Mindezzel a kamara az élelmiszer-előállító vállalkozások iparágon belüli fejlődését kívánja elősegíteni. A magyar élelmiszeriparnak alapvetően két fő feladata van. Egyrészt, hogy a hazai mezőgazdasági termelésből származó élelmiszer-alapanyagok minél nagyobb részét képes legyen felvenni, másrészt hogy abból jó minőségű terméket állítson elő a magyar lakosság élelmiszer-szükségletének kielégítésére. Magyarország gazdasága szempontjából az élelmiszerlánc többezer milliárdos értéket jelentő, kulcsfontosságú terület és egy jövőbeni kitörési pont.

Jelenleg az ágazatban működő vállalkozások 93 százaléka mikro- és kisvállalkozás, míg a fennmaradó 7 százalék (körülbelül 350 vállalat) a közepes- vagy nagyvállalati kategóriába sorolható. Utóbbiak 17 iparág keretein belül dolgozzák fel a magyar mezőgazdaság produktumának 65-70 százalékát, ezáltal a belföldi élelmiszer-forgalmazás és -export meghatározó hányadát adják.

Az élelmiszeripar a GDP előállításából 1,9 százalékkal részesedett 2016-ban, az ágazat bruttó hozzáadott értéke 2,2 százaléka volt a teljes nemzetgazdaságnak. A 2017-es előzetes adatok szerint a beruházások 3,1 százaléka származott innen. A GDP-hez való hozzájárulás az EU-csatlakozás előtti 2,7 százalékról 2008-ra 2 százalék alá csökkent, azóta lényegében e körül stagnál. Ebben jelentős a szerepe az importtermékek növekedésének.

A belföldi élelmiszerszükséglet fedezése mellett a következő évtizedekben továbbra is kiemelkedő szerepet játszik majd a magyar exportstratégiában az élelmiszeripari termékek kivitelének növelése.

NAK

A kamara az élelmiszer-előállító vállalkozások iparágon belüli fejlődését kívánja elősegíteni – fotó: NAK

A vállalatok leginkább a költségek csökkentésére, és a termelés bővítésére fókuszálnak, miközben kevés hangsúlyt fektetnek többek között a technológiafejlesztésre, vagy éppen a humánerőforrás tudásszintjének növelésére. A NAK küldetésnyilatkozatában megfogalmazottak szerint „aktívan támogatnunk kell tagjainkat a legkorszerűbb, leghatékonyabb termelési ismeretek folyamatos megismerésében, ne csak követők, hanem innovátorok legyünk!”

Ennek érdekében a NAK Élelmiszeripari Igazgatósága több területen segíti tagjait a tevékenységük minél hatékonyabb végzésében, jövőbeni döntéseik kialakításában – hangzott el a NAK Ercsiben, a Biopont Kft. székhelyén megtartott sajtótájékoztatóján.

„Az élelmiszert előállító vállalkozások körében egyaránt kiemelt igény mutatkozik olyan gyakorlati, piacképes tudás megszerzésére, amelyek azonnal átültethetők a mindennapi tevékenységükbe. A NAK ezen igények alapján indította el 2017-ben a „Tanuljunk együtt!” című programsorozatát: 2017-ben a tejipari gyakorlati napok, illetve a bonbon- és trüffelkészítés, 2018-ban szintén a tejipari gyakorlati napok, valamint a vörösárugyártás, illetve és a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás voltak fókuszban.

Részvételi lehetőséget biztosítunk hazai és nemzetközi kiállításokon, valamit szintén szervezünk külföldi szakmai képzéseket, utóbbi keretében a juhtej- és kecsketej-feldolgozással foglalkozó tagjaink franciaországi tapasztalatokat szereztek. Továbbá tematikus szakmai konferenciákat szervezünk, ahol az előállítók gyakorlatorientált megoldásokat ismerhetnek meg, illetve Élelmiszeripari Körkép című konferenciákat is tartunk, ahol átfogó élelmiszeripari aktualitások hangzanak el. Emellett havi rendszerességgel megjelenő hírlevélben tájékoztatjuk a tagokat az aktuális témákról, információkról” – mondta az eseményen Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke.

A kamara alelnöke a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a NAK a jelentősen nagyobb számú agrárgazdálkodók mellett az eddigiekhez képest még nagyobb figyelmet szeretne fordítani az élelmiszeripari tagjaira, így ennek jegyében kezdte meg munkáját 2018. szeptember 3-án a NAK élelmiszeriparikoordinátor-hálózata. Ezáltal a kamarai szolgáltatások, valamint az élelmiszeripari igazgatóság által végzett tevékenységek és nyújtott lehetőségek könnyebben megismerhetőek, elérhetőek lesznek tagjaik számára.

„A kapcsolattartói rendszer előnyt jelent a tagság számára csakúgy, mint az igazgatóság számára is, mivel közvetlen és állandó kétirányú információáramlás válik lehetővé, így a kéréseket, illetve igényeket a NAK közvetlenül is tudja kezelni” – jegyezte meg Éder Tamás.

Szintén az élelmiszeripari tagság segítése érdekében kezdte meg az igazgatóság még 2017-ben az „Élelmiszeripari kézikönyv” elnevezésű kiadványsorozat előkészítését, amelynek most megjelent első, kétrészes kötetét (Élelmiszeripai alapfogalmak I. és II.) Ercsiben mutatták be. Az élelmiszer-előállítók igényeit, valamint szakmai szempontokat is figyelembe véve a tervezett kiadványok három fő témakör köré csoportosíthatók: a hatósági követelményeknek való megfelelést és a fenntarthatóságot erősítő, a piacra jutást és értékesítést segítő, valamint a hatékonyságnövelést célzó kiadványok jelennek meg.