A mezőgazdasági drónok nem lebutított katonai termékek, hanem célszerszámok, amelyeket egy meghatározott feladatra terveztek.
2016-ban körülbelül 110 000 ilyen kereskedelmi célú, pilóta nélküli légi jármű (UAV – unmanned aerial vehicle) kelt el a világban, ám 2017-re már 174 000 darabos eladást prognosztizált a Gartner tanácsadó cég – írja a Syngenta blog.
A Goldman Sachs arra a következtetésre jutott egy drónokról készített tanulmányában („Drones Reporting for Work”), hogy a 2016 és 2020 közötti időszakban a katonai és a polgári drónpiac 100 milliárd dolláros üzletággá fejlődik – jóllehet, ennek 90 százalékát a speciális katonai modellek teszik ki.
A prognózis szerint leggyorsabban a kereskedelmi drónok értékesítése növekszik: az építőiparban 11,2 milliárd dolláros, a mezőgazdaságban 5,9 milliárd dolláros forgalomra számítanak az évtized végére (a mezőgazdaságidrón-piac 2016-ban 3,5 milliárd dollárt tett ki).
A drónokat sikerrel alkalmazzák az öntözés és a növényvédelem terén is – fotó: Shutterstock
A nem hadászati drónok alapvetően játékcélokra készültek, ám már korán felismerték: a kamera révén egy termelő fölülről prímán megtekintheti a földjét.
A gazdálkodó számára felbecsülhetetlen értékű, ha megfelelő készülékkel a táblák belsejében is folyamatosan láthatja a növényi betegségeket, az időjárási vagy vadkárokat, esetleg a kártevők pusztításait.
A mezőgazdasági drónok első számú vásárlója az Egyesült Államok, ahol a farmok óriási méretéből adódóan komoly előnyt hoznak az apró robotrepülők. A drónokat sikerrel alkalmazzák az öntözés és a növényvédelem terén, és előretörnek a „big data” (nagy méretű, komplex adatállományok feldolgozásával foglalkozó) szektor képviselői is.
Ezek az elemző vállalatok olyan szoftvereket készítenek, amelyek hosszú távon képesek rendszerezni és értékelni a drónok által begyűjtött információkat, az így kialakított adatbázis segítségével a gazdálkodók számára fontos döntéseket segítő térképeket rajzolnak, és például hozambecsléseket állítanak össze.
Az Egyesült Államokban olyan rendszereket forgalmaznak, amelyek a mobilhálózaton keresztül továbbítják a földeken elhelyezett jeladók adatait (például a talaj nedvességtartalmáról, az időjárásról), amelyeket a farmon összevetnek a regionális meteorológiai adatokkal. Ám a településektől távol eső helyen gyakran a mobilhálózat sem működik, ezért találták ki a Fieldscannert. Ez a szerkezet a képet és az adatokat egy hordozható rádióvevőhöz csatlakoztatott táblagépre továbbítja, amire feltelepítették a szükséges szoftvert.
A DroneDeploy és a Fieldscanner együttműködése kiváló példa arra, miként tudnánk jobban kihasználni a már meglévő technológiát. „Meg kell vizsgálnunk, hogy a drónt hogyan használhatjuk minél szélesebb körben, illetve hogy a drón miként alakíthat át egész ágazatokat, például a mezőgazdaságot – nyilatkozta Scott Lumish, a DroneDeploy üzletfejlesztési alelnöke.
A mezőgazdasági drónok első számú vásárlója az Egyesült Államok, ahol a farmok óriási méretéből adódóan komoly előnyt hoznak az apró robotrepülők – fotó: Shutterstock
Ha azt mondjuk, drón, egy quadrokopterre, vagyis egy kis helikopterféle játékra gondolunk, pedig a mezőgazdaságban széles körben használhatóak a merevszárnyú változatok is. Elsősorban azért, mert tízszer akkora területet repülhetnek be, mint a quadrokopterek, hiszen nem a légcsavar, hanem a szárnyuk tartja őket a levegőben. Márpedig a repülési idő kulcskérdés… A Massachusetts Institute of Technology (MIT) júniusban jelentette be, hogy összeállítottak egy kísérleti merevszárnyú drónt, ami akár öt napig is repülhet leszállás nélkül.
A Jungle Hawk Owl névre keresztelt szerkezet 7,2 méteres fesztávú szárnya alatt gáztartály függ, és a gáz hajtja az 5 lóerős, léghűtéses motort, amely akár a 4500 méteres repülési magasságot is elérhetővé teszi. Az üresen mintegy 25 kilós drón felszállási tömege 70 kilogramm, de ebben benne van egy legfeljebb 10 kilogrammos elektronikai berendezés is, amivel irányítani lehet, és amely számos képalkotó és -továbbító feladatra alkalmas.
_fill_99x55_0.jpg)
