Talajnedvesség, 0-50 cm

Május hó folyamán folyamatos volt a talajnedvesség hiánya. A gyorsan száradó felsőréteg sok helyütt vezetett hiányos,egyenetlen keléshez, gátolta a növények megszokott ütemű fejlődését. Az ország egyes területein azonban az időnként lehulló csapadék biztosította a folyamatos, egyenletes növekedést. A jelenlegi kedvezőtlen állapot ismét visszaigazolja, hogy a talajnedvesség megőrzéséért, az egyenletes kelésért és kezdeti fejlődésért a jó talajszerkezet mindenkori fenntartásával lehet legtöbbet tenni.

A 30 napos csapadékösszeg

A 2020. májusa nem árasztotta el a gazdákat aranyat érő esőkkel. Különösen kedvezőtlen tény, hogy a kevés is sok részletben esett. Az ország nagy területén egyszer sem esett egyszerre annyi, hogy a nedvesig átázott volna a talaj, tehát ami esett, az is teljesen vagy részben kárbaveszett. Gondot okozott, hogy a preemergens gyomirtó szerek nem fejthették ki hatásukat. A posztemergens permetezéseket a gyomok egyenetlen és megkésett kelése miatt nehezen lehetett jól időzíteni. A permetezések optimális időben történő elvégzését a szinte folyamatos szeles időjárás is akadályozta.

30 napos csapadékösszeg eltérés

A térkép az ország egész területén kevesebb csapadékot jelez a sokéves átlaghoz viszonyítva. Az eltérés az ország nagyobb részén jelentnős volt.A 2019. évi csapadékhoz viszonyítva az eltérés igen jelentős, mert amíg a csapadékmennyisége 2020-ban mintegy 30%-kal volt kevesebb, 2019-ben az országos átlag több, mint kétszerese hullott le.

30 napos átlaghőmérséklet

Talán szerencsés is, hogy a szokásosnál hűvösebb májusunk volt. Nem kevésbé szerencsés az is, hogy elmaradtak az utóbbi években rendszeresen tapasztalt hőhullámok. A hűvösebb időjárásban csökkent a kukorica párolgási tevékenysége és a talaj még intenzívebb kiszáradása. A megfelelően előkészített talajba vetett kukoricákon még nem jeletek meg az aszály tünetei. Mára a száraz területeken az aszályhelyzet a kukoricára nézve kritikussá vált.

30 napos átlaghőmérséklet eltérés

A negatív irányú jelentős átlaghőmérséklet eltérés ugyan lassította a kukorica fejlődését, de csökkentette a szárazság miatti kitettséget is. Látványos viszont a növények elszíneződése, ami ilyenkor főként a foszforfelvételi zavarral hoznak kapcsolatba. A hiánytünet nem felétlenül jelez hiányt a felvehető foszforban, hanem arra utal, hogy a száraz talaj, a gyenge gyökérnövekedés és a mikorrhizák ugyancsak gátolt fejlődése miatt a növény nem jut hozzá a tápanyaghoz.

A Kukorica Növekedési Foknap (NFNK) alakulása

Április elsejétől halmozva az ország főbb kukoricatermő tájain számított érték 300 és 369 NFNK közé esett. Az értékek önmagukban nem sokat mondanak, ezt mindenkinek minden termőtáblán át kell számítani a vetési dátumra. (Áprilisi átlag: kb. 3 NFNK /nap,májusi átlag kb. 5 NFNK /nap)

A NFNK eltérése az előző évitől

2020-ban a NFNK érték gyarapodása mintegy 7 – 10 nappal járt az egy évvel korábbi előtt. Ez arra utal, hogy a 2019. évi május az ideinél is hűvösebb volt mintegy -2,5 °C-szal, míg 2020-as eltérés -2 °C körüli lehetett.

A NFNK eltérése a sokéves átlagtól

A KNF gyarapodás 2020-ban valamivel lassúbbnak bizonyult a sokéves átlagnál. Ez a májusi kisebb hőmérséklet átlagból is következik

A NFN gyarapodás előrejelzése

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a hőösszeg gyarapodás a következő időszakban gyorsulni fog (kb. 8 fok/nap). A Növekedési Foknap gyarapodást előreláthatólag nem kíséri jelentős mennyiségű, nagy kiterjedésű csapadékhullás, sem a kukorica víz-ellátása, sem a tápanyag felvételi viszonyok javulása nem várható.

Kártevők 2020

Drótféreg: a korábbi vetésekben „elvégezte” dolgát, a későbbiekben még károsít (főként, de nem kizárólag gabona elővetemények után)

Fritlégy: egy helyről (Vajdaság) kaptunk erős (kb. 30%-os) kártételről értesítést. Ebből arra következtetünk, hogy másutt is előfordulhatott, de nem ismerték fel

Vetési bagolylepke: május második felétől folyamatosan jelen van – gyomos állományokban a kétszikű gyomokra rakja petéit, a posztemergens gyomirtó permetezések alkalmával lehetőség van védekezni ellene – növényvédő szakember véleményét érdemes kérni

Földibolhák: nem érkezett jelzés, jóllehet a száraz időjárás miatt nem kizárt a kártétel.

Kukoricabarkó: Tolnából és Baranyából érkezett jelzés kártételről, nem csak kukorica, hanem gabona elővetemény után is

Kukoricabogár: Az intenzívebb lárvakeléshez kb. 260, az imágók megjelenéséhez 500 HU (akkumulált hőegység, 10 cm mélyen, 10°C alapon) szükséges, január 1.-től halmozva. A hűvösebb májusi időjárás későbbi lárvakelést jelez. Minthogy a talajfertőtlenítés hatása egyébként is korlátozott, idén valószínűleg teljesen hatástalan lesz. Ez azért is valószínű, mert a vetés elég korán kezdődött, és nagy ütemben haladt.

Kukoricamoly: június elején jelent meg (hímek), mára felerősödött a repülés, a nőivarúak is megjelentek – a kártételre lehet számítani

Gyapottok bagolylepke: már rendszeresen repül, virágzó gyomokon megfigyelhető

Kiadta: A Magyar Kukorica Klub Egyesület; Felelős szerkesztő: dr. Szieberth Dénes

Indexkép: Pexels