2017. november 30-án és december 1-jén immár ötödik alkalommal zajlott az Agrárszektor-konferencia, amelyről a nak.hu több részletben számol be. Másodikként a Vidékfejlesztési Program (VP) aktualitásairól, a pályázatok agráriumra gyakorolt hatásáról szóló előadásokat foglalta össze.

A VP jelenlegi állásával kapcsolatban Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, az összesen 1314,58 milliárd forintos vidékfejlesztési keretre 96 pályázatot írtak ki, amiből 36-ot lezártak – erre 982,04 milliárd forintot ítéltek meg –, 33 pályázat és ezzel együtt 332,54 milliárd forint forrás pedig még nyitott. A konferencia kezdetéig 43 pályázat esetén, 890,13 milliárd forint összegben kötelezettségvállalás is történt, míg 36 pályázatra 167,40 milliárd forintot már ki is fizettek.

Azt kiemelte, hogy arányaiban a beruházási jellegű pályázatokon van/volt a hangsúly – köztük mezőgazdasági és élelmiszeripari vonatkozásúak, a nemzetközi versenyképesség javítása érdekében –, erre mintegy 660 milliárdot fordítanak. Önkritikusan megjegyezte, hogy a pályázatirányítási és -elbírálási rendszer megváltozása miatt az értékelések és a bírálatok a tervezettnél hosszabb ideig tartottak/tartanak. Hogy ez jó vagy rossz, az szerinte viszonyítás kérdése: ugyanis – mint megjegyezte – Szlovákiában például már két éve nem bíráltak el helyi beruházási pályázatokat.

Mezei Dávid azt is kiemelte, hogy néhány pályázat esetén – például a szarvasmarha-telepeknél – „az eredeti uniós kereten túl mentünk”, és a kormány többletkiadást vállalva tett hozzá nemzeti társfinanszírozásként pluszforrást.

A várható menetrenddel kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta, idén még várhatóak döntések a kertészeti gépekre, a terménytárolókra, a gyógynövényre vonatkozó pályázatokban, valamint az elmaradt élelmiszeripari és egyéb kertészeti kérelmek is sorra kerülnek december folyamán. Továbbá e hónapban kiírják az energiahatékonyságot javító (35 milliárdos keretösszeggel) és a borszőlőültetvények telepítését célzó (4 milliárdos kerettel) pályázatokat is.

Idén még több pályázat esetében várható döntés – fotó: NAK

Mezei Dávid leszögezte, bár valamennyi pályázatot meghirdették, a 2014-2020 közötti finanszírozási ciklusra érvényes VP még nem zárult le, mi több, a fel nem használt pénzekre azonos témakörökben új pályázatok várhatók. Összességében úgy értékelte a 2015-ben elindított, uniós szinten is komplex programot, hogy annak teljesítése időarányosan jól áll.

Az áttekintés utáni pódiumbeszélgetés során volt, aki egyetértett az elhangzottakkal, volt, aki egész másként látja a VP alakulását. Utóbbiak közé tartozott Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese is, aki kijelentette, hogy a program „látványosan megbukott”. Ezt egyfelől azzal indokolta, hogy a nyertes gazdáknak eddig nagyon kevés pénzt fizettek ki – szerinte akadnak két éve nyertes, de pénzt azóta még nem látott gazdák –, másfelől pedig azzal, hogy a rossz előkészítés miatt az agrárpályázatokat közel háromszázszor kellett módosítani; utóbbi kapcsán megjegyezte, volt, hogy egy kiírást naponta többször is felülírtak. Máhr megjegyezte a jelen lévő Győrffy Balázs NAK-elnöknek, hogy az előkészítésben bizony a kamara is részt vett.

Győrffy Balázs minderre úgy reagált, hogy amit a köztestület tehetett – javaslatok, észrevételek –, azt mind megtette. Úgy vélte, mindegyik változtatás a gazdálkodók érdekét szolgálta, és sokkal inkább az lett volna a gond, ha rugalmatlan a kiíró, és nem veszi figyelembe az eredeti kiírás óta eltelt időben felmerült, az igényekhez igazodó változtatási kéréseket. Mezei Dávid pedig elmondta, hogy a háromszáz módosítás pályázatonként cirka ötöt jelent, a változtatások többsége pedig amúgy is technikai jellegű (például határidők átírása) volt.

A helyettes államtitkár ugyanakkor a minősítéssel – bukás vagy siker – megvárná a VP teljes lezárását. Mint mondta, az Európai Bizottság folyamatosan ellenőrzi a program végrehajtását, és elmarasztaló kritikát nem fogalmazott meg. Hozzátette, egyedül a kifizetések lassúságát kifogásolták, de ezzel a Miniszterelnökség is ugyanúgy elégedetlen.

Bár Wágenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója is azt mondta, hogy érdemi mérleget csak a teljes lezárás után lehet vonni, ugyanakkor szerinte nem minden esetben igazodtak a feltételek a valós igényekhez. Példaként hozta, hogy a szarvasmarhatelepek korszerűsítésre közel 250 milliárd forintnyi igény lett volna, ezzel szemben csak 70 milliárdot különítettek el, és nem érzékeli, hogy az illetékesek ezzel a problémával érdemben foglalkoznának. Mindemellett szerinte az új bírálati rendszer miatti csúszások komoly károkat okoztak az állattenyésztő ágazatnak.

Leskó Tamás, az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgatóhelyettese a kifizetések kapcsán megjegyezte, az alapítvány felkészült arra, hogy 2018 folyamán tömegesen fognak hozzájuk fordulni az ügyfelek. Mezei Dávid hozzátette, bár a kormány határozza meg a mindenkori költségvetésben a kifizetési irányszámokat, a tárca bízik abban, hogy 2018 a kifizetések éve lesz, azaz dömping várható.