A működési formák egyszerűsítése és az adminisztrációs terhek csökkentése kapcsán eddig milyen eredmények láthatóak?

Attól függetlenül, hogy a törvény célja a működési formák egyszerűsítése és az adminisztráció csökkentése, el kell mondanunk, hogy a gazdálkodók folyamatosan ismerkednek az új szabályokkal. Ebben sokat segítenek a gazdálkodókkal közvetlen kapcsolatban álló falugazdászok, az általuk szervezett gazdálkodói fórumok, egyéni tanácsadások.

Az új szabályok megismerésén túl azonban már az idei éveben egyértelműen eredménynek tekinthető, hogy bizonyos korábbi kötelező tennivalókat már idén sem kellett elvégezniük a gazdálkodóknak:

  • Megszűnt az őstermelői igazolvány, így annak érvényesítésére nincs szükség az értékesítési betétlap kiváltásával.
  • Bizonyos eljárásokban (földvásárlások, agrártámogatás igénylések) levettük az ügyfelek válláról azt a terhet, amelyet annak bizonyítása jelentett, hogy ki és mióta őstermelő, vagy családi gazdaság tag. A fennálló jogviszony tényét már elegendő, ha a gazdálkodó jelzi, és annak fennállásáról az adott ügyet kezelő hivatalnak kell meggyőződnie. Erre az ügyintézőknek a gazdálkodók bevonása nélkül, adatkapcsolatok és közhiteles keresőprogramok útján van lehetősége.

A működési formák egyszerűsítése kapcsán elsősorban a korábban közös igazolvánnyal gazdálkodók éreznek nagy változást. Esetükben korábban az összes tag együttes megjelenésével (vagy egy tag többiek általi meghatalmazásával) voltak intézhetők a közös igazolványt érintő ügyek, jelenleg pedig azzal, hogy őstermelők családi gazdaságává alakultak, a képviselőnek választott tag intézheti a közös ügyeket. Természetesen tennivalójuk is keletkezett, hiszen egy családi gazdaságot megalapító szerződést kell benyújtaniuk, de ez csak ennek az évnek a kötelezettsége, a jövőben ismétlődő kötelezettséget nem jelent.

Az őstermelők családi gazdasága működési forma esetén a képviselőnek választott tag intézheti a közös ügyeket – Fotó: Envato

Ugyancsak eredménynek tekintjük azt, hogy az őstermelőnek nem kell igazolványt használnia, hiszen néhány személyes adat (név, születési idő, édesanyja neve) alapján közhiteles keresőből ellenőrizhető az őstermelői jogviszony ellenőrzéskor, értékesítéskor.

Fontos továbbá kihangsúlyoznunk, hogy a törvény alapvető célja volt a működési formák átláthatóságának biztosítása, és az, hogy jelentős adózási kedvezményekben részesüljenek az érintettek. Az előbbi célhoz az  adminisztráció csökkentése is hozzájárul, a még kedvezőbb adózás pedig - reményeink szerint - növelni fogja azok számát, akik a mezőgazdaságban találják meg a számításukat.

Melyek voltak a leggyakrabban előforduló kérdések az átalakulások kapcsán?

A leggyakoribb kérdések arra vonatkoztak, hogy milyen tevékenységeket lehet végezni őstermelőként, vagy családi gazdaság tagjaként. Ennek az az oka, hogy korábban az Szja. törvény (a személyi jövedelemadóról szóló törvény) melléklete felsorolta a konkrét tevékenységeket, most azonban annál jóval szélesebb a végezhető tevékenységek köre: valamennyi mező- és erdőgazdasági tevékenység (ideértve a halgazdálkodást is), a saját alapanyagból történő termékfeldolgozás a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségig, valamint a földforgalmi törvény által meghatározott kiegészítő tevékenység végezhető őstermelőként, és így családi gazdaság tagjaként.

Elmondhatjuk, hogy sokaknak kedvezett az új szabályozás, és sok gazdálkodó új gazdasági lehetőségek megnyílásaként, illetve a meglévő kapacitások jobb kihasználásaként értékelte a változást. Sokak figyelmét felkeltette például az agroturizmus, mint kiegészítő tevékenység, hiszen ennek egyik eleme a vidéki élettel, gazdálkodással járó folyamtok bemutatása, aminek tere lehet az egyébként már meglévő állattenyésztő, növénytermesztő gazdaság.

Sok családi gazdálkodó érdeklődött az egyéni vállalkozói tevékenységről őstermelői tevékenységre való átállásról is. Többségében meg is történik az átállás, hiszen a végezhető tevékenységek köre kinyílt az őstermelők esetében, ezt a lépést ösztönözte az a körülmény is, hogy őstermelőként tovább vihető a korábbi családi gazdaság és a kedvezőbbé váló adózási értékhatárok a gazdaság tagjainak megfelelően (4 főre számított értékig) többszörözhetők.

Számos kérdést vetett fel a földhasználat kérdése is az új működési formák keretein belül. Erre egy jó példa az, amikor egy őstermelő egy családi mezőgazdasági társaságnak is tagja. Ebben az esetben természetesen a földhasználatot annak megfelelően kell rendezni, hogy milyen tevékenységet végez őstermelőként, és a családi mezőgazdasági társaságnak csak azokat a termőterületeket célszerű átengedni, vagy bérbe adni, amelyekre őstermelőként nincsen szüksége.

Természetesen rengetegen érdeklődtek az új adózási szabályokról is. Ezen a területen több fórum szervezésében is részt vettünk, gyűjtöttük a felmerült kérdéseket, egyeztettünk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakembereivel, és a NAK honlapján a válaszokat „Gyakran ismételt kérdések” gyűjteményeként közzétettük.

A pályázatok esetében egyértelművé váltak-e a feltételek? Például változott-e e pályázók köre az egyes felhívásokban, illetve a fiatal gazda pályázat nyerteseit hogyan érinti a mostani változás?

2014-ben a 34/2014. (IV. 4.) VM rendelet alapján, illetve 2015-ben a 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet szerint nyertes fiatal gazdáknak nem javasolt az őstermelővé válás, mert kötelezettségként mindenki vállalta, hogy a támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig a mezőgazdasági termelő tevékenységet főtevékenységként, egyéni vállalkozóként folyamatosan folytatja.

A megjelenő új pályázatok esetében a felhívás tartalmazza, hogy ŐCSG-ként és CSMT-ként is benyújthatóak a támogatási kérelmek.

A CSMT minősítés megszerzésére milyen arányban jelentkeznek a potenciális gazdasági társaságok?

A kérdéssel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a családi mezőgazdasági társasággá minősítésnek van egy alapvető kritériuma. A tevékenysége tekintetében csak olyan társaság kapja meg a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) minősítést, amely kizárólag a földforgalmi törvényben rögzített mező- és erdőgazdasági tevékenységeket, és az ugyancsak e törvény értelmező rendelkezésében rögzített kiegészítő tevékenységet folytat, és melynek tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak.

Tapasztalatunk szerint sok társaság „biztos ami biztos” alapon olyan tevékenységeket is felvesz a repertoárjába, amelyeket ténylegesen nem végeznek, és nem tartoznak az említett tevékenységi körbe, ezért a minősítés kapcsán akadályai a pozitív döntésnek.traktor a szántóföldön

Csak olyan társaság kapja meg a CSMT minősítést, amely kizárólag a földforgalmi törvényben rögzített mező- és erdőgazdasági tevékenységeket, vagy kiegészítő tevékenységet folytat – Fotó: Envato

Egyszerűbb a helyzet akkor, ha a társaságnak valóban nem származik bevétele az adott tevékenységből, ezeket az ügyfelek a minősítés elnyerése érdekében törlik a cégnyilvántartási adataik közül.

Amennyiben bevétel is származik a tevékenységből, akkor bizony mérlegelni kell, hogy ez hogyan aránylik ahhoz az előnyhöz, amit a CSMT minősítés jelent, például termőföld vásárlása során.

Fontos továbbá, hogy a minősítést kérő társaság esetén a hozzátartozói láncolat fenn kell, hogy álljon a társaság tagjai között. Összességében elmondható, hogy ugyan még nem érte el a minősítést megkapó gazdasági társaságok száma a kétszázat, de hétről-hétre növekszik a számuk és az érdeklődés folyamatos fennállását tapasztaljuk.

Milyen visszajelzéseket kap a Kamara a gazdálkodóktól a reformok kapcsán?

A konkrét reformok kapcsán a visszajelzések pozitívak, hiszen valóban egyszerűbb adminisztrációról és kedvezőbb adózási környezetről van szó. Természetesen tudjuk, hogy a jogszabályváltozásokat a hatósági nyilvántartások szintjén is le kell képezni, és az új folyamatokat valamennyi érintett szervnek be kell építenie az eljárásaiba. Ennek folyamata okozott a gazdálkodók által is tapasztalható zökkenőket, amelyek kijavításán dolgozunk, és a tapasztalatok segítségével egyre kiforrottabbá válik a jogalkalmazás.

Mindenkit meg tudunk nyugtatni abban a tekintetben, hogy ha a családi gazdaságok egyéni vállalkozó tagjai túlesnek a nyilatkozatételen, amelyben választanak az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység között, valamint a közös igazolványból alakult családi gazdaságok benyújtják a szerződésüket, akkor a jövőben valóban minimális és rövid ügyintézéssel működtethetik az őstermelői jogviszonyon alapuló gazdaságukat.

Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével készült korábbi interjúnkat ITT olvashatja, ebben az interjúban pedig a magyar mezőgazdaság digitális átállásáról kérdeztük a PREGA Gyakorlati Napon.