A Covid-19 járvány mellett az időjárással is meg kellett küzdeniük a gazdáknak, akiknek komoly problémát okoz az állatok számára megfelelő minőségű alom és takarmány biztosítása. A legolcsóbb megoldás erre a szalma és a széna használata lenne, de fedett tárolók hiányában a tavaszi hónapokra komoly problémát jelent a nyári frissesség megőrzése.
A tavalyi évben extra száraz volt az április és a május, a június viszont nagyon csapadékos. A szárazság miatt nagyon alacsonyra nőtt a fű, de még azt a keveset sem tudták rendesen betakarítani. Amikor lekaszálták a terményt, az nem tudott rendesen kiszáradni, mert a júniusban lehullott extrém mennyiségű eső eláztatta, esetenként még a földeket is járhatatlanná tette – mondta Mészáros Gábor, a MIXIO KER Kft. ügyvezetője. – Régen, és sokan még ma is, nejlonfóliát, esetleg kamion- vagy sátorponyvát használnak a széna, a szalma, illetve más gabonafélék betakarásához. Ezek az anyagok nem a legjobb megoldások erre a célra, mert a nejlonon összegyűlik a harmatcsepp, az esőről nem is beszélve, és ez belefolyik a terménybe. Sőt, vannak, akik egyáltalán nem takarják le a bálákat, ők akár 30 százalékos takarmányromlást is elkönyvelhetnek.
Letakart takarmány – Fotó: mixio.hu
Kazaltakaró: végtelenített rostokból álló, az UV-sugárzást is jól bíró anyag
A Toptex kazaltakaró végtelenített rostokból álló, légáteresztő anyag, mely UV-stabil polipropilénből készült. A szakember szerint az erősen víztaszító, légáteresztő kazaltakaró lényege, hogy ha ezt terítjük a szalma- vagy a szénakazalra, akkor megvédi a bálákat az esővíztől, és azok sokáig frissek maradnak.
A termék működését a homokhoz szoktam hasonlítani. A homokon át lehet szűrni a vizet, de ha zsákba pakoljuk, és gátat építünk belőle, akkor az áradó Dunát is keretek között lehet tartani. Ám igazából azon senki sem gondolkozik, hogy a homokzsákokon miért nem szivárog át a víz oldalirányba. Erre a magyarázatot a felületi feszültség adja: ugyanúgy, ahogyan egy poharat is »púposra« tudunk tölteni vízzel, a homokszemek között szintén kidudorodik a víz, de csak bizonyos erő hatására lesz belőle csepp – magyarázta hozzá Mészáros Gábor.
A kazaltakaró ponyvánál ugyanez a jelenség történik, csak épp fordítva. A vízcsepp nem tud befelé menni, hanem magában az anyagban beszívódik, és a nedvesség a talaj felé veszi az irányt.
Ponyva – Fotó: mixio.hu
A mikroszkóp alatt jobb a Toptex
A Toptex kazaltakaró egyedisége a technológiai különbségben rejlik.
Úgy kell elképzelni, mint ahogy a vattacukor készül. Csak a kazaltakarónál a pálca helyett ezek a vékony szálak egyenesen mennek, mintha a szél fújná őket. Folyamatosan jön ki a gépből, és a szálak közötti súrlódás tartja össze az anyagot. Más gyártóknál 5-6 cm hosszúságú rostok keletkeznek, ők abból préselnek egy ehhez hasonló anyagot.
A két anyag között óriási a különbség. A hosszabb szálaknál, ha használódik az anyag – például az UV-sugárzás miatt megtöredezik –, még akkor is hosszú marad, ami a tartósságát erősíti. A rövidebb szálú anyag hamarabb tönkremegy, és cserélni kell” – mondta Mészáros Gábor, aki már 12 éve foglalkozik ezzel az anyaggal.
Felkerül a ponyva – Fotó: mixio.hu
A legnagyobb vihart is stabilan átvészeli
Légáteresztő tulajdonságai miatt a ponyva alatt összegyűlő és lecsapódó pára kiszellőzik, így a letakart kazal száraz mikroklímája is elősegíti a termény frissességének megőrzését. Megfelelő rögzítés mellett pedig egy vihar sem árthat neki, így akár évekig is használható.
A speciális előállítási technológiának köszönhetően a pontszerű terheléseket is nagyon jól tűri, így sérüléskor vagy átszúráskor sem hasad tovább. Ez a termék végtelenített szálas anyagokból készült. Ezek a nagyon hosszú szálak azok, amik sokkal könnyebbé teszik az anyagon belüli vízelvezetést – mondta Mészáros Gábor.
A gyártó 3 évet garantál, de a ponyva élettartama jelentősen függ az UV-sugárzás mennyiségétől. Ha a gazda még arra is figyel, hogy mennyit forgatja a takarót, akkor 4-5 évig is tartós segítség lehet.
