Fazekas Sándor szavai szerint az Őrségben és a Vend-vidéken folytatott hagyományos gyümölcstermesztés, az úgynevezett réti gyümölcsösök megőrzése nemcsak természetvédelmi szempontból lényeges, hanem gazdasági szempontból is, hiszen megélhetést jelent a környéken élő szlovén ajkú kisebbség számára.

Hozzáfűzte: az Alma-lak képzési központ hozzájárul ahhoz, hogy a Rába-vidéken, a Vend-vidéken a tájvédő gazdálkodás fennmaradjon. Fontosnak nevezte, hogy minden település, minden falu, minden kisváros rendelkezzen saját helyi késztermékekkel, saját élelmiszerekkel.

Dejan Zidan szlovén miniszterelnök-helyettes, aki kormányában a vidékfejlesztési és mezőgazdasági tárcát is vezeti emlékeztetett rá, hogy az Európai Unióban befejeződtek a tárgyalások az új mezőgazdasági politikáról. A szlovén és magyar együttműködés ezen a területen már eddig is kiváló volt, a jövőben pedig még többet lehet közösen tenni például a génmódosított élelmiszerek elterjedésének visszaszorításáért - tette hozzá.

Megjegyezte azt is, hogy az új képzési központ az egyik kiváló helyszíne lehet azoknak a továbbképzéseknek, amelyeket a szlovén mezőgazdasági minisztérium a Rába-vidéki fejlesztési ügynökséggel együttműködve évek óta szervez.

A Szlovénia Magyarország Határon Átnyúló Együttműködés 2007-2013 elnevezésű, a két ország által közösen finanszírozott program keretében nettó 56 millió forintos költséggel épült fel az Alma-lak képzési központ.

A program egyik célkitűzése az úgynevezett réti kaszáló gyümölcsösök megőrzése, valamint az, hogy a gazdák megismerjék a gyümölcsfeldolgozáshoz szükséges módszereket. Ehhez pedig olyan eszközök álljanak rendelkezésükre, amelyek segítségével gyümölcslevet, gyümölcsecetet, lekvárt és aszalt gyümölcsöket készíthetnek.

Illusztráció: v2bikers