A miniszter - aki az EU-tagországok agrárminiszteri
találkozójának margóján külön megbeszélést folytatott Mariann
Fischer Boel biztossal - sajtótájékoztatóján elmondta: tavaly
négymillió tonna lett az intervenciós felvásárlás, és az eddigi
felajánlások megint hasonló nagyságrendet vetítenek előre. A nyári
búzát és az őszi kukoricát sikerült magtárakban elhelyezni, jóllehet
a nyári aratásnál nyolc millió tonna gabona, az ország teljes évi
felhasználásának megfelelő mennyiség sorsa várt megoldásra -
emlékeztetett.
    Kérte Magyarország annak a lehetőségnek az igénybe vételét is,
hogy a nemzeti vidékfejlesztési terv keretéből három éven át 20
százalékos átcsoportosítást hajtson végre. Gráf József indoklásában
elmondta: az ország garantálta az úgynevezett nemzeti kiegészítés
maximális 30 százalékát hazai forrásból, a vidékfejlesztési tervnél
pedig megnézte, melyek azok a források, amelyeket nem tud teljes
egészében felhasználni. A tavalyi tapasztalatok emellett - a
miniszter meglátása szerint - azt mutatják, hogy az ilyen típusú
pénzeket jó célokra használták fel: másfél millió hektáron folyik
például helyes környezetgazdálkodás, és nőtt a termelő szerveződések
támogatása is.
    A bizottság egyelőre egyik kérés teljesítéséről sem döntött, az
ügyben szakértői tárgyalások folynak majd - jelezte Gráf József.
    A miniszteri ülésen elfogadták az Európai Bizottság készítette
közösségi állatvédelmi akciótervet, benne az uniós szinten
egységesebb politika törekvését, egyre magasabb szintű állatvédelmi
követelmények elősegítését, a források szélesebb körű
összehangolását és az állatvédelmi célú kutatások segítését.
    A madárinfluenzával kapcsolatban az Európai Bizottság jelezte,
hogy meg kívánja hosszabbítani a díszmadarak importjának tilalmát.
Az ülésen több résztvevő javasolta azt is, hogy az EU állítson fel
egy állategészségügyi szakértőkből álló mobil csoportot, amely
szükség esetén gyorsan mozgósítható.
    Olasz részről ismét kezdeményezték a részben a madárinfluenza
miatt keletkezett baromfipiaci válság megoldását. Gráf József
leszögezte, hogy a felvetést Magyarország is támogatta. Az Európai
Bizottság jelezte, hogy e téren egyetlen eszköz áll rendelkezésére,
mégpedig az exporttámogatás, amelyet mázsánként két euróval már meg
is emelt. Megvizsgálják még azt is, hogy milyen hatással jár az
orosz importkvóták szétosztása: Magyarország ősszel nagyon komoly
pozíciókat szerzett ezen a piacon - emlékeztetett a magyar
résztvevő.
    Támogatták a miniszterek az úgynevezett biomassza cselekvési
tervet, amelyben szerepel egyebek között a bioüzemanyag termelése, a
hulladékok (trágya, húsipari hulladékok), illetve a gabona
energiacélú felhasználása, az energiatermelést szolgáló
növénytermesztés és erdők létesítése. A magyar fejlesztési tervnek
is ez az egyik központi eleme - emelte ki Gráf József, hozzátéve:
eddig a szóban forgó termékek megsemmisítése, eltüntetése jelentett
gondot, most viszont arra született program, hogy ezeket energiává
alakítsák. Ráadásul évente újratermelődő készletekről van szó.
2010-re az energia 4,6 százalékát már ilyen forrásból kell
előállítani, és hamarosan a folyékony üzemanyagba is be kell keverni
az úgynevezett biológiai komponenseket, a bioetanolt és a biodízelt.
Mivel magas költségekről van szó, szükség van uniós alapra,
segítségre, az ilyen típusú energiaelőállítás ugyanakkor garantált
és kötött áron történik a magyar jogszabály szerint. Évi egymillió
tonna gabonát is ilyen módszerrel szeretne kivonni a piacról a tárca.
    A földrajzi jelzések és eredetmegjelölések oltalmáról, valamint
a hagyományos, különleges termékek szabályozásáról is tájékoztatót
kaptak a miniszterek. Az új tervezet sok területen egyszerűsíti a
regisztrációt, és tisztázza a tagállamok hatáskörét - magyarázta
Gráf József.
    Az ülésen Németország - osztrák támogatással - javasolta, hogy a
tagországok hajtsanak végre 10 százalékos önkéntes csökkentést
cukorkvótájukban. A kérdésről nincs döntés, még vita folyik.
Magyarország Gráf József szerint el tudja fogadni a csökkentést
akkor, ha csak a - csekélyebb mennyiségben termelt - B kvótát
érinti.
    Sajtótájékoztatóján egy kérdés kapcsán Gráf József kitért arra
is, hogy az elmúlt év végi uniós előzetes statisztikákkal
ellentétben a magyar agrárvállalkozók nyeresége tavaly jelentősen
nőtt. A tavalyelőtti 15-16 milliárdos össznyereség tavaly 45-50
milliárdra emelkedett. Nincs pontos adat ugyanakkor még a viszonylag
kicsiny tételekkel dolgozó őstermelők jövedelmének alakulásáról.

Forrás: MTI