Az élelmiszerárstop bejelentése után sokunk fejében megfordult, hogy esetleg külföldről importált, olcsóbban beszerezhető termékekkel fogják helyettesíteni a kereskedelmi láncok a befagyasztott áron értékesíthető termékeket (csirkemell, sertéscomb, cukor, liszt, tej, étolaj), hogy a bevételkiesést így próbálják meg csökkenteni.

Az élelmiszerárstop lehetséges hatásairól több véleményt is összegyűjtöttünk az utóbbi hetekben, melyek közül elsősorban azokat emeljük most ki, amelyek a termelők és a feldogozók számára lehet fontos:

  • A Magyar Állattenyésztők Szövetsége kifejezte, hogy bár aggodalmat okoznak az ilyen bejelentések, de a sertéságazat jelen pillanatban ennél áthidalhatatlanabbnak tűnő és régebb óta fennálló problémákkal küzd. Már hosszú ideje nagyon alacsonyak a felvásárlási árak az európai sertéshúsexport akadozása miatt, és rendkívül megnőttek a termelési költségek. A magyar sertéstartók 15-20 százaléka gondolkodik a tevékenysége szüneteltetésén és közülük sokan végleg ki szeretnének szállni ebből az ágazatból.
  • Sajnos azt is el kell mondani, hogy eddig is jellemző volt az import sertéshús jelenléte az üzletekben, ennek hátteréről korábban ITT írtunk.
  • A Magyar Brojlerszövetség képviseletében nyilatkozó szakember is azt mondta az Agroinformnak korábban, hogy a legnagyobb baj a takarmány és az energia árának növekedése, amit alig tudnak már kigazdálkodni a baromfitartók, ezért sokan gondolkodnak azon, hogy felhagynak az állattartással, és akkor csirkehúshiányra is fel lehet készülni.
  • A Takarékbank agrár szakértője sajtótájékoztató keretében nyilatkozta, hogy a három hónapos időtartam (ha valóban csak annyi) rövid időnek számít ahhoz, hogy ennek hatását a mezőgazdasági termelők és a hazai feldolgozók is megérezzék. Ez akár egy hosszútávú akciónak is felfogható, amivel gyakran élnek a kereskedelmi láncok.

élelmiszerbolt

Az ellenőrzések szerint a boltok többsége érvényesíti az árstopot – Fotó: Envato

A HVG-n megjelent összefoglalóból most az derül ki, hogy az árbefagyasztás óta eltelt másfél hét alapján nem látható, hogy óriási lenne az importdömping. A lap a legolcsóbb termékeket vizsgálta, és a következő eredményre jutott a 6 termék esetében:

  • Az UHT 2,8%-os tej esetében magyar termékeket találtak a legolcsóbb kategóriában.
  • A magyar a legolcsóbb liszt a CBA-ban és a Lidlben, az Aldiban viszont a szlovák. Több áruházlánc esetében pedig nem derül ki a származási ország.
  • A kristálycukor esetében nagyon vegyes a kép, találtak cseh és lengyel kristálycukrot is.
  • A csirkemell esetében a Spar üzletben egy román zászló jelezte a csirkemellfilé mellett, hogy importhúsról van szó. Több üzletben viszont magyar zászló volt a hús mellett.
  • A sertéscombból az Auchan, a Spar, a Tesco, a CBA üzleteiben hazait lehet vásárolni a kitett zászló alapján, de a többi üzlet esetében is ez derült ki a csomagolásról. Az Aldiban viszont nem találtak sertéscombot a hűtőpultban.
  • Az étolajról nem derült néhány helyen egyértelműen, hogy honnan származik, de az Aldinál, a CBA-nál, a Lidlnél, a Pennynél és az Auchannál egyértelmű a hazai eredet.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárának legfrissebb tájékoztatása szerint egyébként a boltok túlnyomó többsége érvényesíti az élelmiszerárstopot, a múlt héten mindössze 17 üzletben találtak kifogásolni valót a szakemberek.