Az agrárágazat és a vízügyi szektor jövője hangsúlyos téma volt a szerdán Ópusztaszeren megtartott kihelyezett kormányülésen. A sajtótájékoztató keretében elhangzott információk alapján az országot érintő rendkívüli aszályhelyzet már nem csupán időszakos nehézség, hanem stratégiai nemzetbiztonsági kockázat, amely komplex és azonnali kormányzati válaszlépéseket követel meg a gazdák megsegítése érdekében.
Kritikus diagnózis: Évek óta tartó szárazság
A kormányzati elemzések is alátámasztják, hogy Magyarország jelenleg nem egy elszigetelt, egyéves aszállyal küzd. Egy 2021 óta tartó, több esztendőt felölelő aszályciklus negatív hatásait nyögi a mezőgazdaság. A számadatok döbbenetesek: a hazai talajvízkészlet az elmúlt időszakban mintegy hét balatonnyi mennyiséggel csökkent. Az országos csapadékhiány mértéke már eléri egy teljes esztendő átlagos mennyiségét - hangzott el.
Különösen aggasztó a helyzet az Alföldön, ahol bizonyos térségekben a talajvíz szintje 6,5–7 méterrel süllyedt mélyebbre az elmúlt évtizedhez, másfél évtizedhez viszonyítva.
Ebben a folyamatban a Tisza medrének mélyülése is szerepet játszik, amely mintegy elszívja a környező területek vízkészletét, tovább súlyosbítva a termőföldek állapotát.
Gyorssegély és operatív döntések a gazdákért
Magyar Péter miniszterelnök és a vízügyi szakértők több olyan operatív döntést ismertettek, amelyek könnyítést hozhatnak az agrárium szereplői számára.
- A védekezés és a vízigények hatékony összehangolása érdekében már csütörtökön felállítják az Országos Vízügyi Koordinációs Központot.
- Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős tárcavezető a tervek szerint még ezen a héten hivatalosan bejelenti az aszály miatti vis maiort. Ez a lépés kiemelt jelentőségű, hiszen számos adminisztratív és pénzügyi könnyítést tesz lehetővé a termelőknek.
- Ezzel párhuzamosan kivezetik a 2025-ös vízügyi állapotot, és kihirdetik a 2026-os esztendőre vonatkozó súlyosan vízhiányos állapotot. Ez a döntés megnyitja az utat a gazdák előtt a 30 napos, kedvező feltételekkel igénybe vehető öntözési lehetőséghez.
- A kormány továbbá enyhítéseket tervez a kötelezettségek terén is. Mivel a porszáraz talajba jelenleg nem észszerű vetni, többek között a másodvetési kötelezettség alól is mentesülhetnek az érintettek.

A Vízügyi Igazgatóságok szakembereivel, a marispusztai vízőrzőkkel és gazdálkodókkal is egyeztetett a kormány – Fotó: Facebook
Pénzügyi források és a vízmegtartás új stratégiája
A helyzet kezelésére a kormány 2 milliárd forintos azonnali forrást különített el, amelyet augusztus végéig a legsürgetőbb vízügyi beavatkozásokra, úgynevezett haváriakezelésre fordítanak.
Hosszabb távon pedig az uniós KEHOP program keretében összesen 257 milliárd forint értékű vízügyi fejlesztés megvalósítását tűzték ki célul.
A stratégiai cél az átállás a vízre alapozott tájhasználatra. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a hagyományos öntözés fejlesztése a cél, hanem a szabad vízkészletek kivezetése a tájba és azok ott tartása. A kormány vizsgálja az ipari vízhasználat felülvizsgálatának lehetőségét is; felmerült, hogy az akkumulátorgyárakhoz kiépített vezetékekről leágazásokat készítsenek mezőgazdasági öntözési célokra.
A kormányzati kommunikáció hangsúlyozta: a vízügyi ágazat teljes megújítása és a vízmegtartó gazdálkodás kiemelt prioritás, amely nélkülözhetetlen a magyar mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatóságához.
Forrás: Youtube
Indexkép: Facebook














_lead_fill_540x300_0.jpg)