Az ipari alapanyag kínálat valamelyest csökkent, de a feldolgozók keresletét kielégíti. Az étkezési burgonya ára húsvét után elérte eddigi csúcspontját, további drágulása azonban már nem valószínű ebben a szezonban.
Németországban a hazai burgonyából csökkent a kínálat, azonban több spárga került a piacra a dél – európai és német termelőktől, így a korai burgonyára is megnőtt a kereslet.
Mind az étkezési-, mind az alapanyag burgonya iránti érdeklődés csökken. Januárban 2006-hoz képest 5,9 %-os visszaesésről számoltak be, februárban ez tovább nőtt még 1,1 %-kal.
Alábbhagyott az a kínálati nyomás, amely március első két hetében uralta a piacot. Ennek legfőbb oka, hogy a kedvező időjárási viszonyok miatt a legtöbb termelő az ültetéssel van most elfoglalva.
A fritőz-alapanyag piacon is eltűntek a nehézségek. Kevés a le nem szerződött készlet. Áralkuba kell bocsátkozniuk a felvásárlókkal azon gazdáknak, akik az egyre gyengébb minőség miatt kitárolni kénytelenek. Figyelembe véve a tavalyi veszteséget májustól a legtöbb feldolgozónak csökkentenie kell a termelést megfelelő nyersanyag hiányában.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben mégsem történt meg az átállás a Földközi-tenger déli és keleti vidékeiről származó korai burgonyára. Miután februárban és márciusban alacsony volt a vásárlási kedv, több gumó maradt a tárolókban. A húsvéti kínálatban így még minden bizonnyal a tárolt burgonya dominál majd, utána azonban már elkerülhetetlenné válik az átállás.
Az ültetések mindenhol elkezdődtek. A területbővítés nem valószínű, hogy megvalósul. Bármilyen más kultúra termesztése kisebb kockázattal jár, mint a burgonyáé. A továbbiakban – főleg az alapanyag burgonyánál – a szükséglet jelentős hányada kerül majd ki szerződéses termesztésből. Így a termelő viszonylag magas árat tud elérni, és fix bevétellel kalkulálhat. Valószínű tehát, hogy a 2007/08-as alapanyag-szükséglet már a kiültetés előtt elkel.
Amflora annak az új genetikailag módosított keményítőburgonya fajtának a neve, melyet hamarosan termeszthetnek a gazdák. Kiváló nyersanyag azon üzemek számára, ahol az amilopektin gyártás a cél. A termesztés engedélyezéséről az EU dönt. Amennyiben jóváhagyják, az Amflora lenne 1998 óta az első genetikailag módosított növény az EU-ban.
Hollandiában mindenhol stabilizálódott a fritőz-alapanyagra kötött áprilisi szerződések ára (31,20 €/q), a májusiak pedig 34,60 €/q-n zártak április első hetében.
A feldolgozók keresletét továbbra is fedezi a leszerződött mennyiség. A betárolt készlet is nagyobb, mint ahogy azt korábban becsülték. A fritőz-üzemek elsősorban a szerződött tételekkel dolgoznak. A következő hetekben nem várható jelentős változás a piacon. A korai alapanyag burgonyát már elültették, azt azonban még nem tudni, hogy az időjárás lehetővé teszi-e a június második felében történő betakarítást. A fritőz-alkalmas burgonya ára 26,00-29,00 €/q.
A magas alapanyagköltség növeli a végtermék árát is. A hasábburgonya 6,00-10,50 €/10 kg-mal drágult. A készletek április végéig – május elejéig tudják fedezni a gyárak szükségletét, ezután csökkenteni kell a termelést az üzemekben. 2006. december 31-ig 3,092 millió t nyersanyagot dolgoztak fel, egy évvel korábban 3,304 m tonnát.
A következő szezonban az ipari alapanyagnál új szerződéses rendszert próbálnak ki. A holland parasztszövetség véleménye szerint ez kedvező hatással lesz a piac fellendítésére. Járulékos szerződéselem lesz a termőterület, a burgonya fajtája, a szállítási mennyiség és – minőség, csakúgy mint az alapár, melyet az időszaki tőzsde árfolyamából vezetnek le.
A most következő szezonban a Korteweg – az Aviko leányvállalata – kb. 20.000 tonnára köt ily módon szerződést a termelőkkel. Az időszaki tőzsdeárfolyamra kötött szerződés csökkenti a gazdák árkockázatát, ugyanakkor felvásárlói oldalról biztosítva lenne a megfelelő nyersanyagellátás.
A konzum- és ipari burgonya exportja az év eleje óta igen gyenge. Az is igaz, hogy egy ennyire alacsony nettó mennyiségből nem lehet nagyobb tételeket kiszállítani. Február elején 76.500 tonnát exportáltak a hollandok. Ez a mennyiség ugyan valamivel több a tavalyitól (74.500 t), de jelentősen elmarad a többéves átlagtól.
Februárban összesen 482.500 tonnát szállítottak ki az országból (tavaly: 510.000 t). Ebből a legtöbb (34.000 t) Belgiumba érkezett. A belga fritőz-előállítóknak jelentős füzérsedéssel és üvegesedéssel kellett a 2006-07-es szezonban szembenézni, így az ország nagymérétkű importra szorult. A második legtöbbet befogadó állam Németország volt, majd Lengyelország. A lengyelek azonban – összevetve a korábbi évekkel – igen nagy mennyiséget vettek át. Idén februárban 9.000 tonnát, míg tavaly összesen csupán 9.500 tonnát, 2005-ban 14.000 tonnát importáltak. Oroszországba idáig alig érkezett szállítmány, ott várhatóan áprilistól lendül fel a kereskedelem. Észak-Afrika is csupán 7.500 tonna gumóra tartott igényt.
Az import tevékenység jelenleg nyugodt mederben zajlik. Egyik fő oka, hogy a leginkább keményítő-alapanyagot importáló Németország nyugati része december óta alig szállít. Normál esetben január-februárban 110.000 t alapanyag érkezik Hollandiába, idén azonban ez a mennyiség csupán 7.000 t.
A holland üzemek Belgiumból konzumburgonyát főleg fritőz-alapanyagként vásárolnak. Itt azonban a betakarított mennyiség jelentős hányada nem volt sokáig tárolható. A holland üzemek még október – novemberben többet importáltak belőle, mint az előző években. A decemberi mennyiség is még elérte a sokéves átlagot, de január-februárban már jelentősen az elvárt szint alatt szállítottak.
A letéti piacon valamelyest változott a helyzet. A kínálat csökkent a megkezdődött földmunkák miatt. A fritőz-alkalmas Bintje-ért – minőségtől és gumómérettől függően – 24,00-28,00 €/q-t fizetnek.
Úgy tűnik mégsem olyan kevés a vetőgumó, mint ahogy azt korábban gondolták. A 28/35 mm átmérőjű Bintje ára 62,00-64,00 €/q, a 35/45 mm-esé 33,00-45,00 €/q. A holland vetőgumókészlet jelentős. Igaz, idén az átlagon felüli méretű gumók is szaporító anyagként kerülnek értékesítésre. Továbbá a minőség is hagy kívánnivalót maga után. Sok tétel kerül a minőségellenőrzés után alacsonyabb osztályba.
Február végén 484.000 t vetőgumót exportáltak a hollandok. Ennél csak a 2005. évi betakarítás után szállítottak valamivel többet (501.000 t). Izraelbe 13.000 t érkezett. Egyiptom kevesebbet rendelt, a tavalyi 38.000 t helyett csupán 31.000 tonnát. Tunézia szintén kevesebbet vett át, csupán 8.000 tonnát (tavaly: 12.000 t). Mindezek ellenére mégis több szaporítóanyag érkezett idén Afrikába; Algéria ugyanis idén 52.000 tonnát igényelt a tavalyi 41.000 t helyett.
Afrikától jelentősebb importőr az EU. Itt idén már 257.000 szaporítóanyagot vettek át (tavaly: 216.000 t). Eddigi tapasztalatok szerint a februári dél-európai export az összexport 75%-át teszi ki. Idén többet rendelt Spanyolország (43.000 t, tavaly: 29.000 t), Portugália (31.000 t, tavaly: 28.000 t), Olaszország (59.000 tonna, tavaly: 52.000 t) és Görögország (21.000 t, tavaly: 16.000 t). Nagymértékű szállítások Belgiumba, Németországba, Franciaországba és Nagy-Britanniába márciusban történnek majd.
A hazai vetőgumó-ellátás a legtöbb fajtából megoldott. Az export egész télen át zajlott. A sok probléma ellenére 2007-re nem kötöttek kevesebb szerződést, mint tavaly. 2006-hoz képest az árak 8-17 %-kal emelkedtek. A le nem szerződött vetőgumó igen kevés.
Franciaország az EU 25-ök nagy burgonyatermesztői közé tartozik. 2006-ban Németország és Lengyelország után – 6,4 millió t terméssel – a harmadik helyen állt. Az alacsony holland termésátlag miatt tudott egy helyet előrébb lépni. Más országokkal ellentétben Franciaországban az utóbbi 15 évben egyre nagyobb a termesztési hajlandóság.
A ’90-es évek elejétől a támogatásoknak köszönhetően az országban virágzott a keményítőburgonya termesztés. Az 1994-ben bevezetett kvótarendszer azonban megállította ezt a fejlődést. A franciák 288.516 tonnára kaptak kvótát. Eredményeként az addigi 31.300 ha termőterület lecsökkent 27.520 ha.
Az alapanyag burgonya feldolgozása már 1991/92-ben elérte a jelenlegi szintjét (kb. 1 millió t), a különböző feldolgozási módok aránya azonban jelentősen megváltozott az utóbbi 15 évben. Leginkább a burgonyapehely gyártás jelentősége csökkent. Néhány évvel ez előttig határozottan nőtt a hasábburgonya előállítás, most azonban stagnál. A chips-gyártás már a ’90-es évek második felében elkezdett csökkenni.
Franciaország legnagyobb feldolgozója a McCain, a felhasznált alapanyag 77 %-át ezen üzemekben dolgozzák fel. Kapacitása 850.000 tonna. Az ország északi területein találhatóak a gyárai, Belgium mellett. 125.000 tonnával a Nestle a második legnagyobb feldolgozó. Utána következik a chipset előállító Intersnack (100.000 t), és a hasábburgonyát gyártó Farm Frites (65.000 t). A Lunor cég az első francia feldolgozó a piacon. A burgonyából készült termékek kereskedelmének fejlődése leginkább a multinacionális cégek politikájától függ.
A ’90-es évek elején még nem csak belföldi, hanem külföldi viszonylatban is fontos volt a korai burgonyatermesztés. Főleg a Bretagne-félsziget északi és nyugati régióiban élő termelők specializálódtak arra, hogy április végétől beterítsék a nyugat – európai piacot. Az étkezési burgonya mellett jelentős részt tett ki a chips-alapanyag termesztés is. Mindez azonban már csak történelem. Az 1992-es 8 500 hektárból 2006-ra csupán 1 600 hektár maradt a Bretagne – félszigeten. A visszaesésnek több előidézője is volt, de a legfontosabb a Németországgal kötött megváltozott export-megállapodás. A korai burgonya hanyatlásával elkezdődött a tárolt étkezési burgonya termesztésének és értékesítésének fénykora.
A ’80-as évek végén a francia burgonyapiac krízisbe került. A lakosság fejenkénti felhasználása jelentősen visszaesett, amiért az alacsony minőségű kínálatot okolták. Az élelmiszerpiacon megtalálható fajták 75 %-át akkoriban a Bintje tette ki. Azóta különböző minőségjavító intézkedéseken és reklámokon keresztül a központi irányítás mindent megtesz azért, hogy a burgonyát kilendítse korábbi anonimitásából és pozicionálja a piacon, mint egy finom zöldségfélét. Ezen tevékenységgel próbálja növelni a belföldi készletet, de különösképp az exportot erősíteni.
Exportra az idők során specializálódtak a termelők. Leginkább az Agathát, Monalisát termesztik Dél – Európa számára. Kisebb gumóméretben kerül az Amandine, Nicola, Charlotte és Marabel a német piacra. Az 1989/90-es szezonban az export friss étkezési burgonyából 253.000 tonnát tett ki. Akkoriban a legtöbb gumó (107.000 t) Spanyolországba érkezett, valamint Olaszországba (77.000 t). Németország 18.000 tonnát importált. 2005/06-ban 1,475 m tonna konzumburgonya hagyta el az országot. Ebből 544.000 t Spanyolországba került, 240.000 t Olaszországba, 215.000 t Portugáliába és 205.000 t Belgiumba. Az utóbbi öt évben Franciaország és Németország a két legerősebb „készletpiac”.
Franciaország északi területein február elején a termelők készlete 15 %-kal volt alacsonyabb, mint az előző két évben. Az üzemek számára rendelkezésre álló készlet 76 %-a pedig már értékesítve volt. Étkezési burgonyánál a szerződött rész 20 %-ot tett ki. Mindezt figyelembe véve, a termelők 10-20%-os áremelést érhetnek el a 2007-es szerződéseknél. Az üzemek megpróbálnak minél több szerződést kötni, az igyekezetnek csak a szűkös vetőgumó-ellátás szab határt. Az már ősszel látszott, hogy nincs elegendő szaporítóanyag. A legkedveltebb fajták ára ekkor elérte a 90 €/q-t. Februárra ugyan csökkent az ár, de így is 20 %-kal meghaladja a tavalyi szintet.
A Noirmaitier szigeten – ahonnan évente 14.000 t korai burgonyát értékesítenek – már a sokéves átlag előtt egy héttel befejezték az ültetéseket, március közepén pedig keleten és délnyugaton is. A legfontosabb korai étkezési burgonyát termesztő a Bretagne-félsziget, amely a belföldi készlet szempontjából is igen jelentős. Itt január végén a gazdák néhány hektárt beültettek, de az ezután következő esős időjárás leállította a munkálatokat. Március közepén kezdték el ismét a földmunkákat nyugatról-keletre haladva. A március közepi magas hőmérséklet a Primaline-ként hívott korai burgonya számára nem kedvezett. Túl korán beérhet, és így még találkozhat a piacon a többi, más helyről származó gumókkal. Mindenesetre a gazdák a Primaline-ért 2 €/kg árat terveznek.
Továbbra is nyugodt a piac. A készlet többnyire a napi ügyletek lebonyolítására elegendő, a feldolgozók további igényeinek kielégítéséhez kevés. A 35 mm feletti Bintje ára 26,00-30,00 €/q, a 40 mm felettié 28,00-30,00 €/q.
Az export rendszeresen zajlik Németország felé, illetve az Ibériai-félszigetre. Január végéig összesen 938.800 tonnát importáltak, amely az előző évi szállításokat 300.000 tonnával, a két évvel ezelőttit 400.000 tonnával lépte túl. Igaz, a francia termés ellentétben a szomszédos országokkal, nem volt jelentősen kisebb. A 4,44 millió t felhasználási burgonya (keményítő burgonya és vetőgumó nélkül) 10.000 tonnával kevesebb, mint 2005-ben volt.
Belgiumban a fritőz-alkalmas Bintje ára a 13. héten 35 mm feletti gumóméret esetében 26,50-28,30 €/q. Körülbelül 2 millió t az üzemek kapacitása, és a termelők nyugodtak, hogy készletük elegendő ennek a fedezésére. Belgiumban nincs akkora jelentősége a szerződéses termesztésnek, mint a környező országokban. A kisebb termelők már kiürítették tárolóikat, míg a nagyobb gazdaságok hűtőházaiban hosszabb ideig is stabil körülmények között megoldható a tárolás.
A holland Bintje szaporítóanyag ára minimum 5 tonnás szállítással, lezsákolva, 28-35 mm gumóméret esetében 80 €/q, 35-45 mm-nél 50 €/q. A szezonvégi megemelkedett kereslet miatt a kereskedőházak enyhén emelték áraikat.
A Bintje készlet 2007. január 31-én 25 %-kal volt kisebb, mint 2006-ban. 2007-ben nem várható területbővítés. Sokminden függ a klímaváltozástól és a közös agrárpolitika változásaitól.
Az importáru folyamatosan áramlik be Egyiptomból és Izraelből. Mallorca csak március utolsó hetében – 10 nappal később, mint 2006-ban – kezdte el a jelentős mértékű beszállítást.
Míg Jersey szigetén a területek kb. 70 %-át beültették, addig az anyaszigeten nem sok előrelépés történt. A 10. hét végéig összesen 1.550 hektárt ültettek be (tavaly: 2.000 ha).
Nagy-Britanniában a feldolgozóknak többet kell fizetniük a szabad tételekért, mint korábban. A legjobb minőségű Maris Piper ára a 13. héten 33,00 €/q. A szabad tételek átlagára 27,34 €/q, a szerződéseseké 24,29 €/q.
A brit szakemberek szerint nem lesz elég a készlet a szezon végéig. Ugyanakkor a friss piacon nem lesz gond az ellátással.
A termelők a 2007-re kötött szerződésekben 10 %-kal magasabb árat tudtak elérni. Az idei termesztésben nem várható jelentős változás. A magas szaporítóanyag költség miatt enyhe területcsökkenés valószínű.
A talaj száradása után egyből elkezdődtek a földmunkák. A sziget délnyugati részén a gazdák felszedték a fóliákat. Az első korai burgonyatermés legkorábban húsvét előtt kerülhet piacra.
Március közepéig 8.000 hektárt ültettek be, de a hónap utolsó hetében ehhez még hozzáadódott 13.500 ha, így az összvetésterület 21.500 ha. Tavaly eddig az időpontig csupán 14.900 hektárt jelentettek.
Egyes országok irányába gyengült az export. Különösen a Kanári sziget alig vesz át King Edwardot, mivel oda már megérkezett az első szállítmány korai burgonya Izraelből és Ciprusról. A Marfonát és a Maris Pipert azonban átlagos minőségben egész jól lehet értékesíteni Lengyelország irányába. Ugyanerre vevő Hollandia és Írország is.
A KORAI BURGONYA PIACI HELYZETE
Az étkezési korai burgonya kis mennyiségben már január elején megjelent a boltokban. Február közepétől több diszkontőr is sikeres ügyletet bonyolított le a piacon. Ez az állapot húsvétig tartott, amikor megjelentek az első szállítmányok a Földközi-tenger déli és keleti területeiről.
Eddigi adatok szerint az EU-n kívüli országok 2007-ben idáig 100.000 tonnával több korai burgonyát exportáltak, mint 2006 ugyanezen szakában. 2005-höz képest azonban már nem jelentős a különbség. A nyugat-európai alacsony terméshozam miatt több behozatalra van szükség, mint egyébként.
Még nem tudni, hogy mikorra ürülnek ki a francia tárolók. Januárral bezárólag a franciák jelentős ugrást tudtak elérni az értékesítésben. A februári és márciusi nagymértékű export után április végére aligha marad gumó a tárolókban. Hasonló a helyzet a Benelux államokban is.
A korai burgonyatermesztés Egyiptomban azon területekre korlátozódik, ahol eddig még nem jelent meg a ralstonia. Így a tavalyitól semmiképp sem több az exportálható mennyiség. 2006-ban 190.000 t volt, idén várhatóan 200.000 t lesz. Ebből a legtöbb az olaszországi Triesten keresztül érkezik Németországba. Mellette exportálnak még Olaszországba, Nagy-Britanniába és kisebb mennyiségben Európa többi országába is. Mint előző évben, idén is szállíthat Görögországnak 60.000 tonnát, Oroszországba 10.000 tonnát.
Egyiptom az EU-ba 250.000 tonnát szállít vámmentesen, ebből eddig 157.156 tonnát jelentettek.
A szlovén koberi kikötőbe egy ralstoniával fertőzött tétel érkezett, ezért Kairó északi részén egy területet kizártak az EU-s importból.
Az izraeli burgonyatermesztés két részre tagolódik. Első szakaszban decembertől-áprilisig értékesítik a gumókat. Ezen termőterületek nem bővültek 2006-hoz képest. A hideg időjárás miatt csak márciusban kezdődtek el a jelentős mértékű szállítások innen.
A második szakaszban december-januárban ültetik a nyugat-európai szaporítóanyagot, amelyből május-júniusban exportálnak. Ezen területek jelentősen bővültek, kb. 300.000 t gumó várható. 2006-ban Európába 220.000 t érkezett, így egyértelműen a kontinens a legnagyobb piac számára.
Az izraeli gazdák specializálódtak a bioburgonya termesztésre és értékesítésre is. 2004/05-ben ebből 17.000 tonnát szállítottak. Tavaly már 30.000 tonnát, és ez a mennyiség minden bizonnyal tovább nő. Izrael legfőbb bioburgonya-piaca Nagy-Britannia és Németország.
Marokkóból és Tunéziából lényegesen kevesebb korai burgonya kerül Nyugat-Európába. A tunéziai exportőrök fáradozásai ellenére sem érkezik 10.000 tonnától több a kontinensre. A legjelentősebb átvevője Németország. Ezzel szemben Marokkóból a legtöbb gumó Franciaországba érkezik, idén ez várhatóan 40-50.000 t.
Cipruson novembertől-februárig történik meg a kiültetés, az értékesítés pedig márciustól-júniusig zajlik. 2002-ben 90.000 tonnát exportáltak, majd legutóbb visszaesett 60.000 tonnára, idén azonban ismét 80-100.000 t körüli mennyiség várható. Korábban a szállítások 40%-a érkezett Németországba, idén ez valószínűleg kevesebb lesz.
Májustól a piacot legfőképp Spanyolország látja el. A korai burgonya termesztés területe 7 év alatt 24.000 hektárról 14.700 hektárra csökkent. Oka a drága vetőgumó, illetve az alternatív kultúrák termesztésének elterjedése. A korai burgonya 50 %-át Andalúziában termesztik.
Összeállította: Bagoly Tímea és Balázs