Tarjányi József késes népi iparművész műhelyébe látogattam Csongrádra, ahol szerettem volna elbeszélgetni a mesterrel a hagyományos kés- és bicska típusokról és a használatukról.

Mikor ismerkedett meg a késkészítés mesterségével – jól tudom, hogy először gépészmérnöki diplomát szerzett?

– A Kiskunfélegyházán megszerzett érettségi után az akkori gödöllői-, majdani Szent István Egyetemre kerültem, ahol 1986-ban gépészmérnöki, majd 1988-ban mérnöktanári diplomát szereztem. Mindeközben 1985-ben házasságot kötöttem feleségemmel, Csatári Mártával. A következő években Csongrádon a főállású tanári munkahelyem mellett apósom, Csatári László segítségével elsajátítottam és megszerettem a családban több dinasztiás tradícióval rendelkező késes mesterséget.

1989-ben önálló vállalkozásba kezdtem és folytattam a családi késes mesterséget – nem akartam, hogy hat generáció szakmai tapasztalata, tudása veszendőbe menjen. Több mint 150 év örökségét előtanulmányaim segítségével sikeresen kiegészítettem és az általam készített termékekben azóta is a hagyományt és a modern ismereteket ötvözöm.

Tarjányi József a műhelyében fogadott – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

Mely termékeivel érdemelte ki a Népi Iparművész címet és milyen termékcsaládok tartoznak mintaoltalom alá?

– Termékeimet 2001 óta folyamatosan zsűriztetem. 2001-ben részt vehettem a Milleniumi sokadalom rendezvénysorozat néhány helyszínén illetve a Mesterségek Ünnepén. Így jutottam el gyulai-, illetve budapesti kézműves vásárokra. Termékeimmel részt vettem a Tisza-Maros nemzetközi kézműves kiállításon és vásáron. 2002-ben és 2003-ban is sikeresen folytatódott termékeim zsűriztetése. Mind a két évben pályamunkát nyújtottam be a „Magyar Kézművesség 2002’’ illetve a „Magyar Kézművesség 2003’’ pályázatra. 2003-ban Népi Iparművész címet adományoztak. 2004-ben megválasztottak a Dél-Magyarországi Alkotók Népművészeti Egyesület elnökének.

Szintén 2004-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az általam készített halas bicskákat Magyar Kézműves Remeknek ismerte el. 2010-ben a Náder bicska családra, majd 2011-ben a Szalonnázó bicska családra szintén Magyar Kézműves Remek címet kaptam.

A Tarjányi műhelyben készülnek kis méretű gyermek-, vagy női szalonnázó típusú bicskák is – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

Mit érdemes tudni ezekről a Magyar Kézműves Remekként elismert bicska családokról?

A Náder bicska családdal kezdem a sort, ugyanis ez az egyetlen hagyományos múlttal rendelkező bicska típus Magyarországon, amely évszázadokon átnyúlva a mai napig egykori készítője, Náder Ignácz szegedi késes mester nevét viseli. A neves mester a XIX. század végén alkotta meg a rá jellemző sajátos, egyedi bicskát – amelyet a mai késes mesterek saját díszítésekkel, személyes stílusjegyekkel visznek tovább. A Tarjányi Náder bicska család a saját díszítései formáimmal csak az én műhelyemben készülhetnek és ezeket az egyedi eszközöket a Magyar Kézműves Remek mintaoltalom védi.

A Náder bicska család eredetileg mindennapos használatra készült – de a XIX. század végén még juhászkés pengével is maradt fenn belőle egy-két példány,a mi arról tanúskodik, hogy egykor körmöltek vele.

Mára hagyományos "mindenesként" népszerű – és ajándékként is nagyon kedvelt zsebkés, ugyanis bárki is adja ajándékba, ezzel a gyönyörű bicskával senki nem fog "bakot lőni" – biztosan szeretni fogja a gazdája.

Készítek belőle kisebb-, közepes-, és nagyobb változatot is, a pengéje rozsdamentes Krupp acél, de szénacél pengével is rendelhető. A markolata fa-, csont és szaru lehet.

Náder bicska család példányai a Tarjányi műhelyben – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

A halas bicska az 1879-es nagy szegedi árvíz után a város tiszteletére megalkotott forma – amelyet először Sziráky József (1829-1899) késes mester készített el. Az ötlet Tisza Lajos királyi biztostól származott, aki az árvíz által lerombolt Szeged újjáépítéséért felelt. Az általa megrendelt formát egy időben „tiszabicskának” is nevezték.

Móra Ferenc Múzeum Évkönyvében olvasható Gasparics Péter késesmester visszaemlékezése, aki annak idején a Sziráky műhelyben dolgozott: „Tisza Lajos, aki a Víz után az újjáépítés királyi biztosa volt, nagyon megbecsülte Sziráky mester tudományát. Egy alkalommal a Tisza gátján sétáltak. Hal ugrott föl a vízből. Tisza megszólalt — Olyan bicskát csinálj, mint a hal. — Hát rajzoltasd le a fullajtároddal, én majd meg is csinálom. Meg is csinálta.”

Az így született egyedi halas formát később az 1889-es párizsi, az 1890-es bécsi és az 1897 brüsszeli világkiállításon is elismerték. A Halas bicska felvételt nyert a Csongrád megyei Értéktárba is.

A halas bicska kialakulásának történetét Szankovits Örs részletesebben leírja magyarbicskaformak.hu weboldalán.

A Tarjányi halas bicska egyedi formáját és mintázatát a Magyar Kézműves Remek mintaoltalom védi.

A Tarjányi halas bicska családot nem csak horgászoknak ajánlom! – folytatta érdekes szakmai beszámolóját a mester.

Ezek az eszközök olyan univerzálisan használható mindenes társai az embernek, amelyekkel falatozni is lehet, de munka közben is jó szolgálatot tesznek – miközben napról-napra emlékeztetik tulajdonosát a Dél-Alföld régióhoz szorosan kapcsolódó hagyományaihoz. Azoknak is ajánlom, akik innen származnak, de elkerültek az ország- vagy a világ más tájaira, de azoknak is szép ajándék lehet, akik "csupán" a régió szerelmesei.

A halas bicskák pengéje rozsdamentes Krupp acél, a nyele pedig csak szaru, vagy esetleg csont lehet. A bicska méretét érdemes mindig úgy kiválasztani, hogy a tulajdonosához igazodjon.

Tarjányi halas bicska család egy része – a mester a hagyományos bicska markolatának formáját választotta cégérként is. – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

A szalonnázó bicskák széles választéka talán az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendett egykor a mezőgazdaságban dolgozók, vidéken élők – sőt, még a kereskedők és városlakók körében is!

Közszájon forgott a szalonnázó, mint "igazi úri bicska". Kifejezetten étkezési célokra készült, de az 1800-as évektől nagy divat volt ajándékba adni felsőbb társadalmi körökben is, hiszen a hosszú, kecses formája és relatíve könnyű súlya miatt akár egy elegáns mellényzsebben is elfért.

Ezeket a gyönyörű, kézműves bicskákat egy elegáns étteremben is bármikor elő lehet venni egy finom marha steak elfogyasztásához.

– Szalonnázó bicskája mindenkinek volt.

– szögezte le Tarjányi József. – Hiszen, ez a kés alkalmas volt arra, hogy a földművesek a szántóföld szélén, ebédidőben egy kézbe fogva a kenyeret, hagymát és szalonnát – ezzel a hosszú vékony pengével kényelmesen szeleteljenek és falatozzanak mindegyikből.

Annak ellenére, hogy egykor a szegényebb paraszti világban már gyermekkortól mindennapos használatra szolgált a szalonnázó bicska – mára valóban elegáns ajándéknak számít, ezért gyermekeknek-, sőt, hölgyeknek is készítek kecses, mutatós szalonnázó zsebkéseket.

A penge anyaga minden esetben rozsdamentes Krupp acél, a markolat pedig lehet fa, csont és szaru.

Tarjányi szalonnázó bicskák különböző markolattal – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

A juhász bicskák a kedvenc késeim, hiszen én is birkáztam és a férjem több generációs juhtartó gazdálkodó. Meséljen nekem a Tarjányi juhász bicskákról.

A juhász bicskák jellegzetes kacor formájú pengével készülnek, amely pengék anyaga rozsdamentes Krupp acél – ám régebben tradicionális módon szénacélból készültek.

A szénacél penge csak szenet és vasat tartalmaz. Ezáltal az anyagot vékonyabbra lehet hagyni élezés után – és így jobban bírja a folyamatos munkát a birkák körmének kemény külső szarurétegén. Ugyanakkor a szénacél mindennapos kezelést, ápolást igényel, ugyanis a rákerülő víz (vagy citromsav, gyümölcslé) egyből megrozsdásítja.

A rozsdamentes acél penge – amely napjainkban divatosabb a juhászbicskák esetében is – ötvöző anyagokat is tartalmaz: 13%-ban krómot, valamint nikkelt, vanádiumot és molibdént is – ezek az ötvözetek a rozsdamentesség kedvező tulajdonsága mellett olyan metallográfiai változásokat okoznak az anyagban, amelyek hatására a rozsdamentes acél éltartóssága soha nem lesz olyan jó, mint a szénacél pengének.

Tarjányi juhász bicskák fa markolattal – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

Most már értem, hogy a férjem miért esküszik a szénacél pengéjű juhász bicskákra és körmöző késekre!

– Természetesen, azok számára, akik sokat dolgoznak a bicskával vagy késsel és nem csak alkalmi használat céljából hordják maguknál, ott nagyon fontos, hogy milyen sokáig tud egy huzamban dolgozni a pengével élezés nélkül. – Ugyanakkor a szénacél állandó ápolást, tisztítást igényel, ami sokakat elriaszt.

A juhász bicskákat egypengés és kétpengés kivitelben, többféle nyéllel készítem – akár egyedi megrendelésekre is.

A gazdászok rendkívül nagy becsben tartják a vadász- és zsigerelő tőröket. Nyilván ezek első sorban a vadászok és vadgazdálkodási szakemberek körében népszerűek, de a formájuk gyakran rabul ejti a laikus felhasználókat is.

A vadásztőrök is hagyományos készítésű eszközök – és különleges bőrdíszműves tok tartozik valamennyi tőrhöz, amely csak és kizárólag az adott példány tárolására alkalmas. Ugyanúgy egyedi darabok, ahogyan a tőrök, hiszen minden tőrhöz külön bőr tok készül.

Tarjányi vadász- és zsigerelő tőrök – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

A vadász- és zsigerelő tőrök készülnek rozsdamentes- és szénacél pengével, valamint fa-, szaru-, és csont nyéllel is.

A nyelet ki készíti és honnan van az alapanyag?

– A nyelet is én készítem és a szarut- valamint a csont nyélhez szükséges agancsot is vásárolom több évtizede megbízható forrásokból.

Tarjányi József a késmarkolatok készítése közben – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

Agancs esetében csak hullott agancsból tudok dolgozni, amely szag- és bomlandó anyagoktól mentes.

Szaru alapanyag elkészítése esetében a szürkemarha vágása után kiütik a csontot a tülökből és a szarut már én mosom ki tömény Hypo oldattal. Az oldat 24 órán át áll a szaruban, ezek után kiöblítem és szárítom minimum 4-5 évig.

Számtalanféle bicskát és kést készít a mester, de végezetül ejtsünk még egy pár szót a különleges szépségű kuruc bicskákról is, hiszen ha engem lenyűgöznek, hátha másnak is felcsillan a vágy a szemében, ha rájuk néz.

A Kuruc bicskák formája a szablyára emlékeztet, ezért is kapták a kuruc nevet, hiszen ennek a népnek a fegyvere a szablya volt.

Nagyon kényelmes a hajlított nyele – használata pedig étkezéshez ajánlott. Olyan kényelmes fogása van, hogy ha egyszer megragadja a gazdája, mindig a tenyerébe kívánkozik.

Lenyűgöző szépségű kuruc bicskák a csongrádi Tarjányi műhelyben – fotó: Agroinform.hu / Igric Dominika

A gazda-, pontosabban a tenyér választja ki a bicskát, ezért azt szeretem, ha a tulajdonos maga választja ki az eszközét.

Természetesen jelen pandémia-helyzetben szinte alig van lehetőség személyes találkozásokra és a rendezvények, vásárok is elmaradtak. Ezért mi is nagy lépésre határoztuk el magunkat és igyekeztünk a rendkívül széles eszköz-palettánkat egy webáruházban bemutatni, ahol a jó minőségű fotók segítségével távolról is választhatnak maguknak- vagy ajándékba bicskát, kést tőrt a vásárlóink.

Ha már az ajándékozáshoz érkeztünk – ismeretes a kések ajándékozásáról egy-két babona, hiedelem, amelyet szeretnék most eloszlatni.

– Valóban ismert egy olyan babona, amely szerint, ha valaki szúró- vágó tárgyat ajándékoz, az elvághatja a  barátságot, vagy jó kapcsolatot. Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy milyen régi tradíciója és hagyománya van a kézműves kések, bicskák, tőrök ajándékozásának minden nemzet és minden társadalmi csoport esetében.

Ráadásul egy "ellen-babona" is kialakult a kések ajándékozásával kapcsolatosan, miszerint az ajándékozott adjon az ajándékozónak egy legkisebb forgalomban lévő pénzérmét a késért cserébe, kvázi "megvásárolja" a portékát és így nem fog a kapcsolatukon a rossz szerencse.

Késkészítő mesterként hogyan vélekedik erről? Kinek és mikor érdemes, szokás kést ajándékozni?

Bármikor, bárkinek hagyományos ajándék lehet a kézműves kés, bicska, vagy tőr. Gyermekeknek szokás és ajánlott is bicskát ajándékozni, hogy később minél nagyobb biztonsággal használják ezeket.

Gyermekeknek 10 éves kor alatt és 10 éves kor felett is vannak olyan szép bicskák, amelyekkel időben, biztonságos módon megtanulhatják ezeknek a használatát.

Hölgyeknek is készítek kecses, díszes és nem utolsó sorban kényelmes használatot biztosító eszközöket – és sokan nem is gondolnák, hogy mennyire tudnak örülni a nők is egy-egy szép saját darabnak – amit végre nem kell kölcsönkérni.

Az urak esetében nem hiszem, hogy bárki kételkedne abban, hogy tökéletes ajándék lehet a kés, bicska vagy tőr a férfi életmódja, hobbija és ízlésének megfelelő választás esetén.

Tarjányi mesternek köszönjük a beszélgetést és gratulálunk a szebbnél-szebb munkáihoz. Kívánunk jó egészséget és mihamarabb enyhülő vírus-helyzetet, hogy újra találkozhassunk a vásárok forgatagában.

Forrás: http://bolthely.hu/tarjanyikesek

http://magyarbicskaformak.hu/

Szerző: Igric Dominika – Agroinform.hu