Az ipa­ri alap­anyag kí­ná­lat va­la­me­lyest csök­kent, de a fel­dol­go­zók ke­res­le­tét kielé­gí­ti. Az ét­ke­zé­si bur­go­nya ára hús­vét után elér­te ed­di­gi csúcs­pont­ját, to­váb­bi drá­gu­lá­sa azon­ban már nem va­ló­szí­nű eb­ben a sze­zon­ban.

Né­metor­szág­ban a ha­zai bur­go­nyá­ból csök­kent a kí­ná­lat, azon­ban több spár­ga ke­rült a piac­ra a dél – eu­ró­pai és né­met ter­me­lők­től, így a ko­rai bur­go­nyá­ra is meg­nőtt a ke­res­let.

Mind az ét­ke­zé­si-, mind az alap­anyag bur­go­nya irán­ti ér­dek­lő­dés csök­ken. Ja­nuár­ban 2006-hoz ké­pest 5,9 %-os visszaesés­ről szá­mol­tak be, feb­ruár­ban ez to­vább nőtt még 1,1 %-kal.

Alább­ha­gyott az a kí­ná­la­ti nyo­más, amely már­cius el­ső két he­té­ben ural­ta a pia­cot. En­nek leg­főbb oka, hogy a ked­ve­ző idő­já­rá­si vi­szo­nyok miatt a leg­több ter­me­lő az ül­te­tés­sel van most el­fog­lal­va.

A fritőz-alapanyag pia­con is el­tűn­tek a ne­héz­sé­gek. Ke­vés a le nem szer­ző­dött kész­let. Ár­al­ku­ba kell bo­csát­koz­niuk a fel­vá­sár­lók­kal azon gaz­dák­nak, akik az egy­re gyen­gébb mi­nő­ség miatt ki­tá­rol­ni kény­te­le­nek. Fi­gye­lem­be vé­ve a ta­va­lyi vesz­te­sé­get má­jus­tól a leg­több fel­dol­go­zó­nak csök­ken­te­nie kell a ter­me­lést meg­fe­le­lő nyers­anyag hiá­nyá­ban.

Az elő­ze­tes vá­ra­ko­zá­sok­kal el­len­tét­ben még­sem tör­tént meg az átál­lás a Föld­kö­zi-ten­ger dé­li és ke­le­ti vi­dé­kei­ről szár­ma­zó ko­rai bur­go­nyá­ra. Miu­tán feb­ruár­ban és már­cius­ban ala­csony volt a vá­sár­lá­si kedv, több gu­mó ma­radt a tá­ro­lók­ban. A hús­vé­ti kí­ná­lat­ban így még min­den bi­zonnyal a tá­rolt bur­go­nya do­mi­nál majd, utá­na azon­ban már el­ke­rül­he­tet­len­né vá­lik az átál­lás.

Az ül­te­té­sek min­den­hol el­kez­dőd­tek. A te­rü­let­bő­ví­tés nem va­ló­szí­nű, hogy meg­va­ló­sul. Bár­mi­lyen más kul­tú­ra ter­mesz­té­se ki­sebb koc­ká­zat­tal jár, mint a bur­go­nyáé. A to­váb­biak­ban – fő­leg az alap­anyag bur­go­nyá­nál – a szük­ség­let je­len­tős há­nya­da ke­rül majd ki szer­ző­dé­ses ter­mesz­tés­ből. Így a ter­me­lő vi­szony­lag ma­gas árat tud elér­ni, és fix be­vé­tel­lel kal­ku­lál­hat. Va­ló­szí­nű te­hát, hogy a 2007/08-as alap­anyag-szük­ség­let már a kiül­te­tés előtt el­kel.

Amflora an­nak az új ge­ne­ti­kai­lag mó­do­sí­tott ke­mé­nyí­tő­bur­go­nya faj­tá­nak a ne­ve, me­lyet ha­ma­ro­san ter­meszt­het­nek a gaz­dák. Ki­vá­ló nyers­anyag azon üze­mek szá­má­ra, ahol az amilopektin gyár­tás a cél. A ter­mesz­tés en­ge­dé­lye­zé­sé­ről az EU dönt. Amennyi­ben jó­vá­hagy­ják, az Amflora len­ne 1998 óta az el­ső ge­ne­ti­kai­lag mó­do­sí­tott nö­vény az EU-ban.

Hol­lan­diá­ban min­den­hol sta­bi­li­zá­ló­dott a fritőz-alapanyagra kö­tött áp­ri­li­si szer­ző­dé­sek ára (31,20 €/q), a má­ju­siak pe­dig 34,60 €/q-n zár­tak áp­ri­lis el­ső he­té­ben.

A fel­dol­go­zók ke­res­le­tét to­vább­ra is fe­de­zi a le­szer­ző­dött mennyi­ség. A be­tá­rolt kész­let is na­gyobb, mint ahogy azt ko­ráb­ban be­csül­ték. A fritőz-üzemek el­ső­sor­ban a szer­ző­dött té­te­lek­kel dol­goz­nak. A kö­vet­ke­ző he­tek­ben nem vár­ha­tó je­len­tős vál­to­zás a pia­con. A ko­rai alap­anyag bur­go­nyát már elül­tet­ték, azt azon­ban még nem tud­ni, hogy az idő­já­rás le­he­tő­vé te­szi-e a jú­nius má­so­dik fe­lé­ben tör­té­nő be­ta­ka­rí­tást. A fritőz-alkalmas bur­go­nya ára 26,00-29,00 €/q.

A ma­gas alap­anyag­költ­ség nö­ve­li a vég­ter­mék árát is. A ha­sáb­bur­go­nya 6,00-10,50 €/10 kg-mal drá­gult. A kész­le­tek áp­ri­lis vé­géig – má­jus ele­jéig tud­ják fe­dez­ni a gyá­rak szük­ség­le­tét, ezután csök­ken­te­ni kell a ter­me­lést az üze­mek­ben. 2006. de­cem­ber 31-ig 3,092 mil­lió t nyers­anya­got dol­goz­tak fel, egy év­vel ko­ráb­ban 3,304 m ton­nát.

A kö­vet­ke­ző sze­zon­ban az ipa­ri alap­anyag­nál új szer­ző­dé­ses rend­szert pró­bál­nak ki. A hol­land pa­raszt­szö­vet­ség vé­le­mé­nye sze­rint ez ked­ve­ző ha­tás­sal lesz a piac fel­len­dí­té­sé­re. Já­ru­lé­kos szer­ző­dés­elem lesz a ter­mő­te­rü­let, a bur­go­nya faj­tá­ja, a szál­lí­tá­si mennyi­ség és – mi­nő­ség, csakúgy mint az alap­ár, me­lyet az idő­sza­ki tőzs­de ár­fo­lya­má­ból ve­zet­nek le.

A most kö­vet­ke­ző sze­zon­ban a Korteweg – az Aviko leány­vál­la­la­ta – kb. 20.000 ton­ná­ra köt ily mó­don szer­ző­dést a ter­me­lők­kel. Az idő­sza­ki tőzs­de­ár­fo­lyam­ra kö­tött szer­ző­dés csök­ken­ti a gaz­dák ár­koc­ká­za­tát, ugyanak­kor fel­vá­sár­lói ol­dal­ról biz­to­sít­va len­ne a meg­fe­le­lő nyers­anyag­el­lá­tás.

A kon­zum- és ipa­ri bur­go­nya ex­port­ja az év ele­je óta igen gyen­ge. Az is igaz, hogy egy ennyi­re ala­csony net­tó mennyi­ség­ből nem le­het na­gyobb té­te­le­ket ki­szál­lí­ta­ni. Feb­ruár ele­jén 76.500 ton­nát ex­por­tál­tak a hol­lan­dok. Ez a mennyi­ség ugyan va­la­mi­vel több a ta­va­lyi­tól (74.500 t), de je­len­tő­sen el­ma­rad a több­éves át­lag­tól.

Feb­ruár­ban össze­sen 482.500 ton­nát szál­lí­tot­tak ki az or­szág­ból (ta­valy: 510.000 t). Eb­ből a leg­több (34.000 t) Bel­gium­ba ér­ke­zett. A bel­ga fritőz-előállítóknak je­len­tős füzérsedéssel és üve­ge­se­dés­sel kel­lett a 2006-07-es sze­zon­ban szem­be­néz­ni, így az or­szág nagymérétkű im­port­ra szo­rult. A má­so­dik leg­töb­bet be­fo­ga­dó ál­lam Né­metor­szág volt, majd Len­gyelor­szág. A len­gye­lek azon­ban – össze­vet­ve a ko­ráb­bi évek­kel – igen nagy mennyi­sé­get vet­tek át. Idén feb­ruár­ban 9.000 ton­nát, míg ta­valy össze­sen csu­pán 9.500 ton­nát, 2005-ban 14.000 ton­nát im­por­tál­tak. Oroszor­szág­ba idáig alig ér­ke­zett szál­lít­mány, ott vár­ha­tóan áp­ri­lis­tól len­dül fel a ke­res­ke­de­lem. Észak-­Af­ri­ka is csu­pán 7.500 ton­na gu­mó­ra tar­tott igényt.

Az im­port te­vé­keny­ség je­len­leg nyu­godt me­der­ben zaj­lik. Egyik fő oka, hogy a legin­kább ke­mé­nyí­tő-a­lap­anya­got im­por­tá­ló Né­metor­szág nyu­ga­ti ré­sze de­cem­ber óta alig szál­lít. Nor­mál eset­ben ja­nuár-feb­ruár­ban 110.000 t alap­anyag ér­ke­zik Hol­lan­diá­ba, idén azon­ban ez a mennyi­ség csu­pán 7.000 t.

A hol­land üze­mek Bel­gium­ból kon­zum­bur­go­nyát fő­leg fritőz-alapanyagként vá­sá­rol­nak. Itt azon­ban a be­ta­ka­rí­tott mennyi­ség je­len­tős há­nya­da nem volt so­káig tá­rol­ha­tó. A hol­land üze­mek még ok­tó­ber – no­vem­ber­ben töb­bet im­por­tál­tak be­lő­le, mint az elő­ző évek­ben. A de­cem­be­ri mennyi­ség is még elér­te a sok­éves át­la­got, de ja­nuár-feb­ruár­ban már je­len­tő­sen az el­várt szint alatt szál­lí­tot­tak.

A le­té­ti pia­con va­la­me­lyest vál­to­zott a hely­zet. A kí­ná­lat csök­kent a meg­kez­dő­dött föld­mun­kák miatt. A fritőz-alkalmas Bintje-ért – mi­nő­ség­től és gu­mó­mé­ret­től füg­gően – 24,00-28,00 €/q-t fi­zet­nek.

Úgy tű­nik még­sem olyan ke­vés a ve­tő­gu­mó, mint ahogy azt ko­ráb­ban gon­dol­ták. A 28/35 mm át­mé­rő­jű Bintje ára 62,00-64,00 €/q, a 35/45 mm-e­sé 33,00-45,00 €/q. A hol­land vetőgumókészlet je­len­tős. Igaz, idén az át­la­gon felüli mé­re­tű gu­mók is sza­po­rí­tó anyag­ként ke­rül­nek ér­té­ke­sí­tés­re. To­váb­bá a mi­nő­ség is hagy kí­ván­ni­va­lót ma­ga után. Sok té­tel ke­rül a minőségellenőrzés után ala­cso­nyabb osz­tály­ba.

Feb­ruár vé­gén 484.000 t ve­tő­gu­mót ex­por­tál­tak a hol­lan­dok. En­nél csak a 2005. évi be­ta­ka­rí­tás után szál­lí­tot­tak va­la­mi­vel töb­bet (501.000 t). Iz­rael­be 13.000 t ér­ke­zett. Egyip­tom ke­ve­seb­bet ren­delt, a ta­va­lyi 38.000 t he­lyett csu­pán 31.000 ton­nát. Tu­né­zia szin­tén ke­ve­seb­bet vett át, csu­pán 8.000 ton­nát (ta­valy: 12.000 t). Mindezek el­le­né­re mégis több sza­po­rí­tó­anyag ér­ke­zett idén Af­ri­ká­ba; Al­gé­ria ugyanis idén 52.000 ton­nát igé­nyelt a ta­va­lyi 41.000 t he­lyett.

Af­ri­ká­tól je­len­tő­sebb im­por­tőr az EU. Itt idén már 257.000 sza­po­rí­tó­anya­got vet­tek át (ta­valy: 216.000 t). Ed­di­gi ta­pasz­ta­la­tok sze­rint a feb­ruá­ri dél-­eu­ró­pai ex­port az összex­port 75%-át te­szi ki. Idén töb­bet ren­delt Spa­nyolor­szág (43.000 t, ta­valy: 29.000 t), Por­tu­gá­lia (31.000 t, ta­valy: 28.000 t), Olaszor­szág (59.000 ton­na, ta­valy: 52.000 t) és Gö­rögor­szág (21.000 t, ta­valy: 16.000 t). Nagy­mér­té­kű szál­lí­tá­sok Bel­gium­ba, Né­metor­szág­ba, Fran­ciaor­szág­ba és Nagy-B­ri­tan­niá­ba már­cius­ban tör­tén­nek majd.

A ha­zai ve­tő­gu­mó-el­lá­tás a leg­több faj­tá­ból megol­dott. Az ex­port egész té­len át zaj­lott. A sok prob­lé­ma el­le­né­re 2007-re nem kö­töt­tek ke­ve­sebb szer­ző­dést, mint ta­valy. 2006-hoz ké­pest az árak 8-17 %-kal emel­ked­tek. A le nem szer­ző­dött ve­tő­gu­mó igen ke­vés.

Fran­ciaor­szág az EU 25-ök nagy bur­go­nya­ter­mesz­tői kö­zé tar­to­zik. 2006-ban Né­metor­szág és Len­gyelor­szág után – 6,4 mil­lió t ter­més­sel – a har­ma­dik he­lyen állt. Az ala­csony hol­land ter­més­át­lag miatt tu­dott egy he­lyet elő­rébb lép­ni. Más or­szá­gok­kal el­len­tét­ben Fran­ciaor­szág­ban az utób­bi 15 év­ben egy­re na­gyobb a ter­mesz­té­si haj­lan­dó­ság.

A ’90-es évek ele­jé­től a tá­mo­ga­tá­sok­nak kö­szön­he­tően az or­szág­ban vi­rág­zott a ke­mé­nyí­tő­bur­go­nya ter­mesz­tés. Az 1994-ben be­ve­ze­tett kvó­ta­rend­szer azon­ban megál­lí­tot­ta ezt a fej­lő­dést. A fran­ciák 288.516 ton­ná­ra kap­tak kvó­tát. Ered­mé­nye­ként az ad­di­gi 31.300 ha ter­mő­te­rü­let le­csök­kent 27.520 ha.

Az alap­anyag bur­go­nya fel­dol­go­zá­sa már 1991/92-ben elér­te a je­len­le­gi szint­jét (kb. 1 mil­lió t), a kü­lön­bö­ző fel­dol­go­zá­si mó­dok ará­nya azon­ban je­len­tő­sen meg­vál­to­zott az utób­bi 15 év­ben. Legin­kább a bur­go­nya­pe­hely gyár­tás je­len­tő­sé­ge csök­kent. Né­hány év­vel ez előttig ha­tá­ro­zot­tan nőtt a ha­sáb­bur­go­nya előál­lí­tás, most azon­ban stag­nál. A chips-gyártás már a ’90-es évek má­so­dik fe­lé­ben el­kez­dett csök­ken­ni.

Fran­ciaor­szág leg­na­gyobb fel­dol­go­zó­ja a McCain, a fel­hasz­nált alap­anyag 77 %-át ezen üze­mek­ben dol­goz­zák fel. Ka­pa­ci­tá­sa 850.000 ton­na. Az or­szág észa­ki te­rü­le­tein ta­lál­ha­tóak a gyá­rai, Bel­gium mel­lett. 125.000 ton­ná­val a Nestle a má­so­dik leg­na­gyobb fel­dol­go­zó. Utá­na kö­vet­ke­zik a chipset előál­lí­tó Intersnack (100.000 t), és a ha­sáb­bur­go­nyát gyár­tó Farm Frites (65.000 t). A Lunor cég az el­ső fran­cia fel­dol­go­zó a pia­con. A bur­go­nyá­ból ké­szült ter­mé­kek ke­res­ke­del­mé­nek fej­lő­dé­se legin­kább a mul­ti­na­cio­ná­lis cé­gek po­li­ti­ká­já­tól függ.

A ’90-es évek ele­jén még nem csak bel­föl­di, ha­nem kül­föl­di vi­szony­lat­ban is fon­tos volt a ko­rai bur­go­nya­ter­mesz­tés. Fő­leg a Bretagne-fél­szi­get észa­ki és nyu­ga­ti ré­giói­ban élő ter­me­lők spe­cia­li­zá­lód­tak ar­ra, hogy áp­ri­lis vé­gé­től be­te­rít­sék a nyu­gat – eu­ró­pai pia­cot. Az ét­ke­zé­si bur­go­nya mel­lett je­len­tős részt tett ki a chips-alapanyag ter­mesz­tés is. Mindez azon­ban már csak tör­té­ne­lem. Az 1992-es 8 500 hek­tár­ból 2006-ra csu­pán 1 600 hek­tár ma­radt a Bretagne – fél­szi­ge­ten. A visszaesés­nek több előidé­ző­je is volt, de a leg­fon­to­sabb a Né­metor­szág­gal kö­tött meg­vál­to­zott ex­port-megál­la­po­dás. A ko­rai bur­go­nya ha­nyat­lá­sá­val el­kez­dő­dött a tá­rolt ét­ke­zé­si bur­go­nya ter­mesz­té­sé­nek és ér­té­ke­sí­té­sé­nek fény­ko­ra.

A ’80-as évek vé­gén a fran­cia bur­go­nya­piac krí­zis­be ke­rült. A la­kos­ság fe­jen­kén­ti fel­hasz­ná­lá­sa je­len­tő­sen visszaesett, amiért az ala­csony mi­nő­sé­gű kí­ná­la­tot okol­ták. Az élel­mi­szer­pia­con meg­ta­lál­ha­tó faj­ták 75 %-át ak­ko­ri­ban a Bintje tet­te ki. Azóta kü­lön­bö­ző mi­nő­ség­ja­ví­tó in­téz­ke­dé­se­ken és rek­lá­mo­kon ke­resz­tül a köz­pon­ti irá­nyí­tás min­dent meg­tesz azért, hogy a bur­go­nyát ki­len­dít­se ko­ráb­bi ano­ni­mi­tá­sá­ból és po­zi­cio­nál­ja a pia­con, mint egy fi­nom zöld­ség­fé­lét. Ezen te­vé­keny­ség­gel pró­bál­ja nö­vel­ni a bel­föl­di kész­le­tet, de kü­lö­nös­képp az ex­por­tot erő­sí­te­ni.

Ex­port­ra az idők so­rán spe­cia­li­zá­lód­tak a ter­me­lők. Legin­kább az Agathát, Monalisát ter­mesz­tik Dél – Eu­ró­pa szá­má­ra. Ki­sebb gu­mó­mé­ret­ben ke­rül az Amandine, Nicola, Char­lo­tte és Marabel a né­met piac­ra. Az 1989/90-es sze­zon­ban az ex­port friss ét­ke­zé­si bur­go­nyá­ból 253.000 ton­nát tett ki. Ak­ko­ri­ban a leg­több gu­mó (107.000 t) Spa­nyolor­szág­ba ér­ke­zett, va­la­mint Olaszor­szág­ba (77.000 t). Né­metor­szág 18.000 ton­nát im­por­tált. 2005/06-ban 1,475 m ton­na kon­zum­bur­go­nya hagy­ta el az or­szá­got. Eb­ből 544.000 t Spa­nyolor­szág­ba ke­rült, 240.000 t Olaszor­szág­ba, 215.000 t Por­tu­gá­liá­ba és 205.000 t Bel­gium­ba. Az utób­bi öt év­ben Fran­ciaor­szág és Né­metor­szág a két legerő­sebb „kész­let­piac”.

Fran­ciaor­szág észa­ki te­rü­le­tein feb­ruár ele­jén a ter­me­lők kész­le­te 15 %-kal volt ala­cso­nyabb, mint az elő­ző két év­ben. Az üze­mek szá­má­ra ren­del­ke­zés­re ál­ló kész­let 76 %-a pe­dig már ér­té­ke­sít­ve volt. Ét­ke­zé­si bur­go­nyá­nál a szer­ző­dött rész 20 %-ot tett ki. Mindezt fi­gye­lem­be vé­ve, a ter­me­lők 10-20%-os áre­me­lést ér­het­nek el a 2007-es szer­ző­dé­sek­nél. Az üze­mek meg­pró­bál­nak mi­nél több szer­ző­dést köt­ni, az igye­ke­zet­nek csak a szű­kös ve­tő­gu­mó-el­lá­tás szab ha­tárt. Az már ősszel lát­szott, hogy nincs ele­gen­dő sza­po­rí­tó­anyag. A leg­ked­vel­tebb faj­ták ára ek­kor elér­te a 90 €/q-t. Feb­ruár­ra ugyan csök­kent az ár, de így is 20 %-kal meg­ha­lad­ja a ta­va­lyi szin­tet.

A Noirmaitier szi­ge­ten – ahon­nan éven­te 14.000 t ko­rai bur­go­nyát ér­té­ke­sí­te­nek – már a sok­éves át­lag előtt egy hét­tel be­fe­jez­ték az ül­te­té­se­ket, már­cius kö­ze­pén pe­dig ke­le­ten és dél­nyu­ga­ton is. A leg­fon­to­sabb ko­rai ét­ke­zé­si bur­go­nyát ter­mesz­tő a Bretagne-fél­szi­get, amely a bel­föl­di kész­let szem­pont­já­ból is igen je­len­tős. Itt ja­nuár vé­gén a gaz­dák né­hány hek­tárt beül­tet­tek, de az ezután kö­vet­ke­ző esős idő­já­rás leál­lí­tot­ta a mun­ká­la­to­kat. Már­cius kö­ze­pén kezd­ték el is­mét a föld­mun­ká­kat nyu­gat­ról-ke­let­re ha­lad­va. A már­cius közepi ma­gas hő­mér­sék­let a Primaline-ként hí­vott ko­rai bur­go­nya szá­má­ra nem ked­ve­zett. Túl ko­rán beér­het, és így még ta­lál­koz­hat a pia­con a töb­bi, más hely­ről szár­ma­zó gu­mók­kal. Min­de­ne­set­re a gaz­dák a Primaline-ért 2 €/kg árat ter­vez­nek.

To­vább­ra is nyu­godt a piac. A kész­let több­nyi­re a na­pi ügy­le­tek le­bo­nyo­lí­tá­sá­ra ele­gen­dő, a fel­dol­go­zók to­váb­bi igé­nyei­nek kielé­gí­té­sé­hez ke­vés. A 35 mm fe­let­ti Bintje ára 26,00-30,00 €/q, a 40 mm fe­let­tié 28,00-30,00 €/q.

Az ex­port rend­sze­re­sen zaj­lik Né­metor­szág fe­lé, il­let­ve az Ibé­riai-fél­szi­get­re. Ja­nuár vé­géig össze­sen 938.800 ton­nát im­por­tál­tak, amely az elő­ző évi szál­lí­tá­so­kat 300.000 ton­ná­val, a két év­vel ezelőt­tit 400.000 ton­ná­val lép­te túl. Igaz, a fran­cia ter­més el­len­tét­ben a szom­szé­dos or­szá­gok­kal, nem volt je­len­tő­sen ki­sebb. A 4,44 mil­lió t fel­hasz­ná­lá­si bur­go­nya (ke­mé­nyí­tő bur­go­nya és ve­tő­gu­mó nél­kül) 10.000 ton­ná­val ke­ve­sebb, mint 2005-ben volt.

Bel­gium­ban a fritőz-alkalmas Bintje ára a 13. hé­ten 35 mm fe­let­ti gu­mó­mé­ret ese­té­ben 26,50-28,30 €/q. Kö­rül­be­lül 2 mil­lió t az üze­mek ka­pa­ci­tá­sa, és a ter­me­lők nyu­god­tak, hogy kész­le­tük ele­gen­dő en­nek a fe­de­zé­sé­re. Bel­gium­ban nincs ak­ko­ra je­len­tő­sé­ge a szer­ző­dé­ses ter­mesz­tés­nek, mint a kör­nye­ző or­szá­gok­ban. A ki­sebb ter­me­lők már kiürí­tet­ték tá­ro­lói­kat, míg a na­gyobb gaz­da­sá­gok hű­tő­há­zai­ban hosszabb ideig is sta­bil kö­rül­mé­nyek kö­zött megold­ha­tó a tá­ro­lás.

A hol­land Bintje sza­po­rí­tó­anyag ára mi­ni­mum 5 ton­nás szál­lí­tás­sal, le­zsá­kol­va, 28-35 mm gu­mó­mé­ret ese­té­ben 80 €/q, 35-45 mm-nél 50 €/q. A sze­zon­vé­gi megemel­ke­dett ke­res­let miatt a ke­res­ke­dő­há­zak eny­hén emel­ték árai­kat.

A Bintje kész­let 2007. január 31-én 25 %-kal volt ki­sebb, mint 2006-ban. 2007-ben nem vár­ha­tó te­rü­let­bő­ví­tés. Sokminden függ a klí­ma­vál­to­zás­tól és a kö­zös ag­rár­po­li­ti­ka vál­to­zá­sai­tól.

Az im­port­áru fo­lya­ma­to­san áram­lik be Egyip­tom­ból és Iz­rael­ből. Mal­lor­ca csak már­cius utol­só he­té­ben – 10 nap­pal ké­sőbb, mint 2006-ban – kezd­te el a je­len­tős mér­té­kű be­szál­lí­tást.

Míg Jer­sey szi­ge­tén a te­rü­le­tek kb. 70 %-át beül­tet­ték, ad­dig az anya­szi­ge­ten nem sok elő­re­lé­pés tör­tént. A 10. hét vé­géig össze­sen 1.550 hek­tárt ül­tet­tek be (ta­valy: 2.000 ha).

Nagy-B­ri­tan­niá­ban a fel­dol­go­zók­nak töb­bet kell fi­zet­niük a sza­bad té­te­le­kért, mint ko­ráb­ban. A leg­jobb mi­nő­sé­gű Ma­ris Piper ára a 13. hé­ten 33,00 €/q. A sza­bad té­te­lek át­la­gá­ra 27,34 €/q, a szer­ző­dé­se­se­ké 24,29 €/q.

A brit szak­em­be­rek sze­rint nem lesz elég a kész­let a sze­zon vé­géig. Ugyanak­kor a friss pia­con nem lesz gond az el­lá­tás­sal.

A ter­me­lők a 2007-re kö­tött szer­ző­dé­sek­ben 10 %-kal ma­ga­sabb árat tud­tak elér­ni. Az idei ter­mesz­tés­ben nem vár­ha­tó je­len­tős vál­to­zás. A ma­gas sza­po­rí­tó­anyag költ­ség miatt eny­he te­rü­let­csök­ke­nés va­ló­szí­nű.

A ta­laj szá­ra­dá­sa után egy­ből el­kez­dőd­tek a föld­mun­kák. A szi­get dél­nyu­ga­ti ré­szén a gaz­dák fel­szed­ték a fó­liá­kat. Az el­ső ko­rai bur­go­nya­ter­més leg­ko­ráb­ban hús­vét előtt ke­rül­het piac­ra.

Már­cius kö­ze­péig 8.000 hek­tárt ül­tet­tek be, de a hó­nap utol­só he­té­ben eh­hez még hoz­záadó­dott 13.500 ha, így az össz­ve­tés­te­rü­let 21.500 ha. Ta­valy ed­dig az idő­pon­tig csu­pán 14.900 hek­tárt je­len­tet­tek.

Egyes or­szá­gok irá­nyá­ba gyen­gült az ex­port. Kü­lö­nö­sen a Ka­ná­ri szi­get alig vesz át King Edwardot, mi­vel oda már megér­ke­zett az el­ső szál­lít­mány ko­rai bur­go­nya Iz­rael­ből és Cip­rus­ról. A Marfonát és a Ma­ris Pipert azon­ban át­la­gos mi­nő­ség­ben egész jól le­het ér­té­ke­sí­te­ni Len­gyelor­szág irá­nyá­ba. Ugyaner­re ve­vő Hol­lan­dia és Íror­szág is.

A KORAI BURGONYA PIACI HELYZETE

Az ét­ke­zé­si ko­rai bur­go­nya kis mennyi­ség­ben már ja­nuár ele­jén meg­je­lent a bol­tok­ban. Feb­ruár kö­ze­pé­től több disz­kont­őr is si­ke­res ügy­le­tet bo­nyo­lí­tott le a pia­con. Ez az ál­la­pot hús­vé­tig tar­tott, ami­kor meg­je­len­tek az el­ső szál­lít­má­nyok a Föld­kö­zi-ten­ger dé­li és ke­le­ti te­rü­le­tei­ről.

Ed­di­gi ada­tok sze­rint az EU-n kí­vü­li or­szá­gok 2007-ben idáig 100.000 ton­ná­val több ko­rai bur­go­nyát ex­por­tál­tak, mint 2006 ugyanezen sza­ká­ban. 2005-höz ké­pest azon­ban már nem je­len­tős a kü­lönb­ség. A nyu­gat-­eu­ró­pai ala­csony ter­més­ho­zam miatt több be­ho­za­tal­ra van szük­ség, mint egyéb­ként.

Még nem tud­ni, hogy mi­kor­ra ürül­nek ki a fran­cia tá­ro­lók. Ja­nuár­ral be­zá­ró­lag a fran­ciák je­len­tős ug­rást tud­tak elér­ni az ér­té­ke­sí­tés­ben. A feb­ruá­ri és már­ciu­si nagy­mér­té­kű ex­port után áp­ri­lis vé­gé­re alig­ha ma­rad gu­mó a tá­ro­lók­ban. Ha­son­ló a hely­zet a Be­ne­lux ál­la­mok­ban is.

A ko­rai bur­go­nya­ter­mesz­tés Egyip­tom­ban azon te­rü­le­tek­re kor­lá­to­zó­dik, ahol ed­dig még nem je­lent meg a ralstonia. Így a ta­va­lyi­tól sem­mi­képp sem több az ex­por­tál­ha­tó mennyi­ség. 2006-ban 190.000 t volt, idén vár­ha­tóan 200.000 t lesz. Eb­ből a leg­több az olaszor­szá­gi Triesten ke­resz­tül ér­ke­zik Né­metor­szág­ba. Mel­let­te ex­por­tál­nak még Olaszor­szág­ba, Nagy-B­ri­tan­niá­ba és ki­sebb mennyi­ség­ben Eu­ró­pa töb­bi or­szá­gá­ba is. Mint elő­ző év­ben, idén is szál­lít­hat Gö­rögor­szág­nak 60.000 ton­nát, Oroszor­szág­ba 10.000 ton­nát.

Egyip­tom az EU-ba 250.000 ton­nát szál­lít vám­men­te­sen, eb­ből ed­dig 157.156 ton­nát je­len­tet­tek.

A szlo­vén koberi ki­kö­tő­be egy ralstoniával fer­tő­zött té­tel ér­ke­zett, ezért Kai­ró észa­ki ré­szén egy te­rü­le­tet ki­zár­tak az EU-s im­port­ból.

Az iz­rae­li bur­go­nya­ter­mesz­tés két rész­re ta­go­ló­dik. El­ső sza­kasz­ban de­cem­ber­től-áp­ri­li­sig ér­té­ke­sí­tik a gu­mó­kat. Ezen ter­mő­te­rü­le­tek nem bő­vül­tek 2006-hoz ké­pest. A hi­deg idő­já­rás miatt csak már­cius­ban kez­dőd­tek el a je­len­tős mér­té­kű szál­lí­tá­sok in­nen.

A má­so­dik sza­kasz­ban de­cem­ber-ja­nuár­ban ül­te­tik a nyu­gat-­eu­ró­pai sza­po­rí­tó­anya­got, amely­ből má­jus-jú­nius­ban ex­por­tál­nak. Ezen te­rü­le­tek je­len­tő­sen bő­vül­tek, kb. 300.000 t gu­mó vár­ha­tó. 2006-ban Eu­ró­pá­ba 220.000 t ér­ke­zett, így egyér­tel­műen a kon­ti­nens a leg­na­gyobb piac szá­má­ra.

Az iz­rae­li gaz­dák spe­cia­li­zá­lód­tak a bioburgonya ter­mesz­tés­re és ér­té­ke­sí­tés­re is. 2004/05-ben eb­ből 17.000 ton­nát szál­lí­tot­tak. Ta­valy már 30.000 ton­nát, és ez a mennyi­ség min­den bi­zonnyal to­vább nő. Iz­rael leg­főbb bioburgonya-piaca Nagy-B­ri­tan­nia és Né­metor­szág.

Ma­rok­kó­ból és Tu­né­ziá­ból lé­nye­ge­sen ke­ve­sebb ko­rai bur­go­nya ke­rül Nyu­gat-­Eu­ró­pá­ba. A tu­né­ziai ex­por­tő­rök fá­ra­do­zá­sai el­le­né­re sem ér­ke­zik 10.000 ton­ná­tól több a kon­ti­nens­re. A leg­je­len­tő­sebb át­ve­vő­je Né­metor­szág. Ez­zel szem­ben Ma­rok­kó­ból a leg­több gu­mó Fran­ciaor­szág­ba ér­ke­zik, idén ez vár­ha­tóan 40-50.000 t.

Cip­ru­son no­vem­ber­től-feb­ruá­rig tör­té­nik meg a kiül­te­tés, az ér­té­ke­sí­tés pe­dig már­cius­tól-jú­niu­sig zaj­lik. 2002-ben 90.000 ton­nát ex­por­tál­tak, majd legutóbb visszaesett 60.000 ton­ná­ra, idén azon­ban is­mét 80-100.000 t kö­rü­li mennyi­ség vár­ha­tó. Ko­ráb­ban a szál­lí­tá­sok 40%-a ér­ke­zett Né­metor­szág­ba, idén ez va­ló­szí­nű­leg ke­ve­sebb lesz.

Má­jus­tól a pia­cot leg­fő­képp Spa­nyolor­szág lát­ja el. A ko­rai bur­go­nya ter­mesz­tés te­rü­le­te 7 év alatt 24.000 hek­tár­ról 14.700 hek­tár­ra csök­kent. Oka a drá­ga ve­tő­gu­mó, il­let­ve az al­ter­na­tív kul­tú­rák ter­mesz­té­sé­nek el­ter­je­dé­se. A ko­rai bur­go­nya 50 %-át Andalúziában ter­mesz­tik.

Összeál­lí­tot­ta: Ba­goly Tí­mea és Ba­lázs