Az EP mezőgazdasági bizottsága által már elfogadott jelentés az
Európai Bizottságnak a szárnyasokat szigorúan védő tervezetéhez
képest még tovább szigorítaná a baromfitenyésztőkkel szemben
támasztott követelményeket. A javaslat szerint a tagállamok egyebek
között "biztosítják, hogy a csirkék négyzetméterenkénti
állománysűrűsége a használható területen létesítményenként vagy
külön létesítményegységenként nem haladja meg a 30 kilogramm
élősúlyt". Kiegészítő állatjóléti intézkedések esetén "a tagállamok
rendelkezhetnek arról, hogy a csirkéket 38 kilogramm élősúlyt nem
meghaladó állománysűrűséggel tartsák". A baromfitelepeken a
szellőző-, hűtő- és fűtőrendszereknél a jelentés szerint ügyelni
kell arra, hogy az ammónia- és a széndioxid-koncentráció ne haladjon
meg bizonyos határértékeket. Kerülni kell emellett a túlfűtést, és
biztosítani kell a nedvesség eltávolítását is. Valamennyi, az adott
létesítményben tartott csirkét naponta legalább egyszer meg kell
vizsgálni.
    - A szabályozás katasztrofális következményekkel járhat a
magyarországi, és az új tagállamokbéli baromfitenyésztők számára -
hangsúlyozta az egyetlen magyarként felszólaló Tabajdi, aki levélben
is felhívta az új tagállamok európai parlamenti képviselőinek
figyelmét a szabályozás elfogadhatatlan voltára. Úgy vélte, hogy a
tervezet kialakításában "az állatjóléti szempontok nagyobb súllyal
esnek latba, mint szakmai és gazdasági érvek", ezért veszélyezteti
az ágazat versenyképességét. Szerinte "nem szabad túllőnünk a célon,
és irreálisan szigorú szabályokkal súlyos versenyhátrányba
kényszerítenünk saját gazdáinkat, veszélyeztetve megélhetésüket.
Ezek az emberek nem kínozni akarják az állataikat, hanem meg akarnak
élni abból, amihez értenek. A túl szigorú szabályok ezért
elfogadhatatlanok." Szakmai, gazdasági és állatjóléti szempontokból
szerinte a négyzetméterenkénti 34 kilogrammos élőtömeg 42
kilogrammos maximum értékkel lenne elfogadható, a jelentésben
foglalt alacsonyabb értékek már nem.
    Tabajdi kiemelte, hogy a tervezett túlzott szigorítások komoly
feszültségekhez vezethetnek a belső piacokon is, hiszen azon EU-n
kívüli országok baromfitermékei, amelyek ezeket a szigorú
szabályokat nem kötelesek betartani, lényegesen olcsóbban jelennek
majd meg az unió piacain. Az átlagfogyasztók többsége pedig az
olcsóbb terméket választja, hiszen jövedelmük nem teszi lehetővé
azt, hogy "környezettudatosságból" vagy az "állatjólét érdekében"
többet fizessenek az alapvető élelmiszerekért.
    - Bízzunk a baromfitartók szakértelmében, hiszen egyikük sem tud
jó eredményeket elérni beteg állatokkal... Ne nehezítsük meg annyira
a feladatukat, hogy kénytelenek legyenek akár fel is hagyni a
gazdálkodással - hangoztatta Tabajdi.
    Glattfelder Béla jelezte, hogy az illetékes EP-szakbizottságban
több módosító indítványt is benyújtott a baromfitartók érdekében. A
néppárti képviselő reméli, hogy "a plenáris szavazás során legalább
az a javaslat többséget kap, amely előírja, hogy az EU-ba exportáló
termelőkre is ugyanazok az előírások vonatkozzanak, mint EU-n belüli
versenytársaikra". "Nem beszélhetünk valódi versenyről akkor, ha nem
egyenlők a feltételek" - tette hozzá a képviselő. "Ráadásul így
teljesen értelmetlen áldozatokra kényszerítjük az európai gazdákat,
hiszen a kieső termelést majd olyan EU-n kívüli országokból
pótolják, ahol, ha egyáltalán léteznek állatjóléti és
környezetvédelmi normák, azok még a jelenlegi európai szabályozásnál
is sokkal enyhébbek. A szigorítás következtében így az állatok
jóléte világviszonylatban nemhogy javulna, hanem tovább romlik."
    Kiemelte: az európai baromfiágazat több okból is nehéz helyzetbe
került az utóbbi időben. A madárinfluenzával kapcsolatos félelmek
csökkentették a baromfihús iránti fogyasztói bizalmat. A termelők
számára rossz hírt jelentett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)
tavalyi döntése is, amelyben a csirkehúsra kivetett behozatali
vámokkal kapcsolatos vitában az EU-val szemben Brazíliának és
Thaiföldnek adtak igazat.
    Glattfelder úgy vélte, a magyar baromfiágazat számára különösen
hátrányos az Európai Bizottság javaslata. A cégektől eddig is
jelentős erőfeszítéseket követelt, hogy a hatályban lévő uniós
előírásoknak meg tudjanak felelni. Egy újabb szigorítás miatt
szükségessé váló további beruházásokra ezért már nem nagyon maradtak
tartalékok. Az uniós előírásoknak megfelelni nem tudó gazdaságoknak
abba kell hagyni a termelést, amely több ezer munkahely
elvesztéséhez vezet. Az állatállomány visszaesése érzékenyen
érintené a gabonatermelőket is, mivel az ágazat jelentős
takarmányfogyasztó.
    A javaslat sorsa véglegesen a tagállamok képviselőiből álló
miniszteri tanácsban dől el. Ezért Glattfelder Béla felkérte a
magyar kormányt, hogy "tegyen meg mindent a magyar baromfiágazat
számára rendkívül hátrányos szabályok elfogadása ellen".

Forrás: MTI