Magyar Ferenccel, a Szent István Egyetem kancellárjával az AGROmashEXPO-n beszélgettünk, miután az Agrármarketing Centrum, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ képviselőivel együtt aláírta a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesülettel való együttműködésről szóló dokumentumot.

Az egyetem most nagyon belefogott a precíziós gazdálkodással kapcsolatos dolgokba. Vegyük sorra, miként!

Meg tudom erősíteni felvetését, hiszen a Szent István Egyetem feltett szándéka, hogy megmutassa, mennyire innovatív ágazat az agrár-felsőoktatási képzés. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy elég csekély a fiatalok érdeklődése a mezőgazdasági pályák iránti. Amikor 2015-ben az oktatási államtitkár a „fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégiát a kormány elé vitte, adatai szerint a hallgatók csupán 7 százaléka tanult az agrár-felsőoktatásban. A cél az, hogy négyéves időtávlatban ezt valamilyen módon 10 százalékra emeljük. Sajnos nem állunk jól, jelenleg 4,5-5 százalékot tudunk felmutatni. Felismerve, hogy itt bizony alapvető szemléletváltásra van szükség, alakítottuk ki az ezt szolgáló munkatervünket.

Miből áll ez munkaterv?

Több programba is beszálltunk. Először is készítettünk egy európai uniós pályaorientációs projektet a kaposvári és a szegedi egyetemmel közösen, amelyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai megvalósítóként működik közre. A program neve: Hello Modern Agrárium. Honlapja és Facebook-oldala is van. Az érdeklődő fiataloknak megmutatjuk például azt, hogy ma már egy iPadről vagy egy iPhone-ról mi mindent tudunk irányítani egy modern gazdaságban.

Felkérést kapott az egyetemünk arra is, hogy a készülő Digitális Agrár Stratégiában – amely a Digitális Jólét Program (DJP) egyik fejezetét képezi – jelenítse meg a felsőoktatási szereplőket. A Digitális Agrár Akadémia létrehozásában pedig

az a cél, hogy érzékenyítsük a gazdálkodókat az agrárinformatika, a precíziós gazdálkodás iránt.

Ebben szintén közreműködünk.

kép

Magyar Ferenc: "Egyetemünknek 300 körüli együttműködési megállapodása van agrárvállalkozásokkal a hallgatók gyakorlati képzésére" – fotó: Agroinform.hu

Miből áll a munkájuk a Digitális Agrár Stratégiában?

A Digitális Agrár Stratégia nagyon sok területre terjed ki. Többek között meghatározza: ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaságot átvezessük a digitális agrárium világába, nagyon sok szemléletformálási és oktatási feladatot kell ellátni. Ezekben veszünk részt. Önmagában kevés a digitális agráreszközöket bemutatni, beszélni a precíziós gondolkodásról, ha a gazdálkodók nem nyitottak erre. Ha idegenkednek azoktól a technológiai-technikai megoldásoktól, amelyekkel ma már „törvényszerűen” dolgozniuk kellene.

Ez egyöntetűen igaz a gazdákra, vagy azért látnak kivételeket is?

Vannak olyan ágazatok és csoportok, amelyek gyakorlatilag már munkaeszközként használják a precíziós gazdálkodás eszközeit.

Melyek ezek?

A fiatal gazdákra ez már jellemző. A mezőgazdaságban küszöbön álló generációváltás idején örvendetes, hogy

az új generáció nyitott az informatikai eszközökre.

Úgy használja az okostelefont és az iPadet munkafolyamatok irányítására, mintha stratégiai játékot játszana. Ez a réteg az, amely a hallgatói bázisunkat képviseli. Velük alapvetően könnyű dolgunk van. Nekünk kell a gondolkodásmódunkon egy kicsit változtatni, hiszen csak „okostanárok” képezhetik az „okoshallgatókat”, az „okosgazdákat”. Tehát a mindennapi gondolkodásunkba és a tananyagba egyaránt be kell építenünk ezeket az informatikai eszközöket.

Sok szakember megfogalmazta azt a kifogást, hogy a precíziós technológia informatikai hátterét nem lehet az agráregyetemeken elsajátítani. Ez megoldódik most?

A precíziós gazdálkodás sokkal szerteágazóbb annál, hogy csak az informatikát lássuk benne. Egyébként örömmel veszünk minden felvetést, amelyet az agrárvállalkozások megfogalmaznak. Ugyanakkor szeretnénk a megoldási javaslataikat is látni.

Nagyon sok mindenre meg tudjuk tanítani a hallgatóinkat. Emellett Magyarországon számtalan olyan vállalkozás van, amely nagyon sok kiváló innovatív megoldást fejleszt és alkalmaz. A Szent István Egyetem vezetése arra törekszik, hogy velük együttműködve a hallgatóink a gyakorlatban ismerhessék meg a technológia és a technika legújabb vívmányait.

Ez a duális képzés a felsőoktatásban?

Így van. A duális képzés keretében a hallgató a felsőoktatási tanulmányai ideje alatt gyakorlatilag egy cégnél is dolgozik. A cég pedig teljes értékű munkaerőt kap már a tanulmányi időszaka alatt.

Olyan gyorsan fejlődnek az eszközök, a technológiai eljárások, akkora nagyságrendű beruházásokat igényelnének, hogy ezeket egyetemi szinten a gyakorlati képzésben nem lehetne követni. A Szent István Egyetemnek 300 körüli együttműködési megállapodása van agrárvállalkozásokkal, ezeket minél jobban szeretnénk kihasználni a hallgatók képzésében.

kép

„Egyetemi képzésünk a precíziós gazdálkodás minden létező területével foglalkozik valamilyen módon. Ezzel, valamint a kutatással tudjuk támogatni a Precíziós Gazdálkodási Egyesület munkáját” – fotó: Agroinform.hu

A Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesülettel való közös munka miből áll?

Amikor Milics Gábor, az egyesület elnöke megkeresett minket, hogy a frissen alakult szervezetben szívesen látnának egy felsőoktatási intézményt is, amely a tudományos hátteret, az innovációs gondolkodást nyújtaná, mi örömmel álltunk rendelkezésre. Hiszen az egyetemi képzésünk a precíziós gazdálkodás minden létező területével foglalkozik valamilyen módon. Mi az oktatással és a kutatással tudjuk segíteni az egyesület munkáját.

Az aláíráskor az alapkutatásokat is említette, hogy ezeket is a precíziós gazdálkodás szolgálatába állítják.

Így van. A gépészmérnöki karunk élen jár az ezzel kapcsolatos alapkutatásokban, de minden karunk kiveszi a részét ezekből. Olyan sok van belőlük, hogy ezek ismertetése egy interjú kereteibe bele sem férne.

Az Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ munkájában milyen szerepük van?

Ez egy 1,7 milliárdos projekt, amelyet vállalkozások, agrárvállalkozások – például az AXIÁL három másik céggel – és a Szent István Egyetem közösen nyertek, kifejezetten technológiai fejlesztésekre. Az a lényege, hogy a felsőoktatást és az ipart összehozza egy kutatási térbe, és az együttműködés produktumaként a piac számára hasznos termékek „álljanak elő”.

A mi hitvallásunk ebben az, hogy olyan felsőoktatási kutatási teret hozzunk létre, amelybe később nemcsak ennek a projektnek a kutatásai nyernek befogadást, hanem például azok a gondolatok is, amelyeket a Precíziós Gazdálkodási Egyesület égisze alatt majd napirendre veszünk. Tehát amely

a precíziós gazdálkodás területén megfogalmazott problémákat is kutatja, hogy komplex megoldást ajánljon a gazdálkodók számára,

továbbá erre felkészítő oktatási programokat is kínáljon.

Elindult már a projekt? Mi a kifutása?

Igen, elindult. Az egyetem abban a jó helyzetben van, hogy 75 programja, pályázata fut. Ezek a két és fél milliótól a két és fél milliárdig különböző tartományokban mozognak. Az Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ projekt emlékeim szerint 2019 őszére zárul. Egy objektum építése is előirányzott ebben a projektben, ennek munkálatai már megkezdődtek. Itt lesznek a laboratóriumi egységek, illetve az oktatási-kutatási terek.

kép

"Ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaságot átvezessük a digitális agrárium világába, nagyon sok szemléletformálási és oktatási feladatot kell ellátni" – fotó: Agroinform.hu

Hol építkeznek?

Gödöllőn. Van campusunk Budapesten és Szarvason is, továbbá képzéseink az egész Kárpát-medencére kiterjednek, így vannak képzési központjaink Csíkszeredában (Románia), Zentán (Szerbia) és Beregszászon (Ukrajna). Révkomáromban (Szlovákia) ősszel indítunk két alapszakot. A Kárpát-medencei hálózatunk koordinálására létrehoztuk Gödöllőn a Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központot.

Mivel a gépészmérnöki karunk a zászlóvivő ebben a projektben, ezért a gödöllői helyszín. Ott már van egy nagyon jól összerakott oktatási és mérnökinformatikai központunk, laborhelyiségeink, ezek is szerves részét képezik a fejlesztésnek. Olyan produktum lesz a végeredmény, amellyel terméket fejlesztünk, szolgáltatni tudunk a piacnak és a felsőoktatásnak egyaránt. Ha valakit érdekelnek ezek a megoldások, akkor örömmel látjuk őket is ebben az együttműködésben.