Az Európai Bizottság jelentést tett közzé az uniós növényifehérje-termelés fejlesztésének kilátásairól, amelyben több olyan meglévő szakpolitikai eszközt és új javaslatot ismertet, amelyek hozzájárulhatnak a fehérjenövényekben rejlő gazdasági és környezeti potenciál kibontakoztatásához.

A tájékoztatás szerint a jelentés felülvizsgálja egyebek mellett a repce, napraforgómag, lencse kínálati és keresleti helyzetét az Európai Unióban, és megvizsgálja, hogyan lehet a növényi fehérjék gazdaságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő előállítását tovább ösztönözni.

A bizottság javaslata szerint a fehérjenövényeket termesztő mezőgazdasági termelőket a javasolt jövőbeli KAP keretében a nemzeti stratégiai tervekbe való bevonása révén lehetne ösztönözni. El kellene ismerni a zöldségek környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések szempontjából kedvező hatásait az ökorendszerek és a vidékfejlesztési programok keretében.

szója

Az EU a szójaszükségletének jelentős részét importból fedezi – fitó: PIxabay

A versenyképesség növelését kellene elérni az uniós és tagállami kutatási programokból származó kutatás és innováció, valamint a Horizont Európa program 2021-tól hét éven át érvényes költségvetésének megkétszerezése révén.

A növényi fehérjék gazdaságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő előállítását piacelemzéssel és a piac átláthatóságának a jobb monitoringeszközöknek köszönhető javításával lehetne ösztönözni, valamint a fehérjenövények táplálkozással, egészséggel, éghajlattal és környezettel összefüggő előnyeinek népszerűsítésével, amelyhez 2019-ben mintegy 200 millió eurós kerettel rendelkező uniós promóciós program is hozzájárul.

Az uniós bizottság adatai szerint Európában jelentős a növényi fehérjék iránti kereslet.

Ez a 2016-2017-es időszakban mintegy 27 millió tonna nyersfehérjének felelt meg. Az EU önellátási aránya azonban nagyban függ a fehérjeforrástól, ebből kifolyólag az EU évente mintegy 17 millió tonna nyersfehérjét importál, amelyből 13 millió tonna szójaalapú. Pozitív tendencia azonban, hogy a szója termesztési területe az EU-ban a 2013-as KAP-reform óta megduplázódott és mára megközelítőleg egymillió hektárt tesz ki. Hasonlóképpen a hüvelyesek – borsó, lóbab, lencse, csicseriborsó – esetében 2013 óta majdnem megháromszorozódott a termelés az EU-ban.