A madárinfluenza elleni védekezés miatt elrendelt járványügyi intézkedésekért az érintett állattartó állami kártalanításra jogosult. A kártalanítási eljárást a területi állategészségügyi szervek folytatják le a vonatkozó rendelet* előírásainak megfelelően. Most a meghiúsult napos baromfi kihelyezéssel, a járványvédelmi intézkedési tervvel, valamint a preventív célból történő felszámolással kapcsolatos tudnivalókat olvashatják.

A kártalanítási rendelet több ponton is módosult idén (https://portal.nebih.gov.hu/-/nagyobb-allattartoi-felelossegvallalast-kovetel-az-uj-kartalanitasi-rendelet). Az alábbiakban összegyűjtöttük az egyes részterületekre, szűkebb témakörökre vonatkozó kártalanítási tudnivalókat.

liba

A madárinfluenza miatt sokakat kártalanítani kell - Fotó: pixabay.com

Meghiúsult napos baromfi kihelyezéssel kapcsolatos kártalanítás

Előfordul, hogy a baromfikeltetők a korábban megkötött szerződések szerinti, ütemezett napos baromfi kihelyezéseiket nem tudják megvalósítani, mivel a tervezett beszállítás madárinfluenza miatt korlátozott területre történne. Az ilyen beszállításhoz ugyanis a fogadás helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, tekintettel a járványügyi körülményekre, nem járul hozzá.

Amennyiben az érintett vállalkozás nem tudja megoldani a napos baromfik korlátozás alatt nem álló területen történő kihelyezését, a hatóság elrendelheti az állatok járványvédelmi okból történő leölését. Ez az aktuális járványkitörés előtt keltetőbe helyezett és kikelt, valamint a közeljövőben kikelő baromfikra egyaránt vonatkozhat és állami kártalanítás mellett történik.

Ilyen esetben – ha kártalanításból kizáró ok nem merül fel – a járványügyi intézkedésként leölt állat vagy ártalmatlanított tojás értékét 100%-ban állapítja meg a hatóság az állami kártalanítási eljárás során. A teljes (100%-os) kártalanítás feltétele a járványkitörést megelőzően kötött, a kikelt állatok tervezett kihelyezésére vonatkozó érvényes szerződés megléte. Az állami kártalanítás további előfeltétele a járványügyi intézkedés elrendelése, a területileg illetékes állategészségügyi hatóság erről szóló határozatának megléte.

A kártalanítási összeg megállapítása során a szakemberek mindenképp megvizsgálják, hogy az érintett eleget tett-e kárenyhítési kötelezettségének. A hatóság felméri, hogy az adott járványhelyzetben volt-e reális lehetőség a keltetőtojásoknak már tojásként való megsemmisítésére, ártalmatlanítására, illetőleg a kikelt baromfinak, az eredeti tervtől eltérően, korlátozás alatt nem álló területre történő kihelyezésére.

Amennyiben a tojások keltetőbe helyezésekor már közismert, hogy a tervezett kiszállítás helye korlátozás alá eső területre esik, akkor azt a keltetést a vállalkozás saját felelősségére folytatja. Mivel ebben az esetben felróható magatartása vezet a kikelt baromfi meghiúsult kihelyezés miatti leölésének elrendeléséhez, állami kártalanítás nem illeti meg.

naposcsibe

Sok esetben nem volt lehetőség a naposcsibék kitelepítésére sem - Fotó: pixabay.com

Járványvédelmi intézkedési terv megléte

A vonatkozó rendelet* 6. § (2) bekezdése kimondja, hogy az eljáró hatóság a kártalanítás elutasításáról határoz, ha az érintett állattartó nem rendelkezik a jogszabályban előírt és a járási hivatal által közigazgatási döntésben jóváhagyott járványvédelmi intézkedési tervvel.

Jelenlegi járványhelyzetben a hatósági szakemberek – a megnövekedett szakmai és adminisztrációs terhek ellenére is – fokozott figyelmet fordítanak a kártalanítási eljárásokban résztvevők dokumentációjának ellenőrzésére. A járványvédelmi intézkedési tervek benyújtása kapcsán felhívjuk a figyelmet, hogy nagy létszámú telepek esetében a tervek elkészítésének időpontja nem lehet későbbi a kártalanítási eljárás megindulásának időpontjánál. Különösen, mivel esetükben annak meglétét a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 2. § (2) pontja már régóta előírja.

A baromfi ágazat érdekképviseleti szervével, valamint a kártalanításban eljáró területi hatósággal egyeztetve az az állásfoglalás született, hogy ha a hatóság meggyőződött arról, hogy az előírt járványvédelmi intézkedésterv rendelkezésre áll, akkor a kártalanításból nem kizáró tényező, ha azt a hatóság – leterheltsége miatt – közigazgatási döntésben nem hagyta jóvá.

Preventív célból történő felszámoláshoz kapcsolódó kártalanítás

A madárinfluenza elleni védekezés során gyakran alkalmazott, hatékony intézkedés, hogy a továbbterjedés megakadályozása érdekében megelőzési (preventív) célból olyan állományokat is felszámolunk, ahol a betegség nem jelent meg.

Amennyiben egy állományt a betegségtől sikerül megóvni (és ezt az utólagos laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztják), azonban a hatóság megelőzési célból elrendeli a leölését, akkor az érintett állattartó 100%-os állami kártalanításban részesülhet. Természetesen csak abban az esetben, ha egyéb, kártalanítást kizáró ok nem merül fel.
Ha a vizsgálatok igazolják a befertőződést, akkor a normál kártalanítási eljárást folytatja le a hatóság.

Forgalomból kivont termékekért járó kompenzáció

A hatóság a járvány elleni védekezés érdekében elrendelheti a fertőzött vagy korlátozás alatt álló létesítményből, illetve területről származó termékek forgalomból történő kivonását. Amennyiben nem merül fel a kártalanításból kizáró ok, a vágóhídon, vagy más élelmiszeripari létesítményben, kereskedelemben elkobzott termékek után az érintettek 100%-os állami kártalanításban részesülnek.

Kapcsolódó jogszabály:
* az egyes állatjárványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII.30.) VM rendelet