Ugyan kereskedelmi méretű, ám célja a kutatás-fejlesztés, ezért is egyedülálló a létesítmény Közép-Európában. Ezt a területet két kisebb méretű klímakamra egészíti ki, ahol maga a kutatási tevékenység zajlik, és az itt elért eredményeket kamatoztatja a vállalat a kereskedelmi méretű farmon. “575 millió forint volt a fejlesztés költsége, amelynek 43,7 százalékát, 250 millió forintot tette ki az ITM támogatása. A farm 100%-ig magyar fejlesztésű és gyártású”, mondta az átadóünnepségen György László, az ITM államtitkára.
Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója és György László, az ITM államtitkára az átadóünnepségen.
A farm a Biopólus Zrt. biotechnológiai tudását alkalmazva a KÉSZ Csoport kivitelezésében készült az Eisberg kereskedelmi partnerségével. A lámpákat és a technológiát a Tungsram nagykanizsai és hajdúböszörményi gyára biztosította.“Jelenleg 9 embernek, elsősorban kutatóknak ad munkát a létesítmény, a vertikális farmok tehát új, hozzáadott értékű munkalehetőségeket kínálnak majd országszerte”, tette hozzá az államtitkár. „A cél az, hogy Magyarország tudása révén visszakerüljön régi pozíciójába, a világ öt legnagyobb agrárkutató országa közé”.
” A Tungsram későbbi vevői számára be tudja mutatni a teljes technológiát és magát az eredményt is (a növények mennyiséget, színét, ízét), – a fő cél ugyanis ehhez hasonló, teljes farmrendszerek értékesítése, felépítése más termelők számára. Számos hazai egyetemmel áll kapcsolatban a vállalat, ezeket a kapcsolatokat bővíteni akarja.
A tárgyalásokon felmerült például a Tungsram telephelyére kihelyezett egyetemi tanszékek gondolata is, hiszen ezt a technológiát érdemes itthon meghonosítani és a jövő szakembereivel megismertetni. A Tungsram beltéri farmokra szánt lámpáival már folynak a kísérletek külföldön a kertészeti területen világhírű holland Wageningen Egyetemen, az angol Readingi Egyetemen vagy éppen a mértékadó tanúsítványairól ismert Fraunhofer Intézetben is.
A kontrollált közeg a termények hozamában, minőségében, beltartalmi értékben, és vízfelhasználásában is javulást eredményez.
Mire jók a vertikális farmok?
A beltéri gazdálkodáson belül a vertikális farmokon kizárólag mesterséges megvilágítást alkalmaznak (ellentétben az üvegházakkal), így egész évben, éjjel-nappal, kis helyen, klímától függetlenül, akár városi környezetben is lehet növényt termeszteni. Kontrollált közeget hoznak létre, amely a termények hozamában, minőségében, a beltartalmi értékben, vízfelhasználásában a hagyományos mezőgazdasághoz képes ugrásszerű javulást eredményez.“Mivel nem függ az időjárástól és egyéb természeti adottságától, itt nem beszélünk jó vagy rossz évjáratról. Mindig tökéletes az évjárat”, mondja Sejpes Zoltán, a Tungsram Agritech üzlegának vezetője.
Ez egy intenzív, és jelenleg még költséges technológia, üzleti értelemben négy piaci szegmensben versenyképes:
- a speciális zöldségek (mikrozöldek, bébilevelek),
- a gyógyszeripar számára hasznos növények, amelyekből illóolajok, kivonatok készülnek,
- palánták szaporításra (üvegházakba vagy akár kültéri mezőgazdasághoz),
- eper (a világ legtöbbet fogyasztott gyümölcse).
A vertikális termesztésben a növény csak azt kapja meg, ami a legjobb neki. A termesztés során nem alkalmaznak például növényvédő szereket, sem génmódosítást. A fény a beltéri farmok alfája és omegája: a LED technológia elterjedése az üvegházi növénytermesztés forradalmát is magával hozta, mivel képes energiahatékonyan előállítani a zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények növekedéséhez szükséges, Naphoz hasonló fényt.
A zárt technológia révén maximális a higiénia, így a kórokozók is távol maradnak. A vízfelhasználás akár 95-98 százalékkal is kisebb, mint a szabadtéri termesztés esetében. Ezáltal a termelékenység (produktivitás) is nagyságrendekkel nagyobb, mint kültéren.
A jövő élelmiszerellátása
“A Tungsram idén 125 éves, és minden itt dolgozó generáció hozzájárult a társadalmi fejlődéshez, először a villanylámpával, később a rádióval, tévével. A mi generációnk lehetősége ez a technológia, amely a világ élelmiszerellátásának egyik megoldása lehet”, mondta Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója.
“A növekedés egyik hajtóereje, hogy a klímaváltozás, az urbanizáció és a népességnövekedés miatt 10 éven belül 50 százalékkal több élelmiszert kellene termelnie a világnak, mint most. Eközben a learatható termőterület drasztikusan fogy.” A beltéri gazdálkodás emiatt alternatívát jelent a világ élelmiszerellátására, de óriási fejlődésre van szükség, hogy ilyen módszerrel tömegesen gabonát, rizst, kukoricát tudjunk termelni
