A Budapesten május 11-12-én megrendezésre került PREGA Konferencia és Kiállításnak nemcsak egyik meghatározó, de az egyik leglátogatottabb szekciója volt, míg a kiállítók között is szép számmal voltak jelen a dróntechnika képviselői. Az előadások minden fontos tudnivalóra kitértek, az oktatástól és szükséges jogosultságoktól kezdve a gépkiválasztásra és a drónok sokcélú alkalmazási lehetőségeire, előnyeire és hátrányaira is.
Új szakmák, új munkakörök
Már több évvel ezelőtt is előrevetítették a munkaerőpiaci elemzők és HR-esek (humán erőforrás-gazdálkodók), hogy számos szakma fog megszűnni vagy jelentősen átalakulni, de közel ugyanennyi új is létre fog jönni, aminek még néhány éve nem volt vagy még ma nincs is neve, mert még nem is oktatják.
A mezőgazdasági drónpilótaképző vagy mezőgazdasági drónszerelő (utóbbiról még hivatalosan mi sem tudunk) pont két olyan foglalkozás, ami most kezd szélesebb körben elterjedni, illetve várható munakerőpiaci megjelenése valamilyen formában vagy akár más néven is. Mindkettőt a technika fejlődése és a piachoz kapcsolódó műszaki háttér generálta, mert nélkülük nem működik a drónpiac sem.
A drónok a precíziós gazdálkodás meghatározó elemei, eszközei, de természetesen nem kizárólagosan, hiszen ott vannak napjaink traktorjai, a hozzájuk tartozó eszközök, valamint a kerekes vagy gumihevederes, úgynevezett szántóföldi vagy növényházakban is alkalmazható robotok.
A gazda szakértelme
S hogy mindez működjön, meg kell teremteni a megfelelő informatikai hátteret is, például az 5G rendszerek által, de ugyanígy nélkülözhetetlen a térinformatikai rendszer (GSI - Geographical Information System), amely a földrajzi környezetünk digitalizált leképezése. Azonban a high-tech mellett továbbra is a teljes rendszer kulcsszereplője a gazda marad mint üzemeltető és döntéshozó, aki helyspecifikus ismerettel rendelkezik.
S talán ide lehetne csatolni egy másik elhangzott témát is, a talajszerkezeti vizsgálatokat, amely által sok mindenre fény derülhet, mi miért történik, főleg ha valaki újabb földterületet vásárol.
Jogszabályi háttér és képzések
Az egyik legfontosabb tényező a jogi szabályozások megteremtése, amely világszinten még igen eltérő. A magyarországi drónkoalíció 2021 második negyedévében lett alapítva, amelynek legfőbb célja egy támogató, az alkalmazást elősegítő jogi háttér megteremtése és a biztonságos üzemeltetés garantálása mindenki számára.
A drónok a precíziós gazdálkodás meghatározó eszközei – fotó: Agroinform.hu
Ugyanilyen fontos a professzionális oktatás, képzés, továbbképzés rendszerének a megteremtése is: növényvédelmi drónpilóta a hivatalos megnevezés. A 80 órás képzésnek négy alapmodulja van: növényvédelmi alapismeretek, agrometeorológia, térinformatika és a gyakorlati képzés. A képzésre jogosult intézmények jegyzéke hamarosan elérhető lesz Nébih honlapján. Az úgynevezett kijuttató drónok a speciális kategóriába tartoznak. Ugyanakkor a feltérképező drónokra az általános vizsga vonatkozik, ez már 16 éves kortól letehető.
A drónkoalíciónak már több mint 120 tagja van, ennek 1/3 része az agráriumot képviseli. A képzés sokat segíthet a majdani eszköz kiválasztásánál is, a szakemberekkel, forgalmazókkal közösen, de kezdésnek célszerű egy egyszerűbb feltérképező (monitoring) típust kiválasztani, ami egy kijuttató drón mellett is hasznos eszköz marad.
A lépcsőzetesség, a kezdeti kockázatok, a még nem gyakorlott kezelésből adódó „károk" (még nem hatékony alkalmazás) kivédése szempontjából szintén meggondolandó, ugyanúgy, mint a méret és kihasználtság. Sőt, előbb célszerű „gyakorlásként" csak a földterületünk egy részén drónt alkalmazni, megnézni annak eredményességét, elemezni a tapasztalatokat.
A zalaegerszegi Zalazone kutató-fejlesztő központnak lesz egy drónos részlege (létrehozása folyamatban), amely tevékenysége kiterjed a képzés és oktatás területére is. Meg kell említeni, hogy a földi és légi autonóm járművek, eszközök terén számos közös problémát kell megoldani, ezért a két terület egymást segítheti, erősítheti.
Jelentős könnyítés, hogy 2021. január 1-jétől már egységes EU-s szabályozás lépett életbe, közismertebb nevén idehaza a 947. számú rendelet, beemelve a hazai jogszabályok közé, kiváltva a korábbi eseti légtérhasználatot. Az engedély érvényessége 2 év, felelősségbiztosításra minden egyes eszköznél szükség van (több drón esetén), és ma már nemcsak saját célra használhatók, hanem akár bérmunkában is dolgozhatunk a kapacitás kihasználása érdekében.
Műveleti engedélyre akkor van szükség, ha a terület helyrajzi száma nem meghatározható, de saját területről van szó, és magánszemély is igényelheti.
Szolgáltatás esetén (bérmunka) a könnyű UAS üzemeltetői tanúsítvány kiváltása szükséges, és nemcsak Magyarországon, hanem a teljes EU területén használható! Ellenben magánszemély nem igényelheti, csak jogi személy.
Az EU-előírások ma már a felelősségbiztosítást is kategorizálták a drónok esetében, felhasználási területtől és műszaki paraméterektől függően. Utóbbiak jellemzően a méretre és felszálló össztömegre vonatkoznak.
Természetesen minden egyes eszköznek meg kell felelnie egy egységes hatósági jóváhagyásnak, a navigációs készségre és az úgynevezett elsodródás mértékére vonatkozóan. Ebből adódóan célszerű a növényvédő szer gyártói ajánlását is figyelembe venni, alkalmas-e vagy sem az adott anyag drónos kijuttatásra.
A PREGA Konferencia és Kiállítás egyik meghatározó és leglátogatottabb szekciója volt – fotó: Agroinform.hu
Sokcélú alkalmazhatóság és egyre nagyobb kínálat
A drónok népszerűsége és a gazdák érdeklődése világszerte egyre növekszik, és a fejlesztők, gyártók között már éles verseny van a minőség és minél többcélú alkalmazhatóság terén, nem beszélve a hasznos teherbírás és a folyamatos üzemidő növeléséről. A mindennapos polgári alkalmazásnál az áttörés, a megjelenés éve 2016-ra tehető.
A drónok egyik legfontosabb alkalmazási lehetősége a növényvédelemhez kapcsolódik (úgynevezett kijuttató drónok), de az általános célú eszközökkel, megfelelő kamerákkal és más érzékelőkkel felvértezve számtalan hasznos felmérést is végezhetünk: a vetési folyamatok támogatása, növényegészségügy, a növényállomány állapotának felmérése (fejlődés, vadkár, időjárás okozta károsodás), szabadon legelő állatok felügyelete, az öntözés hatékonyságának vizsgálata (egyenletes elosztás, esetleges összefolyások felderítése hőkamerával) stb.
A kártevőkkel szemben például már olyan kezdeti elváltozások is észlelhetők, amelyet még szabad szemmel, közelről sem biztos, hogy észreveszünk. Erre a feladatra a már említett, egyszerűbb feltérképező eszközök is megfelelnek, általános vizsgával. Az egész területet lefedő beavatkozás helyet célzottan, költséghatékonyan lehet védekezni.
Ugyanilyen fontossággal bír, hogy ezen folyamatok akár teljesen automatizálhatók – megfelelő IT-háttér megteremtésével –, ugyanakkor a begyűjtött adatok kielemzése, értékelése a helyes döntéshozatalhoz mindenképpen szükséges. Rengeteg idő, energia és költségráfordítás takarítható meg a dróntechnikával, illetve csoportosítható át más területre a gazdaság működésében.
Már korábban is elhangzott, hogy a drónok legnagyobb előnyei, hogy nincs talajtaposás, és nedves, felázott talaj esetén is bevethetők. Célzottan, előre meghatározott útvonalon, csak a célterületekre is irányíthatók, nem kell a sorok között tematikusan haladniuk. Jó kiegészítheti a megszokott, traktorhoz csatolt eszközöket. A szakemberek már találkoztak olyan helyspecifikus alkalmazással is, mint például tápanyag-kijuttatás halastavak esetében.
A lehetőségek tárházát már a gyártók és forgalmazók is kezdik felismerni, hisz míg 2019-ben 1,2 milliárd dollár volt a mezőgazdasági célú drónok értékesítési forgalma, addig a várakozások szerint 2024-re elérheti a 4,8 milliárd dollárt, vagyis 5 év alatt megnégyszereződik.
Ebben fontos szerepe van és lesz a szigorúbb, környezettudatosabb mezőgazdaságnak is (Green Deal), mert a drónok alkalmazásával drasztikusan csökkenthető nemcsak a különféle növényvédő szerek és műtrágyák mennyisége, de a meglévő gépek üzemanyag-felhasználása is. Bár nagy áttörést üzemanyag-felhasználás terén (várhatóan) majd az elektromos vagy üzemanyagcellás robotok és traktorok fognak hozni.
A lehetőségek tárházát már a gyártók és forgalmazók is kezdik felismerni – fotó: Pixabay
Hatékonyság
Az eddigi tapasztalatok alapján egy általános vontatott vagy önjáró permetezőgép esetében a kijuttatott mennyiség 40-60 százaléka jut a talajra érdemi hasznosulás nélkül! A legjobban hangolt technikával az egyik tesztnél 300 l/ha kijuttatással 128,61 liter került a talajra, ami 42,87%-ot jelent, míg permeteződrónnal 10 liter/hektár mennyiségből 1,04 liter hullott a talajra, ami 10,42 százaléknak felel meg, vagyis a különbség 32,45%. Ez nemcsak a környezetnek jó, de költségoldalról sem mellékes.
A drónos permetezés új kategóriája a fogazott szórótárcsás megoldás, amely valójában a szabályozott cseppképzést takarja (CDA). A tárcsát egy villanymotor forgatja 3000-15.000 fordulat/perc sebeséggel, a kívánt beállítástól függően.
A klasszikus, szivattyús kijuttatásnál a cseppméret 5-től 500 mikronig terjedhet, a cseppek leválása véletlenszerű, a szerfelhasználás átlagosan 300 liter/hektár talajon haladó géppel, míg a drónos kijuttatásnál már csak 50 l/ha a mennyiség. Azonban ez nem homogén, sem az eloszlás, sem a cseppméret, és a bekevert szer cseppjeiből jelentős vízmennyiség is távozhat a hőmérséklettől függően, így akár hatástalan is lehet a mennyiség bizonyos része.
A fenti tárcsás megoldásnál a cseppek eloszlása 95 százalékig egységes, és akár 50-80 méteres munkaszélesség is elérhető, bizonyítva a drón versenyképességét a legnagyobb szórókeretes permetezőgépekkel szemben, míg a felhasznált szermennyiség mindössze 8 liter/hektár értékig is lecsökkenthető a hatékonyság romlása nélkül.
Mindent összegezve egyre több érv szól a dróntechnika alkalmazása mellett, de a cikkben említett lépcsőket, fokozatosságot mindenképpen célszerű betartani. A kínálat folyamatosan bővül, az érdeklődés is egyre nő, ez jól látható volt az előadások résztvevőinek számából.
|
_fill_540x300_0.jpg)
