésnek, ám az utóbbi években egyre több kritika éri, és szinte valamennyi tagország elégedetlen annak működésével. Többen és többször megfogalmazták azt is, hogy – amint az egyes szektorokban kialakult válsághelyzetek mutatják – a KAP tulajdonképpen nem tudta teljesíteni eredeti céljait (a túltermelés megakadályozása, erős áringadozások kivédése, a termelés hatékonyságának lényeges javítása) és ezért teljesen új, hatékonyabb politika kialakítására van szükség.

A kialakult élénk vitában Franciaország, Belgium, Lengyelország néhány más tagországgal együtt az új agrárpolitika fő feladataként a mezőgazdasági termékek mennyiségi szabályozásának és a termelők áringadozásokkal szembeni védelmének fontosságát helyezte előtérbe. Németország, Svédország és Hollandia viszont a piaci orientációt hangsúlyozta.

KAP

Komoly probléma, hogy a britek kiválásával 7 milliárd euró fog hiányozni a KAP költségvetéséből – fotó: Shutterstock

Christian Schmidt, német szövetségi miniszter azt emelte ki, hogy a tagországoknak 2020 után is agrártermelésük és piacaik összehangolásán kell munkálkodniuk, és nem szabad megengedniük a Közös Agrárpolitika renacionalizálását. Schmidt az agrárpolitika fontos súlypontjainak az élelmiszer-biztonságot, a klímaváltozás negatív hatásainak a kivédését, valamint – az európai demográfiai változásokra való tekintettel – a területi kohézió megőrzését, valamint a fiatal generációk számára vonzó megélhetési perspektíva biztosítását tartja.

A francia miniszter aggasztónak nevezte azt a tényt, hogy Nagy-Britannia kiválásával 7 milliárd euró fog hiányozni a KAP költségvetéséből. A brit miniszter nem kapott meghívást a tanácskozásra (neki a szeptember a szeptember 11-12-i pozsonyi csúcs agrárszekciójának ülését kell előkészítenie), azt viszont bejelentette, hogy a Brexit után saját forrásból fenn kívánja tartani a termelők jelenlegi támogatási szintjét.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy igazi, régóta halogatott reformot sürgetett, amely megfelelő pénzügyi háttérre támaszkodik, és az eddiginél sokkal inkább gazdabarát, természetbarát, átláthatóbb, és kiszámíthatóbb. A termelők számára egyértelművé kell tenni, hogy az EU támogatási rendszerére továbbra is támaszkodhatnak, mivel a munkájuk elengedhetetlenül szükséges a lakosság élelmiszer-ellátásához. Fazekas szerint a KAP-nak nem szabad finanszíroznia olyan természetidegen megoldásokat és kezdeményezéseket, mint a GMO-k, az in vitro húselőállítás, a klónozás, a rovarokból nyert élelmiszerek és a hormonkezelt állatok.

A tanácskozást a magyar miniszter is hasznosnak ítélte, mivel az illetékes európai vezetők a jelenlegi nehéz helyzetben is fontosnak tartották a KAP fenntartását. Emellett egyértelmű, hogy az uniós agrárpolitika tényleges megújításához több hasonló tanácskozásara, kemény vitákra és még inkább alaposan átgondolt javaslatokra lesz szükség, mivel Chambordban a megújítás mikéntjére vonatkozóan konkrét javaslatot senki sem tett.