A nyáron virágzó növényeink csodálatossá varázsolják a kertünket. Azonban, ahogy elmúlik a nyári meleg, és közeledik a tél, úgy van egyre nagyobb szükségük a segítségünkre, hogy jövőre is virágba tudják borítani kertünket. A legtöbb kertben ugyanis vannak olyan növények, amelyek nincsenek hozzászokva hazánk klímájához.
A nyári meleggel általában nem gyűlik meg a bajuk, ám a csodás nyári virágaink egy része sajnos nem jól viseli a telet, így kellő módon gondoskodnunk kell a teleltetésükről. Így van ez az amarillisz és a leander esetében is. Bár elsőre lehet, hogy ijesztőnek és bonyolultnak tűnik, a növények teleltetése a legtöbb esetben igazán egyszerű, azonban pár szabályt mindenképpen be kell tartani, hogy a növények túléljék a telet.
Megmutatjuk, mire kell ügyelni velük kapcsolatban, hogy teljes pompájukban gyönyörködhessünk bennük azután is, hogy elmúlt a hideg és beköszönt a tavasz. Ezek az apróságok pedig igazán nem okoznak nehézséget a kertész számára.
Az amarillisz gondozása
Az amarillisz latin eredetű nevének jelentése csillag, mások szerint ló. Valószínűleg mindkettő a virág alakjára utal, hiszen kinyílva egy csillagra, összezárt állapotban pedig egy lófejre emlékeztet az alakja. Azonban mindegy, hogyan nevezzük, hiszen akármire is hasonlít, az egyik legelbűvölőbb virágú dísznövény az amarillisz.
A levelei igen nagyok, akár 60 cm-esre is megnőhetnek. Nyár végén a levelei lehullanak, de ettől még az amarillisz nagyon is élő. Mivel nincsenek nagy igényei, így kezdő kertészek is nevelhetik. A legfontosabb, amire figyelni kell, hogy biztosítsuk számára télen a nyugalmi időszakot. Ha ilyenkor mindent megadunk nekik, amire szüksége van, akkor semmi akadálya nem lesz, hogy tavasszal újult erővel boruljon virágba.
Az amarillisz szaporítása nagyon egyszerű. Könnyedén leválaszthatjuk róla a sarjhagymákat, amelyeket el lehet ültetni. Ezek azonban csak 1 éves korukra hoznak virágot. Magról is ültethetjük. Ilyenkor nagyon ügyeljünk rá, hogy a frissen vetett mag földje soha ne száradjon ki.
Az amarillisz az egyik legnagyobb virágú dísznövény. Fotó: Shutterstock
Az amarillisz hozza az egyik legnagyobb virágot, amely a leghosszabb ideig képes virágozni. Manapság már piros mellett rengeteg különféle színben pompázhat.
Az őszi időszakban már ne locsoljuk az amarilliszt, a kertben kiültetett virágok esetében pedig szedjük ki a földből a hagymájukat. A kiszedett hagymákat tisztítsuk meg a földtől, hagyjuk megszáradni, majd tegyük őket egy papírdobozba úgy, hogy a hagymák ne érjenek egymáshoz. A dobozt tegyük száraz, hűvös helyre. Cserepes amarillisz esetén a hagyma maradhat a cserépben, és azt szintén tartsuk száraz, hűvös helyen. A pihenési időszak legalább 8-10 hétig kell, hogy tartson.
A téli nyugalom után várjuk meg a tavaszi, fagymentes napokat. Akkor a legjobb elültetni a hagymákat, amikor már megjelentek a virágkezdemények a hagymák oldalán. Válasszunk tápanyagban dús virágföldet számukra. Ha cserépbe ültetjük, számítsunk rá, hogy a növénynek nagy lesz a súlya, így túl kis cserepet ne válasszunk a számára, mert nagyon könnyen felborulhat. Így a növény is megsérülhet, és az is, akire rádől a cserép.
A hagymát úgy ültessük el, hogy a felső harmada a föld felszíne felett legyen. Ezután egyszer öntözzük meg, és tegyük meleg helyre a cserepet. Ilyenkor a növénynek még nincs szüksége túl sok fényre, így eszerint keressünk neki helyet.
A hagymát csak akkor öntözzük meg újra, amikor már megjelent rajta a virágkezdemény. Innentől már nyugodtan öntözhetjük és tápoldatozhatjuk rendszeresen.
A leander gondozása
A leander csodálatos dísznövény, ám minden része mérgező! Ne engedjük hát, hogy gyermekek, vagy háziállatok férkőzzenek a közelébe. Mivel mediterrán faj, így nem hagyhatjuk kint a téli hidegekben, teleltetése azonban egyáltalán nem nehéz feladat.
A leander általában 1,5-2 méter magasra nő. Jól bírja a nyári melegeket, ezért érdemes napsütötte helyet keresni neki. Legfőbb ellensége a pajzstetű, amelyet nehéz észrevenni, hiszen a levél fonákján található. A takácsatka szintén nem jó barátja a leandernek. Rá a levelek fonákján megjelenő háló hívja fel a figyelmet.
Mivel nem bírja a telet, amikor 6-7 Celsius-fok köré süllyed a hőmérséklet, meg kell kezdeni a teleltetését. A leander elég nagy terjedelmű növény, ezért a teleltetés előtt érdemes visszavágni a hajtásait. Csak azokat vágjuk le, amelyek valóban zavarók, az igazi metszését hagyjuk meg tavaszra.
A leander nem jól viseli a hideget. Fotó: Shutterstock
A leandert hűvös, száraz helyen kell teleltetni, ahol nem megy a hőmérséklet 4 Celsius-fok alá. Annyi vizet kell kapnia télen is, hogy ne száradjon ki a földje. Fontos, hogy a teleltetésre kiválasztott helyiség jól szellőzzön és jusson be némi fény is. Addig kell zárt helyen tartani, amíg a kinti hőmérséklet eléri a 15 Celsius-fokot. Azonban ne hirtelen tegyük ki a leandert az udvarra. Fokozatosan szoktassuk hozzá a fényhez és a hőmérséklethez.
Ha nem tudjuk bevinni, akkor teraszon is át tud telelni. Fontos, hogy a cserepet alulról és oldalról is szigeteljük. Ezt úgy végezzük, hogy legyen hely az öntözéshez. Az ágakat kössük össze és hálóval borítsuk be. Ha több növényt teleltetünk, toljuk őket közel egymáshoz, hogy óvják egymást a téli viharokban.
Gyönyörű virágokban gazdag kertet kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
