Szép Imre, a Tojásszövetség újonnan megválasztott elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: számos esetben előfordult, hogy az üzletláncok indokolatlan akciót hirdettek, ezzel pedig rendre sikerült letörniük a felvásárlási árakat. Az M-es méretű dobozos tojás darabja például tartósan negyven forint körül volt, pár héttel ezelőtt azonban az egyik áruházlánc 25 forintos akciós árat hirdetett.

"Természetes, hogy vannak eltérések, egy-egy termék ára nem azonos minden boltban, ebben az esetben azonban nem egy-két százalékos volt az eltérés mértéke. A szóban forgó üzletlánc több mint 37 százalékkal kínálta alacsonyabb áron a terméket" – mutatott rá a szakember.

Ezt az áresést a piaci folyamatok semmiképp nem indokolták, ugyanis sem a hazai, sem az uniós piacon nincs túlkínálat tojásból.

"A 25 forintos darabonkénti ár ráadásul olyan alacsony felvásárlási szintet feltételez, amely mélyen az önköltség alatt van. Ilyen olcsón itthon nem lehet tojást előállítani"

Az elnök szerint a közeljövőben szeretnének egyeztetni valamennyi hazai kiskereskedelmi szereplővel annak érdekében, hogy elfogadható konszenzus alakuljon ki a tojás áráról, a mostanihoz hasonló kilengések pedig ne forduljanak elő.

tojás

A Tojásszövetség egyeztetni szeretne az áruházláncokkal a tojás áráról – fotó: Shutterstock

Az árazás azonban nem az egyetlen vitapont, amiről egyeztetni kellene. Szép Imre szerint ezen áruházak részben anyacégeik nyomására próbálják kiiktatni kínálatukból a ketreces tartásból származó tojást, Németországban és az Egyesült Királyságban ugyanis az alternatív technológiák az elterjedtebbek.

Az elnök ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az európai uniós jogszabályok változása nyomán jelentősen átalakult a ketreces tartás. A szigorú előírásokat az állatjóléti szempontok figyelembevételével alkották meg, ennek alapján itthon és az EU többi tagállamában is lecserélték a korábban használt ketreceket a gazdálkodók. Mindez nem elhanyagolható költséget jelentett, a szövetség becslései alapján csak Magyarországon 44-48 millió euróra rúgott a beruházások összege. Az uniós jogszabályalkotás folyamatában az állatvédők is részt vettek, jóváhagyásukkal született meg az új metódus.

"Nem lehet öt-tíz évente szemléletet váltani egy olyan ágazatban, ahol a beruházások hosszú távon térülnek meg. Ha a magyar gazdálkodókat újabb technológiaváltásra kényszerítik, az egész ágazat jövője kerülhet veszélybe, és uniós szinten is nagy kiesést jelenthet, ha leáll a ketreces termelés" – jegyezte meg.

Majd hozzátette: semmi sem bizonyítja, hogy állategészségügyi szempontból káros lenne ez a tartástechnológia, sőt számos előnnyel jár. Amellett, hogy a legköltséghatékonyabb metódus, a ketreces tartásból származó tojás a legkevésbé szennyezett, tehát a humánegészségügyi szempontok is mellette szólnak.

A szövetség továbbá az üzletláncoktól is azt várja, hogy ne csak egyetlen kiragadott momentummal, hanem átfogó szakmai érvelésekkel biztassák a fogyasztókat az alternatív forrásból származó tojás fogyasztására.