A tavaszi fagyok kármérséklésére ma már nem tűnik elegendőnek a korszerű faj- és fajtaszerkezet, a kedvező ökológiai környezet. A kisugárzási fagyok ellen hatékony fagyvédelmi eszközökkel és gépekkel is lehet küzdeni. A fiatal növények, a fejlődő növényi részek érzékenyebbek a fagyra, mint az idősebb képződmények. (1. ábra) Az április-májusi fagyok a virágzás, a kötődés időszakában a felhígult sejtnedvvel teli növényi részek elhalását okozhatják már –1 °C-on is.

Az egyes gyümölcsfajok között egy-két Celsius fok eltérés van az elhalási hőmérsékletben (2. ábra), de a fajták ellenállási képessége különböző. A fagyveszély száraz, derült, csendes időben áll fenn, amikor az esti hőmérséklet 3–5 °C, mert a föld kisugárzása következtében az éjszakai lehűlés mértéke óránként 0,5 °C körüli, s így hajnalban elérheti a fagyhatárt (3. ábra). A lehűlés a talaj közelében a legerősebb, ahogy távolodunk a talajtól, úgy emelkedik a levegő hőmérséklete is (4. ábra).

Néha előfordul északi hidegfront betörés, ekkor az ún. „szállított faggyal” állunk szemben, mely ellen csak nagyon költséges megoldásokkal érhető el védekezés. A kisugárzásból adódó ún. „talajmenti” fagyok ellen többféle módon lehet védekezni. A rendszeres fagyveszélynek kitett ültetvényekben egyre nagyobb számban alkalmazzák a szélgépeket, ma már szinte az egész világon.

Több mint 8000 db szélgépének üzemeléséről ad hírt egyetlen amerikai gyártó (5. ábra). A 10–11 m magas toronyban elhelyezett, több mint 5,5 m átmérőjű propellert 100 lóerős propán gázmotor forgatja. A felső, meleg levegőréteget a rotor – mely oszcilláló mozgást is végezhet – nagy tömegben az ültetvénybe szállítja és onnan kiszorítja a hideg levegőt. A rendszer automatikusan üzemel, az USA-ban nagy biztonságot nyújt. Azért kellett az USA-t kiemeljem, mert adataink részben onnan származnak, illetve feltételezések szerint a meleg levegőréteg alacsonyabban helyezkedik el, (4. ábra) mint Európában. Van olyan változat is, melynél a leszívott levegő hőmérsékletének további emelésére is lehetőség van. A tornyon elhelyezett 2 db gáztüzelésű thermoventillátor jó elhelyezkedés esetén (az uralkodó szélirány figyelembe vétele) szállított fagy ellen is hatékony lehet.

Hazai tapasztalatunk kevés, hisz a múlt század 80- as éveiben kísérleti jelleggel Hild-pusztán üzemelő szélgép-kombájn motor, 6 m-es átmérőjű szélkerék – nem adott értékelhető eredményt. Európai vizsgálatok alapján – talán Olaszországot kivéve, ahol több mint 80 db üzemel – a melegebb légréteg magasabban helyezkedik el, mint Amerikában, ezért kevésbé terjed. A 6–10 millió Ft-os gépárból, plusz a telepítés költségéből álló beruházással 4–6 ha védhető meg.

A szélgép módosított, a talajfelszínnel párhuzamosan elhelyezett forgó résszel üzemelő változatát Uruguay-ban kezdték alkalmazni, vizsgálata Franciaországban is folyamatban van. A turbina a felszínről szívja a hideg levegőt, s ennek helyére áramlik a felső rétegből a meleg. A szélgépek zajszintje magas (65 dB), így a környezet meghatározza a felállítás lehetőségét (45 dB az engedélyezett).

A helyi viszonyok ismeretében hazánkban is megvalósult védekezési technikák:
- Ültetvény fűtése hagyományos módszer szerint, illetve fagyvédő gyertyákkal
- Korona feletti fagyvédelmi öntözés
- Korona alatti öntözés
- Fagyvédelem irányított meleg levegő árammal

E védekezési módok hatékonyságáról 11 üzemben győződtünk meg és szereztünk tapasztalatokat. A gyakorló gazdáktól begyűjtött információkat osztjuk meg Önökkel és szeretnénk kiegészíteni a „A gyümölcstermesztést veszélyeztető extrém időjárási hatások előrejelzé- se és a gazdaságos védekezési technológiák kidolgozása” című téma zárásával közreadandó értékes eredményeket.

A védekezések értékeléséhez azonban tudni kell, hogy az idei rendkívüli hideg februárban már jelentős fagykárok keletkeztek és ezeket a károkat nehéz volt az áprilisi fagyhullám veszteségeitől szétválasztani. Az elmúlt esztendő őszi időjárását a minimális csapadék (száraz talaj) és a hosszú fagymentes időszak jellemezte.

Az első fagyos éjszakák október közepén voltak, amikor is az éjszakai hőmérséklet –1–5 °C-ig süllyedt. Jelentősebb lehülés volt december közepén, amikor egy héten keresztül –5 –10 °C-os minimumokat regisztráltak. Ezt követően csendes, inkább késő őszi mint téli időjárás volt egészen január végéig. Ekkortól erős lehülés kezdődött és egészen február közepéig rendkívül hideg volt.

Egyes helyeken több napon át –20 °C alá süllyedt az éjszakai hőmérséklet. A hosszantartó és igen alacsony hőmérséklet komoly téli fagykárt okozott azokban az ültetvényekben, ahol kedvezőtlen volt az előző évi vegetáció, illetve azokban az ültetvényekben ahol a korábbi enyhe időjárás megszakította a növények mélynyugalmi állapotát. Ebben az esztendőben a tavaszi fagyok két alkalommal veszélyeztették az ültetvényeket.

Első alkalommal a korai virágzású kajszi ültetvények voltak veszélyben, amikor március 26-ról 27-ére virradó éjszaka a 2 méteren mért minimum száraz hőmérséklet –3,7 °C-ig süllyedt. Az ábrán jól látható, hogy a lehűlés fokozatosan történt, éjfélkor még 0 °C volt, ami hajnali 5 órára közel –4 °C-ra süllyedt. Úgy véljük, hogy ebben az esetben kisugárzási faggyal kellett a termelőknek megbirkózniuk. A tavaszi fagyok elleni védekezések során az a gyakorlat rögződött a termelőkben, hogy a hajnali órákban szükséges védekezni. Ez év április 9-e erre rácáfolt, mert már este 8 óra előtt megérkezett a hideg levegő. A Duna– Tisza közi gyümölcsösben lévő száraz hőmérő ekkor már –2 °C-ot regisztrált.

A hőmérséklet folyamatosan csökkent és reggel 5 órára elérte a –6,4 °C-ot. A műszer csak reggel 8 órától mért pozitív hőmérsékletet. A nedves hőmérő már korábbi időpontban jelzte a védekezés megkezdésének időpontját. Ültetvény fűtése Ahhoz, hogy –5 °C levegő hőmérséklet mellett az ültetvényben lévő levegő hőmérsékletét 0 °C fölött tudjuk tartani, ehhez hektáronként óránként 220–240 kg PB* gáz elégetésekor keletkező hőmennyiségre lenne szükség. Ez a hőmennyiség akár olajat akár szenet akár biomasszát használnánk, nagy költséget és nagyon pontos szervezést igényel (kiosztás) (8. ábra).

Az USA-ban az alacsony olajárak miatt az olajkályhákat üzemeltették. Már 1914-ben több mint 1 000 000 db kályha működött. Németországban 400–500 db/ha sűrűségben kihelyezett „Frostkiller” tipusú paraffin gyertyák égetésével biztosították a fent említett hőmennyiséget. A 6 kg-os gyertyák fagyos órákban hatékonyan termelték a hőt. Az igy védett őszibarack- és kajszi ültetvényekben a –5 °C-os éjszakai fagyok nem tettek kárt. A védelem hatékony, de drága és nehézkes. A gyertyák kihelyezése, meggyújtása hektáronként 2–3 fő munkaerőt igényel (30 perc alatt 1 személy 200 gyertyát tud meggyújtani). A használatot a tűzoltóságnak előre be kell jelenteni, az előfordulható tűzkár esetek megelőzése érdekében. Állandó felügyelet mellett lehet csak a gyertyákat használni. A gyertyák tárolása jelentős raktárfelületet igényel (9. ábra). Hazai tapasztalatok a fagyvédő paraffin gyertyákkal vannak, melyek 3 helyről származnak.

A táblázat alapján látható a kihelyezett fűtőanyag mennyisége és a hatékony védekezési idő –5 °C esetén. Idén csak Berzencén sikerült jól a védekezés, ahol a meggytermésnek 70–75%-a maradt a fán –6 –7 °C-os minimum hőmérséklet mellett. Siófokon mintegy 10–15%-os terméssel számolnak és Balatonvilágoson sem jobb a helyzet, ahol a korábbi években sikerült a kajszit megvédeni (10. ábra). A kevésbé sikeres védekezésnek több oka volt/van.

• Kevés gyertyaszám esetén (ritka kiosztás) a sugárzó hő a távolabbi hajtásokat, rügyeket kevésbé melegíti (11. ábra). A gyertyák által előállított hő 28–30%-a sugárzás útján hasznosulhat.

• Helyi adottságok
Tiszta égbolt – erősebb kisugárzás
Száraz, alacsony páratartalmú levegő – erősebb kisugárzás (a vízgőz visszaveri a kisugárzott hő egy részét)
Szélhatás
A talajfelszín rossz hővezető képessége, mely gátolja a mélyebb rétegekből történő hőpótlást, áramlást (12. ábra)
Kevés hőt tudott nappal felvenni a talaj (napközben borús de nem nedves idő)
Gazborítottság, kaszálatlan gyep – gátolja a talajhő kisugárzását (13. ábra)
Túl száraz talaj – nincs kellő hőkapacitás, hőszállítás
Későn kezdik a védekezést

Összességében megállapítható, paraffingyertyákkal szigorúan betartott technológiával és jó előrejelzés mellett –5 –7 °C-ig védhető az ültetvény. Minden elismerés a hazai fejlesztőknek, mert a termesztők számára lehetővé tették e védekezési módszer alkalmazásához szükséges hőforrások beszerzését. (Siófok Gyümölcstermesztési Zrt., Kovács János Berzence)

dr. Andor Domokos – Szenci Győző
(Folytatjuk)