A burgonya mozaikosságát okozó vírusok (A, X, M és S-vírusok) a világ minden termesztővidékén előfordulnak. Ezek a vírusok szabad szemmel egyáltalán nem vagy csak nehezen észrevehető tüneteket okoznak, a fertőzött növények, különösen S-vírus esetén, gyakran teljesen tünetmentesek.

"Az M- és S-vírusokkal való fertőzöttségnek önmagában nincs jelentős termésveszteséggel járó következménye, csak akkor, ha más, például Y-vírussal is fertőzött a növény. Ez a komplex vírusfertőzés már akár teljes termésveszteséggel járhat, az érzékeny fajták esetében akár a növények gyors elhalásához is vezethet. A burgonya mozaikosságát okozó vírusok leggyakrabban a fertőzött vetőgumókban és az árvakelésekben telelnek át, vektorokkal (például levéltetű) vagy mechanikai úton terjednek" – ismertette Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (DE AKIT) tudományos főigazgatója.

burgonya

A burgonya mozaikosságát okozó vírusok a világ minden termesztővidékén előfordulnak – fotó: Shutterstock

A Nyíregyházi Kutatóintézet molekuláris genetikai laboratóriumában – ELISA-tesztek mellett kiegészítő – real-time PCR (qPCR: kvantitatív polimeráz-láncreakció) technikát is alkalmaznak a vírusfertőzöttség kimutatására. A módszer a burgonya-mozaikvírusok különböző típusai és a fertőzöttség mértéke alapján a vírus örökítőanyagára (RNS) tervezett specifikus szekvenciákon alapul. Az alkalmazott qPCR-technikával részletesebb és pontosabb eredmények érhetők el, mint az ELISA tesztekkel.

"A burgonyafajták örökítőanyagára (DNS) tervezett molekuláris genetikai markerek segítségével el tudjuk különíteni az S- és M-vírusokra fogékony és rezisztens fajtákat már a növénynevelés kezdeti fázisában is, így elősegítve és felgyorsítva a burgonyanemesítést lehetővé válik a molekuláris genetikai markerekre alapozott szelekció" – tette hozzá Dobránszki Judit.

A molekuláris genetikai módszereket a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című projekt keretén belül fejlesztették ki a kutatók a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének laboratóriumában.