Radics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
főosztályvezető-helyettese azt mondta: nem biotechnológia ellenes,
csak szeretné, hogy ha a már előállított GMO-fajtákat letesztelnék,
elvégeznék azokat a vizsgálatokat, amelyek bizonyítják, hogy nincs
negatív hatásuk, és csak ezután vonnák be a köztermesztésbe.
    A rendezvénysorozat első napján érvek és ellenérvek hangzottak
el a genetikailag módosított (GM) növényekkel kapcsolatban,
szakemberek és a téma iránt érdeklődők fejtették ki véleményüket.
    Radics Katalin kiemelte: a fenntartható fejlődéssel nem
összeegyeztethető a génmódosított növények termesztése,
Magyarországon inkább a génmódosítás-mentes növénytermesztést
kellene erősíteni. A GMO piacvesztést jelenthet - tette hozzá.
    Akácz Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
főosztályvezető-helyettese elmondta: a GMO-k 11 éve jelentek meg a
világban és az akkori 1,7 millió hektáros vetésterület ma már 90
millió hektár fölé emelkedett. Ma a világ 21 országában folyik
génmódosított növények termelése, Európában Spanyolországban,
Németországban, Csehországban, Portugáliában és Franciaországban.
    Elmondta: a GMO-termesztés adja a szója vetésterületének 64
százalékát, több mint 54 millió hektárt, a gyapot vetésterületének
11 százalékát mintegy 10 millió hektárt, a kukorica esetében a
terület 24 százalékát 21 millió hektárt, a repcénél 5 százalékot,
amely mintegy 5 millió hektárt jelent. A világ szántóterületének
egyötödén termesztenek ilyen növényeket. A gazdáknak az ebből fakadó
anyagi haszna 27 milliárd dollár, 172 ezer tonnával kevesebb
növényvédő szer felhasználása, és 10 millió tonnával kevesebb
széndioxid-kibocsátás mellett - tette hozzá.
    Akácz Béla szólt arról, hogy az EU szabályozása mellett
Magyarország élt a védzáradék lehetőségével és a MON810-es
kukoricafajtáknak a termesztését, felhasználását és importját
megtiltotta. A parlament tavaly novemberben határozott a géntörvény
módosításáról, a javaslatról az EU várhatóan február 14-én dönt.
    Balázs Ervin akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének
munkatársa kifejtette, hogy a génmódosított növények ügye egyelőre
nem érinti igazán Magyarország mezőgazdaságát. A veszély hosszú
távon az lehet, hogy ha a magyarországi biotechnológiai kutatások
nem folytatódnak, akkor ha a génmódosított növények térnyerése
bekövetkezik, a magyar fajták eltűnnek a piacról. A kukoricabogár
elleni rezisztenciáért felelős gén vizsgálata fontos lehet
Magyarországon - mutatott rá.
    A Magyar Mezőgazdasági Múzeum rendezvény-sorozatának témái
szombaton a madárinfluenza és az özönnövények lesznek, míg vasárnap
a magyar lóverseny jelenéről és jövőjéről lesz szó.

Forrás: MTI