Miközben Lengyelország új búzapiacokat keres, Romániában csődhullám söpör végig az agrárvállalkozásokon, Csehország a sertéságazat megmentéséért indít válságprogramot, Horvátország pedig hosszú távú biogazdasági stratégiát fogadott el – olvasható a MAGOSZ tájékoztatójában.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

Lengyelország Egyiptomba vinné a búzáját

Lengyelország új exportlehetőségeket keres mezőgazdasági termékei számára, ezért gazdasági és kormányzati delegáció tárgyalt Egyiptomban a búzaexport újraindításáról.

Mivel Egyiptom a világ legnagyobb búzaimportőre, stratégiai jelentőségű piacnak számít. A tárgyalások egyik legfontosabb eredménye egy úgynevezett „zöld folyosó” előkészítése, amely lehetővé tenné, hogy az egyiptomi növényegészségügyi ellenőrzéseket már a lengyel kikötőkben elvégezzék, jelentősen felgyorsítva a szállításokat.

Ukrajnában jelentősen nőttek a gabonakészletek

Ukrajnában június elején 9,5 millió tonna gabona- és hüvelyeskészletet tartottak nyilván, ami közel 4 millió tonnával haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget.

A legnagyobb növekedést a kukorica mutatta, de jelentősen emelkedtek a búza- és árpakészletek is. Ezzel szemben a napraforgómag-készletek csaknem 10 százalékkal csökkentek.

Ukrajna már az EU harmadik legnagyobb cukorbeszállítója

Ukrajna az Európai Unió cukorimportjának már 11 százalékát biztosítja, ezzel a harmadik legfontosabb beszállítóvá vált Dél-Afrika és Mauritius mögött.

Románia: csődhullám az agráriumban

Súlyos pénzügyi válság alakult ki a román mezőgazdaságban. Több nagy agrárvállalkozás fizetésképtelenné vált vagy csődbe ment, miközben a mezőgazdasági csődök száma egyetlen év alatt több mint 180 százalékkal emelkedett.

A válság hátterében az alacsony gabonaárak, a magas inputköltségek, az elhúzódó aszály és a hiteltörlesztések újraindulása áll. A csődhullám miatt számos gazdálkodó nem jutott hozzá a már leszállított termények ellenértékéhez sem.

A kiskérődzők pestisének terjedése miatt az Európai Bizottság 2026 végéig meghosszabbította a Romániából harmadik országokba irányuló juh- és kecskeexport tilalmát.

A korlátozás különösen érzékenyen érinti az országot, hiszen Románia több mint 10 millió juhával az Európai Unió második legnagyobb juhtartója.

Szlovákiában is súlyos az aszályhelyzet

Szlovákia szinte teljes területét különböző mértékű aszály sújtja. Az ország déli és keleti térségeiben több helyen már extrém szárazságot mérnek, miközben nedvességtöbblet sehol sem alakult ki.

Csehország rendkívüli támogatásokkal mentené a sertéságazatot

A cseh kormány válságintézkedéseket jelentett be a sertéstenyésztés támogatására. Az ország sertéshúsból történő önellátottsága történelmi mélypontra süllyedt, ezért minden rendelkezésre álló nemzeti támogatást igyekeznek mielőbb kifizetni, és a támogatási keretek bővítését is tervezik.

Ausztria szigorítaná az importellenőrzéseket

Az osztrák parlament olyan állásfoglalást fogadott el, amely szigorúbb ellenőrzéseket sürget az Európai Unión kívülről érkező mezőgazdasági termékek esetében.

A cél, hogy azokkal az országokkal szemben, amelyek nem tartják be az uniós előírásokat, szükség esetén akár a piacra jutást is felfüggeszthessék.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

Horvátország hosszú távra tervez

A horvát parlament elfogadta a 2035-ig szóló biogazdasági stratégiát, amely kiemelten foglalkozik a vízgazdálkodás ellenálló képességével, a biológiai sokféleség megőrzésével, a biomassza-feldolgozás fejlesztésével és a biotechnológiákra épülő értékláncok kialakításával.

Szerbiában uniós szintű agrártámogatásokat sürgetnek

A szerb agrárközgazdászok szerint a liberalizált piac miatt a gazdálkodók egyre nehezebben versenyeznek az uniós termelőkkel. Ezért azt javasolják, hogy az ország fokozatosan alakítson ki az Európai Unióhoz hasonló támogatási rendszert.

Álláspontjuk szerint a mezőgazdaság részesedését az állami költségvetésből a jelenlegi 7 százalékról a következő tíz évben 20–25 százalékra kellene emelni.

Forrás: MAGOSZ

Indexkép: Pexels