Ingyen átruházza az államra az Alföldvíz Zrt.-ben lévő részesedését a gyulai önkormányzat a képviselő-testület csütörtöki döntése értelmében – írja az MTI.

Az ülésen Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, a helyi hálózatot a Gyulai Közüzemi Kft. üzemelteti, kivéve az úgynevezett városerdei részt. Így Gyula városának mindössze 0,0037 százalékos tulajdoni hányadot megtestesítő 10 darab, egyenként 4600 forint névértékű részvénye van az Alföldvíz Zrt-ben.

Gyula átadta az államnak az Alföldvíz Zrt.-ben lévő részesedését

A gyula önkormányzat ingyen átadta az Alföldvíz Zrt.-ben lévő részesedését az államnak – Fotó: Pxfuel

A jogelőd Békés Megyei Regionális Vízellátó rendszerben Gyulának 7/10.000 arányú osztatlan közös tulajdonosi részesedése van. A víziközmű vagyonelemek értéke csaknem bruttó 33 millió forint.
Görgényi Ernő úgy fogalmazott, "az a legracionálisabb megoldás", hogy ezt térítésmentesen átadják az államnak, így sem az üzemeltetéshez, sem a veszteségrendezéshez nem kell a városnak hozzájárulnia. A jelen lévő 11 képviselő 10 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot.

A képviselők ugyanilyen arányban határoztak arról is, hogy a tulajdonrész átadásával részt kívánnak venni az integrációs programban.

Az Alföldvíz Zrt.-ben legnagyobb tulajdoni hányaddal (32,8 százalékkal) rendelkező Békéscsabán csütörtök délután rendkívüli, zártkörű közgyűlésen tárgyalják ugyanezt a kérdést. Orosházán decemberben nyílt ülésen határoztak a 4,1 százalékos részesedés térítésmentes állami átadásáról.

A gyulai önkormányzat honlapján elérhető előterjesztés szerint az Alföldvíz, a Nemzeti Vízművek Zrt. (NV) és az önkormányzatok képviselőiből álló úgynevezett Projekt Irányító Bizottság nyár végén megbízást adott a Pons Válságkezelő Kft.-nek az Alföldvíz átvilágítására, amellyel október végére elkészültek.

Az MTI információi szerint valamennyi tulajdonos önkormányzat kapott egy a lehetséges állami integrációról szóló "felmérést", amelyet megválaszolt; ez alapján készítettek számukra egy előterjesztés-tervezetet, amelyet mindenkinek saját képviselő-testülete elé kell vinni január 31-ig.

Az állam a társaságban az eddigi 28,6 százalékkal szemben minimum 75+1 százalékos tulajdoni részarányt kíván szerezni, így "lehetősége nyílik a társaság strukturális átalakítására, valamint gazdasági modellváltásra, ezzel biztosítva a társaság jövőbeni gazdaságos működését" - olvasható az integrációs programról az előterjesztés mellékletei között. Ott szerepel az is, hogy az Alföldvíz "tőkerendezésére 2,65 milliárd forint forrásbevonás javasolt".

Az Alföldvíz Zrt. 131 településen lát el víziközmű szolgáltatást

Az Alföldvíz Zrt. 131 településen lát el víziközmű szolgáltatást – Fotó: Pxfuel

Az Alföldvíz augusztus 10-i közgyűlésén a tulajdonos önkormányzatok többsége úgy határozott, hogy induljon meg az egyeztetési folyamat, "amely megalapozhatja a szolgáltató részvételét a koordinált integrációs programban, és a társaság tulajdonosainak víziközművagyon - állam részére történő - átadására vonatkozó későbbi döntéseit" - számolt be akkor az NV.

A mintegy 1200 munkavállalót foglalkoztató Alföldvíz Zrt. Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyékben, 131 településen lát el víziközmű szolgáltatási feladatokat, 541 ezer ember ellátását biztosítva.

A társaságnál 2017 nyarán tervezték, hogy többségi állami tulajdonba kerülnek, ám az akkori, június végi közgyűlésen az állam részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. visszavonta 1 milliárd 700 millió forintos tőkeemelési szándékát.

Az Alföldvíz Zrt. 2020 januárban 1,713 milliárd forintos alaptőke-emelési kéréssel fordult a tulajdonos önkormányzatok felé a működéshez szükséges forrás megteremtése érdekében, ám a kérést forrás hiányában a tagok elutasították. Magyarország negyedik legnagyobb víziközmű-szolgáltatójának 2019-es üzemi eredménye 647,8 millió forint veszteség; az adózott eredmény mínusz 2,7 milliárd forint volt.

2020 év végén az állam több mint 602 millió forintos többletforrást biztosított a békéscsabai önkormányzaton keresztül a cégnek, amelyet részben béremelésre, részben veszteségrendezésre fordíthatott.