Eltűnhetnek a kedvenc finomságaink? Lássuk, mik vannak veszélyben!

Sokan sokfelé hangoztatják, hogy a klímaváltozástól nem csak félni lehet, de a mezőgazdaságnak fel is kell készülnie a várható változásokra. Bizony előfordulhat, hogy bizonyos terményeknek nem fognak kedvezni a körülmények már néhány év múlva sem, lecsökkennek a termesztésükhöz megfelelő termőföldek. Az nlc.hu összegyűjtötte:

Lássuk, milyen élelmiszerek vagy élvezeti cikkek eshetnek áldozatul a klímaváltozásnak!

1. Kávé

A napot kávéval indítóknak már volt lehetőségük meglepődni, hiszen nem először olvashatták, hogy kedvenc szertartásuk veszélybe kerülhet a klímaváltozás következtében. Hazánkban a felnőtt lakosság 87%-a kávézik, és átlagosan napi 2,7 csészével fogyaszt. Bár ezzel nem tartozunk a legtöbbet kávézó nemzetek közé, de számunkra is veszteség, ha le kell mondanunk majd erről a kellemes szokásról. Márpedig kutatások, tanulmányok szerint a világban már most számos olyan hatás éri a kávétermelést, amely megingatja a stabil kínálat fenntartását.

Például a legnagyobb kávéexportőrnek számító Brazília a fagyok és a szárazság okozta károk miatt érzi veszélyben a termést, míg a Vietnámból érkező kávéellátmányt a járvány védelmében beiktatott lezárások okoznak fennakadás akadályozhatja. Kolumbiában az erős esőzések, Hondurasban viszont a nagy szárazság vetette vissza az értékesíthető kávétermést.

Tanulmányok állítják, 2050-re azoknak a területeknek, amelyeken most kávé terem, kb. a fele nem lesz alkalmas már a termesztésre. Bizonyos területeken ez az arány még jelentősebb lehet, Latin-Amerikának 88%-os visszaesést jósolnak.

A magas hőmérséklet, a kórokozók, kártevők elszaporodása és a nagy szárazságtól az özönvízszerű esőzésekig terjedő csapadékmennyiség is jelentősen megváltoztathatja a termőterületek termőképességét, illetve a növények terméshozamának mennyiségét.

Ha nem is kell végleg lemondanunk a kávéról, nagyon meg fog emelkedni az ára – fotó: Pixabay

Ha ezekből nem is az következik be, hogy egy reggel felébredünk és nem lesz kávé a boltok polcain, az valószínűnek látszik, hogy a koffeintartalmú ital hódolóinak a jövőben mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk, ha felhörpintenének egy jó feketét.

A szektor szereplői most azzal kísérleteznek, hogy már-már elfeledett kávéfajtákat próbáljanak "újraéleszteni". Közöttük olyanokat, amelyek ugyan feledésbe merültek a népszerű arabica terjedésének árnyékában, de jobban bírják az időjárás viszontagságait, pl. jól tűrik a szárazságot és a magas hőmérsékletet is. Talán így újra felfedezett kávéfajták még életben tarthatják a kávézás szertartását, de a jelenleg termesztettek közel felét a kihalás veszélye fenyegeti.

“A kihalással fenyegetett kávéfajták között vannak olyanok, amelyek potenciálisan felhasználhatók a jövő kávéfajtáinak nemesítésére, beleértve a betegségeknek ellenálló és a romló éghajlati viszonyoknak ellenálló fajtákat” – nyilatkozta az Euronewsnak Dr. Aaron Davis, a Kews egyik kutatója.

2. Sör, bor, tequila

Víz, komló és maláta... a sörök legfontosabb összetevői. Az éghajlatvátozás őket sem kíméli. A klímaváltozás témáját kutatók szerint az a tény, hogy jó néhány népszerű élvezeti cikkhez is nehezebb vagy lehetetlen lesz hozzájutni a jövőben, talán jobban ráirányítja az emberek figyelmét a probléma mértékére. Amint a hétvégi bulik, baráti, társas összejövetelek hangulata kerül veszélybe, még az is a saját bőrén fogja érezni a változást, aki eddig a homokba dugta a fejét.

Azonban nem csak a sör, de a bor és a tequila hívei is aggódhatnak. A kék agavé beorzásában egy olyan denevérfaj tevékeny, amely mára vörös listás veszélyeztetett faj. A kék agavé pedig a tequila egyik alapanyaga. A bor pedig úgy válik érintetté, hogy ha a tanulmányokban jósolt globális hőmérséklet emelkedése eléri a 2 Celsius-fokot, akkor a szőlőtermelésre alkalmas területek közel 60%-a dobja be a töröloközőt az évszázad végére.

A borszőlő termesztésében is az látszik kivezető útnak a slamasztikából, ha kevésbé ismert, de az időjárási viszontagságokhoz jobban alkalmazkodó fajtákra tér át a borászat. Viszont azzal is számolni kell, hogy ez, valamint a több napfény és a csapadékmentes, forró nyarak, más ízűvé is fogják tenni a gyümölcsöket, amelyekből a borok készülnek. A meleg befolyásolja a szőlő cukortartalmát, az kihatással van az alkoholtartalomra és a savtartalomra is. Az éghajlatváltozás, a szélsőséges időjárási jelenségek pedig nemcsak a termesztést, de az ellátási láncok működését is megingathatják.

3. Gabonák, hüvelyesek

A világ kalóriabevitele 51%-át kukorica, rizs, búza adja. Ezen alapélelmiszerek iránt 2050-ig 33%-kal is megnőhet a kereslet – állítja az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete. Igen ám, de egy 2016-os tanulmány szerint, amely a Nature folyóiratban kapott nyilvánosságot, ezek termesztése veszélyben van. Ráadásul a szójabab termesztése is 40%-kal csökkenhet, mire az évszázad végére érünk.

4. Kakaó

A kakaótermesztést a túl magas hőmérséklet veszélyezteti. A prognosztizált 2-2,1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés már a kakaó-termőterületek majdnem 90%-át tenné alkalmatlanná.

Banánültetvény Ugandában – fotó: Pixabay

5. Banán

A banán is megsínyli a változékony, számára kedvezőtlen időjárást – írta az Exeteri Egyetem tanulmánya. Brazília, India, Kolumbia, Costa Rica, Guatemala, Panama és a Fülöp-szigetek mind érintettek a problémában, különösen ha azt is hozzávesszük  – és ezt a kakaó- és kávéültetvények esetében is meg kell említeni – hogy ezeknek a területeknek a lakosai szinte teljes mértékben ezeknek a növényeknek a termesztésével keresik a pénzüket, így tömegek veszíthetik el egyetlen megélhetési lehetőségüket.

+ sokan mások

Csicseriborsó, mandula, mogyoró, tonhal... a szomorú sorsra váró élelmiszereket sokáig lehetne még sorolni. A bolygónk halállományának 94%-a túlhalászott, tengereink 25%-kal savasabbak, mint az iparosodást megelőző időkben. A vízhőmérséklet növekedése sok tengeri fajt a kihalás felé taszít – jelentette az ENSZ a Rolling Stone Magazin egy cikke szerint.

Létezik megoldás?

A sokféleség a leghatékonyabb, legegyszerűbb, legolcsóbb és legfenntarthatóbb módja annak, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodjon a változásokhoz. Ezt Cary Fowler, amerikai mezőgazdász hangsúlyozza a BBC-nek adott interjújában.

Fowler-nek meghatározó szerepe volt a norvégiai Spitzbergák Nemzetközi Magbunker létrehozásában, amely a világ ismert élelmiszernövényeinek magjait tárolja arra az esetre, ha hirtelen beütne egy világméretű katasztrófa. Hasonló mag-génbank működik már Nagy-Britanniában is, de Magyarországon is hasonló tevékenység zajlik a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban.

Megnyugodhatunk, ha vannak biztonsági tartalékaink?

Természetesen nem. Nem rossz persze, ha egy katasztrófa után nem kell nulláról kezdeni mindent, de a magtartalékok nem oldanak meg minden mezőgazdasági problémát. A termelőknek és a fogyasztóknak is a fenntarthatóság irányába kellene lépéseket tenniük, mégpedig nagyokat és szaporákat. A mezőgazdaságban ismert növényfajták kb. 75%-a veszett el a századforduló utáni tömegtermelésben, s ilyen szemlélet mellett nem könnyű a sokféleséget megőrizni.

Zöldségek, gyümölcsök nagy része halt ki a tömegtermelés és globális kereskedelem miatt – fotó: Pixabay

Ökológiai sokféleség nélkül nehezen képzelhető el élelmiszer-sokféleség megőrzése. Ezért olyan növények termesztése felé érdemes fordulni, amelyek könnyen ellenállnak a betegségeknek, kártevőknek, tűrik a szárazságot, nem pedig olyanok felé, amelyeknek egyre több öntözésre és vegyszerre van szükségük. – mondta Cary Fowler.

A kanadai tudós, Lenore Newman, a Lost Feast: Culinary Extinction and the Future of Food című könyv szerzője úgy véli, sokszor olyan élelmiszereknek is búcsút kell intenünk, amelyek nagyon népszerűek. Önmagában a nagy kereslet nem elég, hogy fenntartsuk őket. Ő személyesen olyan növény- és álaltfajokat kutat, amelyeket egykor sokat fogyasztottunk (pl. ilyen az egyiptomiak korábbi kedvenc fűszernövénye, a silphium, vagy a vándorgalamb, amelynek húsát fogyasztottuk), de később kipusztultak, és ezért mi, emberek vagyunk a felelősek.

"Egyre nagyobb hatással vagyunk a bolygónk élővilágára, és egy kicsit tudatosabbnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy mit eszünk" – nyilatkozta. Meglátása szerint a legjobb, amit tehetünk, hogy minél inkább növényekből állítjuk össze étrendünket.

“Nem kell feltétlenül vegánnak lenni, de a növényi alapú étrendre való áttérés egészségesebb. A megművelt szántóföldek nagy részét állati takarmány termesztésére használjuk, hogy megtermeljük a hatalmas mennyiségű húst és tejterméket, amire szükségünk van. Ki kell találnunk, hogyan tudunk hosszú távon fosszilis tüzelőanyagok nélkül termeszteni. Ehhez pedig vissza kell térnünk az alapokhoz, például a régebbi fajtákhoz és a helyi termeléshez” – fűzte hozzá Nweman.

Tudósok dolgoznak azon, hogy korábban már kipusztult vagy a kipusztulás szélére sodródott fajokat újra életre keltsenek és elszaporítsanak, de a megoldást önmagában ezek nem fogják elhozni. Az étkezési célokra használt növényfajok száma is csökkent, írja Newman a könyvében. 90-95%-kal csökkent azon zöldségfajték, és 80-90%-kal azon gyümölcsfajták köre, amelyeket fogyaszthatnánk, és élvezhetnénk sokféleségüket. Úgy véli, ennek oka jórészt az, hogy a globális kereskedelem kiszorított számtalan helyi, szezonális fajtát. Amelyek nem voltak ugyan rosszabb ízűek vagy minőségűek, csak egyetlen "hibájuk" volt, hogy kevésbé bírták a tárolást és szállítást. Ezek a fajták azonban kezdenek ismét keresettek lenni.