— Igazság szerint 30 nap a szavatossága egy tojásnak, de annyi időt nem vár meg, mert elfogy gyorsan, mert friss — mondja Szedlák Lászlóné, a budapesti Hold utcai Piac baromfikereskedője.

Szedláknénak ez az üzletpolitikája harminc éve, és bevált. Megbízható termelőtől kell venni, és akkor a vásárló is bízik az eladóban. Egy éve azonban szigorúan ellenőrzik, hogy van-e pecsét a tojáson, mert a nélkül nem tojás a tojás.

Földi Péter, a Tojásszövetség titkára azonban arra figyelmeztet bennünket, hogy a bélyegzőben sem mindig lehet megbízni.

— Mindjárt az unióba lépésünk után, ahogy megnyíltak a határok, rengeteg tojás érkezett az unió egyéb tagországaiból, és nagyon sok szabálytalanságot lehetett látni. Az egyik ilyen, hogy holland dobozban német tojás előredátumozva. Tulajdonképpen a tyúk még meg sem tojta — meséli a szakember.

A szupermarketek külföldi beszállítói egy csapásra megoldották az embereket rég óta foglalkoztató kérdést, hogy melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Az előre dátumozott bélyegző volt legelőbb.

— Az Európai Unió rendkívül sok szabályt hoz a tojásra, így a forgalmazásra is. Ennek egyike az úgynevezett jelölési szabályozás, amely szerint azonosíthatónak kell lenni minden tojásnak. Vagyis egy úgynevezett regisztrációs szám van rápecsételve minden egyes darabra. Ez tartalmazza egyébként a származási ország kezdőbetűjét is — mondja Földi Péter.

A „H” betűt és az egyéb jelölést azonban kevés vásárló nézegeti.

— Fontos a jelölés, mert így tudjuk, ki termelte, mikor tojta a tyúk és, hogy mennyire friss. Attól függetlenül a vevő énbennem bízik, a kereskedőben, mert 30 éve egy helyről hozom a tojást. És finom, friss, tanyasi tojást. Jó az íze, szép a sárgája, és a bizalom megvan felém.

Nem tápos, nem külföldről behozott termék, hanem magyar áru, amit magyar termelő termel — mondja Szedlák Lászlóné.

Milyen színű a tanyasi tojás? — kérdezem.

Gyönyörű szép barnának kell lenni a héjának és gyönyörű szép sárgának a belsejének.

A szabály az szabály, bélyegeznie minden termelőnek kötelező. Kivéve a kistermelőt. Mert akinek 50-nél kevesebb tyúkja van, arra most még nem vonatkozik a bélyegzési kötelezettség.

Sárkány Mátyásné, őrbottyáni őstermelő például nem bélyegez, mégis árusíthat az újpesti piacon..

— Nekem össze-vissza 35 tyúkom van, és hát ezért nem kell pecsételnem. Nem kell, meg aztán nem is adtak regisztrációs számot.

Az unió haladékot adott a kistermelőknek. 2006-ban még pecsét nélkül is vehettünk friss, egészséges tanyasi tojást. Jövőre azonban nem lesz kiskapu, nem lesz kímélet. Felségjel és dátum nélkül nem lesz rántotta, ham and eggs, húsvéti tojás.


Radosza Sándor