Miniszter úr, hogyan értékelné az OMÉK Szakmai Napot?

A 78. OMÉK-on első ízben kezdtünk egy szakmai nappal. Gratulálok az elképzeléshez, hiszen egy olyan igény fogalmazódott meg az elmúlt években, hogy nagyobb számban legyenek szakmai rendezvények a kiállításon, és ezt sikerült teljesíteni.

Abból, hogy mint egy 900 résztvevő volt kíváncsi az eseményre látszik, hogy az agrárdigitalizáció és a precizíós mezőgazdaság kérdése napirenden van. Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, a mezőgazdaságban is át kell vennünk a legfejlettebb számítástechnikai, informatikai megoldásokat. A precíziós gazdálkodás mindenképpen megtakarítást jelent, kényelmesebb a gazdák számára. A konferencia egyik fontos témája ez volt, és ez illeszkedik az OMÉK gondolatvilágához. Bízunk abban, hogy jövőre is ilyen konferenciákat tudunk együtt megrendezni.

Dr. Fazekas Sándor: Olyan igény fogalmazódott meg, hogy legyenek nagyobb számban szakmai rendezvények a kiállításon – fotó: Agroinform.hu

A Szakmai Napon a gazdák által vázolt szakmai kérdéseket, felvetéseket figyelembe fogják-e venni a közeljövőben a szabályozásban vagy bármilyen más módon?

Folyamatosan figyeljük, gyűjtjük a véleményeket, elég arra gondolni, hogy több rendeletmódosítás is történt az elmúlt 6-7 évben, ami közvetlenül a gazdáktól, az élelmiszergazdaság szereplőitől érkezett igényeket vette figyelembe. Most is vannak folyamatban ilyen módosítások, például az alkalmi munkavállalásnál a regisztrációs idő kiterjesztése, amelyről az NGM-mel tárgyalunk. Emellett ilyen az eredetvédelmi rendelet kérdésköre, vagy az agrártámogatásoknál, ahol van mozgástere az országnak mindig van olyan felvetés, amelyet be tudunk építeni a rendeletekbe. Ezért is hasznosak ezek a fórumok, összegyűjtjük az információkat, és visszük tovább amit meg lehet valósítani.

Fazekas Sándor

Dr. Fazekas Sándor: Folyamatosan figyeljük, gyűjtjük a véleményeket, ezért is hasznosak ezek a fórumok – fotó: Agroinform.hu

Egy nagyon szép idézetttel kezdte a megnyitót, ami a mai világba, környezetbe is beilleszthető. A versenyképes termeléssel kapcsolatban is voltak utalások, legyen szíves pár gondolatot arról megosztani, mivel tudunk versenyképessebbek lenni?

Kitartásra és célokra is szükség van, ez a Széchenyi István idézet egyértelmű üzenete. Nekünk most többet és magasabb minőségben, magasabb feldolgozottsági fokon kell termelnünk. Elég arra utalni, hogy ez a folyamat megindult, hiszen míg korábban terményeink nagy része feldolgozás nélkül került külföldre, ma már ez az arány 40 százalék alatt van. Az elsődlegesen, másodlagosan feldolgozott termékek meghatározó arányt képviselnek a magyar agrárexportban.

Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk exportálni agrártámogatásokra, piackutatásra, új piacok feltárására van szükség, ezért is lett idén Japán a díszvendég a kiállításon. Nemrég voltam Kínában, ami egy komoly felvevőpiac, oda kell szállítanunk, ahol azt megfizetik, ahol megbecsülik. A minőségi magyar élelmiszerrepertoár ezekben az országokban, ahol komoly konyhakultúra van, nagyon kedvelt, de szeretnénk ezekre a helykere még több magyar terméket eljuttatni.

Fazekas Sándor

Az OMÉK Szakmai Nap megnyitója – fotó: Agroinform.hu

A tradicióról, illetve a jövőbe mutató legkorszerűbb technológiáról is szólt az ön beszéde, ennek tekintetében mi az a személyes élmény, tapasztalat amit szívesen megosztana az OMÉK elmúlt éveiről?

Én úgy látom, hogy az OMÉK-on egyre nagyobb a kézműves élelmiszereknek, a minőségi termékeknek, a különlegességeknek az aránya és a vásárlók is ezek után érdeklődnek. Tehát bár az biztos, hogy tömegélelmiszerek foglalnak el nagy helyet az áruházak polcain, de egyre igényesebb és tudatosabb vásárlói réteg van Magyarországon.

Ami nekem különösen szimpatikus, hogy nagyon sok fiatal jön, családosok jönnek, és ott van az okostelefon a kezükben, megnézik, hogy az a konkrét termék hogyan készül, milyen összetevőket tartalmaz, tartósított-e és így tovább, ha tartósított akkor mivel. Jó néhány régi receptúra van felértékelődőben, és emellett a bioélelmiszerek, az egészséges élelmiszerek szintén egy fokozott érdeklődés tárgyát jelentik, a homoktövis például ami pár éve van termelésben Magyaroroszágon, most szinte a kiállítás minden részén megfigyelhető.

Az utolsó kérdésem a vendég Japánhoz kapcsolódik, van-e valami, amit a magyar mezőgazdasági szereplők részére tanúlságként vihetünk tovább?

Sok van, de szerintem nekünk a legfontosabb az, hogy a mangalicahús milyen karriert futott be Japánban, illetve hogy miért futott be. Hiszen egy népszerű termék lett, több mint ezer étteremben kínálnak mangalicahúst jelenleg. Ez tudomásom szerint annak is köszönhető, hogy egy pályázat keretében legendát hoztak létre a mangalica köré, ami egy nagy, szőrös nem szokványos disznó. Egy kislány találta ki ezt a képregénybéli megjelenítést, aminek következtében a termék iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt.

Tudni kell legendát teremteni, tudni kell valamit értékesíteni, bevinni a köztudatba és ebben a japánok nagyon ügyesek, elég arra gondolni, hogy a wagyu marha, ami most a kiállításon megkóstolható, a világ legdrágább marhahúsa, a körül is vannak legendák, hogy masszirozzák, hogy sörtörköllyel etetik, rizst főznek neki és így tovább. Tehát fel van építve, nem pusztán az étel, hanem az a kultúrális milliő, az a közeg, ami azt érthetővé, befogadhatóvá teszi, és az életünknek a részévé válik ezáltal. Ez sokkal komolyabb munka, de sokkal tartósabb is, mint ha valamit azért veszünk meg, mert az 10 forinttal olcsóbb. Azt hiszem, hogy ezért keresik a mennyiségi és minőségi szemlélet közötti különbséget, és nekünk is ezt az utat kell járnunk.