In memoriam Dr. Beczner László (1938-1988)
2008. november 24., 08:06|Agroinform Kiadó
nyomtatás
„Nem múlnak el ők, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még…”
(Juhász Gyula: Consolatio)
A gyorsan tovatűnő évek és az egymást követő évfordulók feltörő emlékei nem csak fénylenek, hanem fájdalommal is eltöltik emlékezetünket.
Beczner László születésének 70., és halálának 20. évfordulóján könnyekkel áztatva emlékeztünk a gyorsan, és korán bevégeztetett, hittel és vágyakkal gazdag életre.
1963-ban ismerkedtünk meg, amikor a budapesti Növényvédelmi Kutató Intézetbe került, ahol én már három éve dolgoztam. A hazai növényvirológusok második nemzedékének kiemelkedő tagjaként a legközelebbi kollégám és egyik legjobb barátom lett. Közös szobánk, karnyújtásnyira lévő íróasztalaink, közös laboratóriumunk, üvegházunk és közös kutatási témáink, a növényvirológia új tudományos eredményei iránti közös érdeklődésünk és a megszerzett ismeretek megosztása feletti örömteli érzéseink szétválaszthatatlanul összekötöttek bennünket.
Szóljon hozzá!