A vita nehezen eldönthető, viszont hogy hatásukat pótolni kell valamilyen más módon, abban mindenki egyetért. De hogyan?
Keinan professzor szerint: "Minden biológiai rendszer, még a teljes élő organizmusok is, természetes molekuláris számítógépek. Mindannyian biomolekuláris számítógépek vagyunk, olyan gépek, melyek alkotóelemei logikai módon egymással 'beszélgető' molekulák. A hardver és a szoftver komplex biológiai molekulákból épül fel, egymást aktiválva a különböző előre megszabott kémiai feladatok elvégzéséhez.”
GloFish: genetikailag módosított, ezért fluoreszkáló zebradániók – fotó: biofortified.org
A fenti képen az akváriumi halacskák inkább csak a génmanipuláció játékának tűnnek.
Kukoricamoly hernyója a kukorica levelén – fotó: Keith Weller
A fenti képen a génmódosított kukorica már viszont biztos, hogy egészségügyi kockázatot jelent. A kukoricamoly esete azt jelenti, hogy csak a génmódosítás nyújt lehetőséget a korábban kémiai úton történt védekezés helyett? Szó sincs róla!
Ennél a génmódosításnál Bacillus thuringiensis toxinját vitték be a kukorica örökítő állományába (genomjába). Holott magát a baktériumot is felhasználhatjuk ugyanerre a célra.
Bacillus thuringiensis toxinjának hatása a hernyóban – forrás: biologicalcontrol.info
A Bacillus thuringiensis toxinja az arra érzékeny lárvák, hernyók tápcsatornájába jutva azok falát károsítja, és a lárva pusztulását eredményezi. Persze ez csak egy lehetőség a sok közül, mely már napjainkban is a gazdák rendelkezésére áll. Folyamatos kutatások folynak a rovarkártevők vagy gerincesek (pl. pocok) ellen alkalmazható baktériumokkal és gombákkal.
Már ma is szinte valamennyi növénypatogén gomba ellen tudunk védekezni mikrobiológiai készítménnyel.
A sok közül példaképpen nézzük a Bacillus subtilis és egy talajbaktérium-készítmény hatását. A Bacillus subtilis hatékonyságát több növénykórokozó gomba esetében írták le. A különböző változatai több mint hetvenféle antibiotikumot termelnek, melyek például képesek az arra érzékeny baktériumok, élesztőgombák, penészgombák sejtfalát feloldani.
A B. subtilis esetén megállapították, hogy képes gátlást kifejteni Fusarium, Pythium, Pytophthora, Rizoctonia., Sclerotinia, Septoria, Verticillium fajokkal szemben. A B. subtilis gyakorlatban a mag felületére, vetésnél a magágyba kijuttatva vagy palántakiültetésnél is eredményesnek bizonyult a kísérletekben.
Borsómag kezelése esetén kórokozó által előidézett hervadást akadályozott meg steril és nem steril talajkörülmények között (Szabó 2008). A kukorica-vetőmag kezelése esetén visszaszorult a F. graminearum (Chang és Konmedahl 1968).
|
A Bacillus subtilis mikroszkopikus gombákat gátló antibiotikumai – forrás: Pék Nikoletta: Talajbaktériumok növénypatogén gombák elleni hatásának vizsgálata, Gödöllő, 2015 (MSc-dolgozat)
A Saniplant Kft. laboratóriumában folyamatos kutatásokat végeznek a Bacillus subtilis mellett a BioFil talajspecifikus készítményekkel, azok gombagátló hatását vizsgálva.
A B. subtilis hatása (2 dl/ha dózisban) az Aspergillus niger növekedésére; a B. subtilis hatása (2 dl/ha dózisban) a Sclerotinia sclerotiorum növekedésére
A B. subtilis hatása (2 dl/ha dózisban) a Fusarium graminearum növekedésére; a B. subtilis hatása (2 dl/ha dózisban) az Alternaria alternata növekedésére
A BioFil szárbontó hatása a Sclerotinia sclerotiorum növekedésére
A BioFil szárbontó hatása a Botrytis cinerea növekedésére
A laborvizsgálatok bizonyítják, hogy már napjainkban több lehetőségünk van arra, hogy akár talajoltással, akár vetőmagcsávázással védekezzünk a növénypatogén gombák ellen kémiai anyagok használata nélkül is.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
