A beszélgetés során többek közt elhangzott:

  • Három és fél éve 91-110 forint között mozog a tej felvásárlási ára, ami ugyan EU-szinten alacsony, de komoly stabilitást jelent. A hazai tejtermelés 10-15 éves távlatban növekszik.
  • Hazánkban a nyerstej előállítása adott, idén elérhetjük a kétmilliárd kilogrammot. De ez csak az EU 1-1,5 százaléka, kitettek vagyunk a nemzetközi mozgásoknak. Ezért is indokolt, hogy dolgozzuk fel a tejet; túróban, tejben, vajban, tejfölben, trappistában mindenképp önellátóknak kellene lennünk.
  • Egészségtelen a külkereskedelmi szerkezet: kifelé nagy mennyiségben visszük a feldolgozatlan tejet, befelé feldolgozott jön – mások munkáját fizetjük meg. Itthon kicsi a feldolgozó-kapacitás, a boltokban minden második félkemény sajt külföldi, a vaj, joghurtok 60-70 százaléka import.
  • A veszélyhelyzet alatt nagyon kellett figyelni arra, hogy ne rombolja szét külső hatás a piacot. A szervezet megfogalmazott egy etikai ajánlást, amit minden elnökségi tagjuk, az összes kiskereskedelmi cég is megszavazott – büszkék erre. Közös mondás volt, hogy ha alap tejtermékből van elég magyar, akkor etikátlan behozni.

A koronavírus válság rávilágított, hogy nagyobb tároló- és pufferkapacitásokra van szükség – fotó: Shutterstock

  • Gyakran próbálnak elsütni hazánkban – erősen áron alul – más országban keletkezett felesleget. Ki kell emelni, hogy a veszélyhelyzet alatt a kiskereskedelmi láncok tartották magukat a leírt elvekhez és ajánlásokhoz, pedig a nagykerek jelentős külföldi feleslegekkel házaltak náluk. A veszélyhelyzet alapvetően minimális árcsökkenést hozott csak az ágazatban.
  • A HORECA, az iskolatej, közétkeztetés leállása sok kis és közepes céget érintett. Nekik kompromisszumot kellet kötniük: a nyerstej spot ára 75-80 forintra zuhant 110-ről. Mindent el lehetett adni, de alacsony áron. Közben a nagyok hatalmas mennyiséget kellett beszállítsanak az üzletekbe, volt időszak, amikor éves bázison 57%-kal több volt az értékesítés UHT-ból, megjelent a 1,5 literes doboz is.
  • Sok kérdést felvetett a vírushelyzet, ilyen a nagyobb tároló- és pufferkapacitás szükségessége. Segíthet egy porítóüzem is, a tejpor, vaj, UHT hosszabb időszakot is át tud vészelni. De a külföldi csomagolóanyagra szorultság is probléma volt.
  • Az áfacsökkentés előtt raklapszámra álltak – áfacsalás-gyanús – külföldi UHT-tejek az üzletekben, raktárakban, jóval olcsóbban, mint a termelő országban. Azóta ezek javarészt kiszorultak, valamint az ESL, friss tej szinte csak hazai az üzletekben.

A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi videón: