Kifejtette: januárig olyan szigorú jogszabályok voltak
érvényben, amelyek a geotermikus energia magyarországi
hasznosításának visszaesésével fenyegettek. Elsősorban a
szennyvízbírság, részben a vízkészlet-járulék mértéke ugyanis a
jelenleg használt technológiákat egyre gazdaságtalanabbá tette.
    Szita Gábor utalt arra, hogy 2004 óta a geotermikus energiát
gazdasági célra kinyerő 110-120 termálkút üzemeltetőinek jelentősen
megemelt bírságot kell fizetniük, amennyiben a földből kinyert vizet
a felszínen engedik el. A visszasajtolás megoldás lehetne, azonban a
már működő kutak esetében ez olyan drága, hogy végül nem érné meg
ezt az energiaforrást felhasználni.
    A visszasajtolás fontosságát, azaz a kinyert víz
visszajuttatását a földbe az indokolja, hogy annak hiányában a
szabadon elcsorgó, ásványi anyagokban dús meleg víz környezetvédelmi
aggályokat ébreszthet.
    Az elnök elmondta, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium és az MGtE között Gombos András politikai államtitkár
kezdeményezésére még 2004-ben egyezetés-sorozat indult. Ennek
eredményeként január elsején megváltozott a vitatott jogszabály. Így
a termálvizet kinyerő létesítmények közül nemcsak a fürdők, hanem az
azt energetikai célra felhasználók is kérelmezhetnek egyedileg
meghatározott mértékű szennyvíz-bírságot a termeléstől, illetve az
elcsorgó vizet befogadó közegtől függően.
    Kérdés, hogy a kérelmeket mennyire méltányolják a
környezetvédelmi hatóságok, azaz mennyivel alacsonyabb díjtételeket
kell fizetni az eddigiekhez képest - hangozatta Szita Gábor.
Reményét fejezte ki, hogy a felügyelőségek minimális mértékű
bírságot szabnak ki a kutak üzemeltetőire. Az elnök tudomása szerint
az érintettek többsége már beadta kérelmét az egyedi díjra, amelyről
hónapokon belül dönt a zöld hatóság.
    Szita Gábor megjegyezte, hogy az egyedi díjtétel csak a működő
kutakra vonatkozik: Aki  újonnan kíván geotermikus
energiahasznosítást kiépíteni, annak a visszasajtolás alkalmazása
már kötelező.
    Az MGtE álláspontja szerint az új létesítmények átmeneti
időszakot kaphatnának az igencsak beruházás-igényes visszasajtolás
megoldására, máskülönben várhatóan nem terjed tovább a geotermikus
energia felhasználása.
    Az elnök hangsúlyozta, hogy az egyesület nem ellenzi a
visszasajtolást, de azt fokozatosan terjesztené el a technológiai
nehézségek miatt.
    Szita Gábor üdvözölte, hogy a szennyvízbírság mellett a
vízkészlet-járulék mértéke az idén nem nőtt a tavalyi évihez képest.
A geotermikus energia kinyerésének másik hátráltató tényezője
ugyanis ez a díjtétel volt, amelynek mértéke három év alatt
duplájára emelkedett.
    A VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht.
adatai szerint az országban 912 hévízkút működik. A geológiai
viszonyok miatt Magyarországon nehézkes a kinyert víz
visszasajtolása. A VITUKI csupán egy olyan kútról tud, mégpedig
Hódmezővásárhelyen, ahol visszasajtolják a termálvizet.
    A kutak egyharmada kórházak és fürdők vízellátását szolgálja,
egynegyedéből pedig a lakossági ivóvíz-hálózatba pumpálnak vizet.
Ezek a vizek 40 Celsius foknál hidegebbek.
    Mezőgazdasági célra, főként kertészetek és halastavak fűtésére
ennél melegebb vizet használnak. Az agrárcélú geotermikus hő
hasznosításában Magyarország ma a második a világon az Egyesült
Államok után.
    A hévíz-kutakat, főképpen a 60-70 Celsius foknál forróbb
vizűeket részben távfűtésre is használják. Az ipar a feltörő meleg
vizet a len- és kendergyártásnál az áztatáshoz, valamint a hús- és
cukorüzemekben mosóvízként lehet hasznosítani.

Forrás: MTI