EU
A szerződésben kimondták az Európai Gazdasági Közösség létrehozatalát, amely az Európai Unió alapját képezte. A Közösség általános céljaként jelölték meg a közös piac kialakítását, a folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődését, az életszínvonal gyors emelkedését és az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzését.
 
Az agrárpolitika - sajátos jellegéből adódóan - az Európai Unió tagállamainak gazdaságpolitikájában különleges helyet foglal el. Ezt a 6 alapító ország már a Római Szerződés aláírásakor felismerte. Az alapító hat tagállam abban is egyetértett, hogy a mezőgazdaság bekapcsolását a közös piacba nem a tagállami agrárpolitikák összehangolása, hanem egy azokat lényegében felváltó közös mezőgazdasági politika (KAP) létrehozatala révén célszerű megvalósítani.
 
A terület bonyolultságából adódóan a Római Szerződés csak a közös mezőgazdasági politika céljait fektette le. A KAP konkrét kidolgozása, pontos működési feltételeinek meghatározása később alakult ki. A Római Szerződés 39. cikke öt pontban határozta meg a közös agrárpolitika céljait:
  • a mezőgazdaság termelékenységének növelése,
  • a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása,
  • a piacok stabilizálása,
  • az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása,
  • a fogyasztók ellátásának elfogadható árszínvonalon való biztosítása.
A Közös Agrárpolitika 1962-ben kezdte meg működését és fokozatosan egyre több területen vette át a nemzeti agrárpolitikák szerepét. 1968-ra kialakultak a termékcsoportonkénti közös piacszervezetek (pl.: gabona, tej, bor), 1993-ra horizontális szabályozások jöttek létre, pl.: az állategészségügy és növényegészségügy területén, 2000-től pedig a vidékfejlesztés is egységes jogszabályok alapján történik.
 
Magyarország számára az uniós tagság és a Közös Agrárpolitikában való részvétel alapvető politikai, gazdasági és társadalmi kérdés. Az Európai Mezőgazdasági Modell átvételével, a korábbi agrárpolitikával szemben egy jóval szélesebb gondolkodásmód és fejlődési lehetőség nyílt meg 2004. május 1-je óta.
 
Az 1957 óta eltelt néhány évtized változásai hatására módosultak a KAP célkitűzései és módszerei. Az EU-nak és benne Magyarországnak változó környezetben és a sokszínűség fokozódása mellett kell előmozdítania a magáénak vallott értékeket. Választ kell találni az új kihívásokra, új irányokat kell kijelölni annak érdekében, hogy a reformok biztosítsák a Közös Agrárpolitika, így az Európai Mezőgazdasági Modell létjogosultságát, valamint az összhangot a mezőgazdaság gazdasági, környezetvédelmi, szociális funkciói és a vidékfejlesztés között. A Közös Agrárpolitika 50 éves történelmét követően a jövőben is megfelelő keretet fog biztosítani az európai agrárgazdaság fejlődéséhez.
 
Magyarország - saját érdekei mentén - egyrészt alkalmazkodik a közös szabályozásokhoz, másrészt azonban alakítja és befolyásolja a mezőgazdasági politikát. Az elmúlt 3 év eseményei megmutatták, hogy egy kis ország is képes az EU döntéseket befolyásolni, ha érdekeit időben felismeri, világosan megfogalmazza, és szövetségeseket talál azokhoz. Másrészt a hozott döntésekhez való gyors alkalmazkodás is elősegíti, hogy Magyarország az EU tagság körülményei között az agrárgazdaság és a vidék fejlesztésében meglévő lehetőségeit minél nagyobb mértékben kihasználja.