Kibocsátotta a koronavírusos fertőzés elleni, Carnivac-Cov elnevezésű állatvédő vakcina első 17 ezer adagját az orosz Szövetségi Állategészség-védelmi Központ. – adta hírül az MTI.

Az orosz agrárfelügyelet (Roszszelhoznadzor) szerint az első tételt már lekötötték. Az oltóanyagot Moszkva, Moszkva megye, a Krím, Szentpétervár, Vlagyimir, Kirov, Izsevszk, Irkutszk, Magnyitogorszk, Novoszibirszk, Rjazany, Cseljabinszk, Tver és Togliatti között fogják szétosztani.

A Carnivac-Cov a koronavírus-fertőzés elleni első állatvakcina a világon. A védőoltás, amely októberben elkezdett klinikai tesztelése során mellékhatást nem okozott, fél évig biztosít védettséget. Korábbi tájékoztatás szerint a Carnivac-Covot kutyán, macskán, sarki és vörös rókán, nyércen és más állatokon is kipróbálták. Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) megállapította, hogy több állatfaj – köztük házi- és haszonállatok is – fogékony a Covid-19-re.

A készítmény megvásárlása iránt március végéig Görögországból, Ausztráliából, Lengyelországból, Kanadából, az Egyesült Államokból és Szingapúrból érdeklődtek. Orosz hírügynökségek szerint az Egyesült Államokban és Finnországban is folynak kísérletek a Covid-19 elleni állatvakcina kifejlesztésére.

A fenti közleménnyel kapcsolatosan megkerestük a hivatalos világszervezetek hírközléseit.

Ismerjük meg a tényeket az állatról- emberre terjedő Covid fertőzés lehetőségeiről!

Alapvető fogalmak: A COVID-19 megbetegedést okozó vírus neve, a SARS-CoV-2.

Az OIE az alábbi közleményt adta ki:

Míg a COVID-19 járvány jelenleg emberről emberre terjed, az is aggodalomra ad okot, hogy az új vírustörzsek az emberi szervezetben a virulencia módosulását, valamint a kezelés és az oltás hatékonyságának csökkenését eredményezheti. Ennek ellenére a következmények teljes egészében még ismeretlenek, és további vizsgálatokra van szükség a mutációk hatásainak teljes körű feltérképezéséhez.

A Covid-19 vírusra számos állatfaj fogékony – fotó: Agroinform.hu

Az állat- és közegészségügyi hatóságok közötti szoros együttműködés elengedhetetlen a betegség jobb azonosításához és hatásának csökkentéséhez. Ezenkívül globális, egységes egészségügyi megközelítésre van szükség az állatok- és az emberek egészségét, valamint az ökoszisztéma egészét érintő kockázatok megértéséhez.

Az OIE felhívja az országokat, hogy hatékony kockázatkezelési intézkedések végrehajtásával védjék meg az állatok egészségét és jólétét, következésképpen a közegészségügyet. Intézkedéseket kell tenni a következők érdekében:

  • Nemzeti kockázatcsökkentési stratégiák végrehajtásával akadályozzák meg a SARS-CoV-2 emberek és a fogékony állatok közötti átvitelét;
  • Kísérjék figyelemmel a fogékony állatokat, mint a nyérc és a mosómedve kutyákat, valamint a velük szoros kapcsolatban álló embereket a SARS-CoV-2 fertőzés szempontjából, egységes megközelítést alkalmazva. Aktív monitorozás ajánlott, mivel nehéz lehet észlelni a korai fertőzéseket ezeknél az állatoknál, különösen a nyércnél;
  • Jelentsék az állati megbetegedéseket az OIE-nek az Állategészségügyi Világinformációs Rendszeren (WAHIS) keresztül;
  • Osszák meg az állatokból izolált SARS-CoV-2 vírusok genetikai szekvenciáit és más kutatási eredményeket a globális egészségügyi közösséggel.

Az országok támogatása érdekében ezen intézkedések végrehajtásában az OIE iránymutatásokat dolgozott ki a fogékony haszonállatokkal, valamint a vadon élő emlősökkel dolgozók számára a COVID-19 járvány idején.

 

Az OIE összefoglaló publikációja felsorolja azokat az állatfajokat, amelyek esetében rendelkezésre állnak információk a természetes és kísérleti fertőzésről.

A „kockázatértékelésre” vonatkozó állítások az emberről állatra, állatról emberre, valamint állatok között  történő továbbadásra utalnak. Mindezek kísérleti fertőzéses vizsgálatokon-, valamint a természetes fertőzésről szóló jelentésekből származó jelenlegi bizonyítékokon alapulnak.

1.) Élelmiszer-előállításra tartott állatok

tojótyúk

Nincsenek jelentések az alábbiakban említett fajok természetes fertőzéséről a SARSCoV-2 járvány összefüggésében.

Baromfi:

Kísérleti fertőzéseket végeztek csirkéknél, kacsáknál és pulykáknál kutatócsoportok.

Ezen kísérletek egyikében sem sikerült jelezni a sikeres fertőzést, jelezve, hogy a baromfi nem fogékony.

Kockázatértékelés: elhanyagolható emberről állatra, állatról emberre és az állatok közötti átfertőződés.

sertéstelep

Sertések: Kísérleti fertőzéseket számos kutatócsoport végzett. Legtöbben nem találtak fertőzésre utaló jelet, beleértve a vírus szaporodását az állatban.

Egy kutatócsoport használt magasabb fertőző dózis (10e6 TICD50 / állat) amely azt az eredményt mutatta, hogy egyes állatok pozitívak az élő vírusra, alacsony szintű vírusra RNS és antivirális antitestek mellett.

Tehát úgy tűnik, hogy a sertések érzékenysége alacsony, ezért nagyon magas fertőző dózis is csak alacsony fertőzőképesség kiváltására képes.

Kockázatértékelés: nagyon alacsony az emberről állatra történő terjedés, ezért elhanyagolható ennek kockázata. Az állatok közötti átfertőződés mértéke is elhanyagolható.

szarvasmarha telep

Szarvasmarha: Egy kísérleti fertőzéses vizsgálatot jelentettek. Hat fertőzött szarvasmarhából kettőnek nagyon alacsony volt a vírus replikációjának szintje, amelyet szerokonverzió követett.

Tehát úgy tűnik, hogy a szarvasmarhák fogékonysága szintén alacsony.

Kockázatértékelés: nagyon alacsony az emberről az állatra terjedés mértéke, így ez elhanyagolható.

Szintén elhanyagolható az állatok közötti átfertőződés.

Prémesállatok

Az alább említett fajok közül természetes fertőzésről csak tenyésztett nyérc esetében áll rendelkezésre információ. Minden egyéb állítás a kísérleti fertőzéses vizsgálatok során nyert adatokból származik.

Menyétfélék:

A tenyésztett nyérc természetes fertőzését figyelték meg Dániában, Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban, Svédország és az Amerikai Egyesült Államokben (USA). A fertőzés tüneti lehet (klinikai tünetek és megnövekedett mortalitás), de leggyakrabban tünetmentes. A fertőzött emberektől való átvitel az állatok elsődleges fertőzésének tekinthető. Epidemiológiai elemzésekből tudjuk, hogy Hollandiában és Dániában a nyércek embereknek adták tovább a vírust.

A görények is fogékonyságot mutattak több kutatócsoport kísérleti fertőzéses vizsgálatában.

Kockázatértékelés: emberről állatra is terjed, valamint magas mértékben terjed állatról emberre a vírus a menyétfélék esetében. Nagyon magas az állatok közötti átfertőződés mértéke.

Mosómedve: A mosómedvéket fogékonynak találták a SARS-CoV-2 fertőzésre egy kísérleti tanulmány szerint. Az állatok szervezetében szaporodik a vírus, amelyet kiválasztanak és továbbítanak a mosómedvék. A mosómedve természetes fertőzéséről nincsenek jelentések a SARS-CoV-2 járvány összefüggésében.

Kockázatértékelés: Emberről állatra terjed-, míg az állatról emberre mérsékelten terjed. Magas az állatok közötti átfertőződés mértéke.

Élelmezésre és termelésre tartott állatok

Nyulak: Egy kísérleti vizsgálat kimutatta a nyulak érzékenységét a SARS-CoV-2 fertőzésre.

Kockázatértékelés: alacsony az embertől az állatig terjedő és alacsony az állatról az emberre terjedés.

A gazdaságban előforduló más házi- és / vagy vadállatok és kártevők (például rágcsálók: patkány, egér, hörcsög) is szerepet játszhatnak a fertőzések továbbadásában.

Mindezen eredmények összegzéseként megállapíthatjuk, hogy a tenyésztett háziállat fajok – a nyérc és a vadászgörény (valamint valószínűleg a mosómedve és nyúl) – kivételével elhanyagolhatónak tekinthetők a SARS-CoV-2 haszonállatok és emberek közötti átvitelének kockázata szempontjából.

Az OIE elemzése kitér a SARS-CoV-2 haszonállatok és más háziállatok közötti átfertőződés kockázatára is!

macska covid

Hollandiában a fertőzött nyércfarmok esetében 99 macskájából 11-nél pozitív eredményt kaptak. Ezekben az esetekben a vírusgenomszekvencia hasonló volt a nyércével. Ezekben a macskákban nem észleltek klinikai tüneteket.

Ezen kívül több Dániában és Hollandiában található nyércfarmon fertőzött kutyákat is találtak.

Következésképpen leírható, hogy a nyércfarmokon a haszonállatok és a háziállatok között a SARS-CoV-2 terjedésének kockázata magas macskák- és kutyák esetében. Ilyen körülmények között annak a kockázata is fenn áll, hogy a macskák vagy kutyák akár embereket is megfertőzhetnek.

Kevés információ áll rendelkezésre a vadon élő állatokról. Több vadon élő menyétféle, macskaféle és nyúl faj valószínűleg fogékony, és képesek lehetnek más állatok megfertőzésére.

fotó: Getty Images

Azonban ezek társadalmi struktúrája (magányos vagy kis csoportokban való életmód) valószínűleg csökkenti a vírus átadásának lehetőségét ezekben a fajokban.

Mindezek tekintetében az OIE azt ajánlja a mezőgazdasági farmgazdaságok számára, hogy állítsanak össze egyedi, lokálisan kidolgozott tervet a járvány megfékezésének érdekében. Ennek a tervnek tartalmaznia kell a takarmányok ki- és beszállításának higiéniai előírásait – és ezt érvényesíteni kell minden egyéb élelmiszerlánc részeként ki- és beáramló nyersanyag, vagy feldolgozott áru esetében is.

A tervnek tartalmaznia kell az állatok és állati termékek mozgásának ellenőrzését, a dolgozó emberek mozgását, a járművek, konténerek és egyéb kapcsolódó anyagok, ragályfogó tárgyak biztonságos kezelését, ki- és beszállítását. Fokozott ellenőrzés és részletes terv kidolgozása javasolt az elhullott állatok ártalmatlanításához és a tisztítás és fertőtlenítés technológiáira.

A munkavállalók védelme kulcsfontosságú, és a gazdaság vezetőinek napi szinten konzultálniuk kell velük az egészségügyi kockázat csökkentése érdekében. A telepeken olyan gyakorlatokat kell alkalmazni, amelyek minimalizálják a SARS-CoV-2 közötti átvitel kockázatát a mezőgazdasági üzemek, munkások és a látogatók között.

A munkavállalók vagy a látogatók által történő kórokozók behurcolása a legvalószínűbb út a vírus terjedése szempontjából.

Minden munkavállalónak, beleértve a gazdaság tulajdonosait is, meg kell figyelnie önmagát és ki kell zárnia a fertőzés tüneteit, mielőtt a farmra lépne.

 

A gazdaságokban dolgozó emberek egészség-védelme elsődleges – fotó: Shutterstock

Azokat az embereket, akik az üzem vagy telephely területén dolgoznak, vagy farmot látogatnak, és akiknek a SARSCoV-2 tünetei vannak, azonnal el kell különíteni az emberektől és az állatoktól és haza kell küldeni őket. ezek után kontakt-kutatást kell végezni és akik a tüneteket produkáló emberekkel találkoztak, vagy érintkeztek, azokat is el kell különíteni és sürgősen haza kell küldeni.

Ki kell dolgozni egy rendszert a telephelyre és a gazdaság területére belépő személyek azonosítására, figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére. Meg kell akadályozni illetéktelen személyek belépését. A gazdaságban történő mozgásokat a minimális személyzetre és a beszállítókra kell korlátozni. Javasolt kitáblázni a járványügyi korlátozásokat és jól láthatóvá tenni az egészségügyi előírások ábráit.

Kártevők és kóbor állatok

Kóbor állatok lehetnek háziállatok (pl. Macskák és kutyák), elmenekült vagy elengedett állatok (pl. Nyérc),valamint vadon élő állatok (pl. rágcsálók, mosómedvék és madarak), amelyek potenciálisan felelősek lehetnek a SARS-CoV-2 passzív továbbításáért.

Az eddig rendelkezésre álló információk alapján a szakemberek úgy gondolják, hogy ezeknek az állatoknak alacsony a kockázata a emberek SARS-CoV-2-vel való megfertőzése szempontjából.

Kóbor állatok tekintetében a macskák azonban szerepet játszhatnak a közepes vagy nagyon fogékony gazdasági állatfajok megfertőzésében.

A következő óvintézkedéseket javasoljuk betartani:

Zárjon ki minden háziállatot a lakásból (kutyát, macskát stb.)

Gondoskodjon arról, hogy rágcsáló- és kártevő-mentes legyen a telep – vonatkozik ez a rágcsálókon kívül a vadon élő madarakra is. Az istállókat javasolt teljesen lezárni!

A gazdaságok üzemeltetőinek korlátozniuk kell ingatlanjaikhoz és állattartó területeikhez való hozzáférést a kóbor állatok tekintetében és fontolják meg a csapdák használatát az épületeken belül és az ingatlan kerületén belül.

A kóbor állatok és kártevők semmi képen ne férjenek hozzá a haszonállatok takarmányához.

A mai napig nincs információnk a takarmány SARS-CoV-2 szennyeződéséről. A takarmány SARS-CoV-2 szennyeződésének elkerülése érdekében higiéniai óvintézkedéseket javasolunk!

Az elhullott állatok ártalmatlanítási-terve kulcsfontosságú szempont!

A tisztításra és fertőtlenítésre is nagyobb hangsúlyt kell fektetni járvány idején, így a gyakran érintett felületek, például szerszámok és munkaállomások, közös helyiségek, öltözőket és a létesítménybe való belépési pontokat rutinszerűen meg kell tisztítani és fertőtleníteni.

A SARS-CoV-2 ellen hatékony felülettisztító szerek: hígított háztartási fehérítő oldatok, amelyeket a gyártó címkéje szerint fertőtlenítő céllal készítettek –  vagy alkohololdatok legalább 60% alkohollal.

A kockázatcsökkentő intézkedések példái közé tartozik a megfelelő egyéni védőeszközök használata, valamint a személyek és állatok közötti kontaktok minimumra csökkentése.

A járművek gumiabroncsai, a szállító-ketrecek és egyéb szállító eszközök rutinszerű fertőtlenítése kötelező.

A zárt trágyakezelésre és a helyszínen történő komposztálásra a szokásosnál nagyobb figyelmet kell fordítani.

A vírus levegőben történő terjedése

További vizsgálatokra van szükség a SARS-CoV-2 vírus levegőben történő terjedésének megértéséhez a tanyasi környezetben. Értékelni kell a termelőegységekben / épületekben használt szellőzőrendszereket, és ha lehetséges, le kell csökkenteni a levegőben terjedő kórokozók terjedésének valószínűségét.

További információkat az eredi angol nyelvű cikkben talál.

Fordította és kiegészítette: Igric Dominika / Agroinform.hu


Az OIE továbbra is együttműködik tagjaival, szakértőivel és partnereivel, nevezetesen az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO), hogy frissítsék a technikai útmutatásokat, amint új tudományos eredmények és információk elérhetővé válnak.