Miközben a világot uraló kultúrnövények (búza, kukorica, szója, rizs) modern fajtái érzékenyek a klímaváltozás szélsőséges hatásaival szemben, vad rokon fajaik és tájfajta populációik értékes genetikai erőforrást jelentenek változatos tulajdonságaik és ebből eredő adaptációs képességük okán. Ráadásul 2021-től az Európai Unió is támogatja az úgynevezett heterogén szaporítóanyagok forgalomba hozatalát ökológiai vetőmagként, hangsúlyozza a kutató.
Az ÖMKi több projektben is dolgozik a növénytermesztés sokszínűségéért: május közepén génbankból kiszabadított tájfajta paradicsomok palántáit vezette be a hazai kereskedelmi forgalomba, az ősgabonák – tönke és alakor –elterjesztéséért pedig összefogást kezdeményezett gazdák, molnárok és pékek bevonásával.
Génbankból kiszabadított paradicsom-tájfajták – fotó: ÖMKi
Először kerültek május közepén kereskedelmi forgalomba az egyik hazai áruházláncban olyan paradicsompalánták, amelyeket génbankból kiszabadított hazai tájfajták magjaiból neveltetett az ÖMKi. Harminc ökopalántát adományként is felajánlott a szervezet áprilisban az idei Föld Napja alkalmából a Kortárs Építészeti Központ városi közösségi kert projektje javára. Idén így már több száz kiskertben, és a legnagyobb hazai ökológiai módszerekkel művelt városi közösségi egységben, a Kerthatár Közösségi Kertben is teremhetnek azok a különleges ízvilágú máriapócsi, gyöngyösi, mátrafüredi paradicsom-tájfajták, amelyeket az ipari termelés kiszorított a kínálatból, az ÖMKi kutatásai révén pedig újra közkinccsé tett.
Az ősgabonák elterjesztéséért is programot indított a szervezet – fotó: ÖMKi
“Mindannyiunk érdeke a növénytermesztés sokszínűsége. A kultúrnövények egyre védtelenebbek a klímaváltozás szélsőséges hatásaival szemben. Hiába ismerünk globálisan 369.000 virágos növényfajt, ezek közül csak 200-at használunk élelmiszer előállításához, de egy 2017-es adat szerint ebből a halmazból is mindössze
9 faj adja a világ növénytermelésének 66 százalékát.
Génmódosítással tesszük őket ellenállóbbá, miközben vad rokon fajaik és az elfeledett tájfajták magjai még kihasználatlan erőforrások” – mondja Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.
A saját kézben lévő fajták sokszínűsége csökkenti a gazdálkodók kiszolgáltatottságát, segít alkalmazkodni a folyamatosan változó környezethez, időjáráshoz és piaci igényekhez, hangsúlyozza a kutató.
Máriapócsi tájfajta – fotó: ÖMKi
Az ÖMKi a legalkalmasabb paradicsom-tájfajták kutatása és elterjesztése mellett több olyan projektben is részt vesz, amely a genetikai sokféleség megőrzésének lehetőségeit tárja fel.
A LIVESEED projekt célja az ökológiai növénynemesítés és vetőmaghasználat fellendítése; 2021-től az unió támogatja majd az úgynevezett heterogén szaporítóanyagok, vagyis az uniform fajtáknál sokkal diverzebb genetikájú populációk ökológiai vetőmagkereskedelmét is.
.jpg)
Összefogás indult gazdák, molnárok és pékek bevonásával az ősgabonák – tönke és alakor – tájfajtáinak fenntartásáért – fotó: ÖMKi
A Farmer’s Pride uniós projekt célja egy génmegőrzés iránt elkötelezett európai hálózat kiépítése, elkötelezett civilek, kutatóhelyek, vetőmag cégek, közösségi génbankok részvételével. A projekt magyar szakmai partnereként az ÖMKi együttműködik a tájfajtákért, régi fajtákért, különleges termesztett növények hazai elterjedéséért létrejött Magház Civil Hálózattal.
Szintén e két projekt részeként az ÖMKi februárban összefogást kezdeményezett gazdák, molnárok és pékek bevonásával az ősgabonák – tönke és alakor – tájfajtáinak fenntartásáért és termékfejlesztéséért. “Civilek, tudatos vásárlók nélkül nincs sikeres génmegőrzés. Aki ipari péktermék helyett kézműves pékség ősgabonából sütött kenyerét vásárolja, nemcsak gazdag beltartalmi értékű élelmiszert választ, hanem fontos lépést tesz az itthon termesztett búzafajok genetikai sokféleségéért is” – hangsúlyozza Dr. Drexler Dóra.
Az ÖMKi júniusban újabb szántóföldi terepbemutatóval egybekötött találkozót szervez molnárok, pékek részvételével az ősgabonákból készített péktermékek népszerűsítéséért.
