Egyre több szúnyog van
A klímaváltozás és a globális kereskedelem fokozódása következtében az elmúlt évtizedekben számos inváziós faj került Európába, így hazánkba is. Ezek egyik káros hatása, hogy különböző betegségek kórokozóit terjeszthetik, ezáltal egészségügyi fenyegetettséget jelentenek – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel.
.jpg)
Fontos, hogy a kutatók tudják, az inváziós csípőszúnyogfajok az ország mely területein találhatók meg – fotó: Pixabay
Magyarországon összesen 50 őshonos csípőszúnyogfaj él, de az elmúlt tíz év során három új inváziós faj is érkezett, amelyek potenciálisan
számos, emberre és háziállatra veszélyes betegség kórokozóit (különböző vírusokat, fonalférgeket) terjeszthetik.
Az esetleges járványok megelőzésének első lépése, hogy a kutatók megismerjék, hogy az inváziós csípőszúnyogfajok az ország mely területein találhatók meg, milyen módon terjednek, mikor jelennek meg, továbbá hogy hordozzák-e a különböző betegségek kórokozóit – írták.
A lakosság segítségét kérik
A közlemény szerint az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói új weboldalt hoztak létre azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő, invazív csípőszúnyogfajok hazai terjedését. A közösségi tudomány (citizen science) jegyében létrehozott, lakossági megfigyelésekre épülő weboldal április elsején kezdte meg működését.
A kutatók szerint lényeges, hogy a szúnyogirtás gyakorlatában is figyelembe vegyék a Szúnyogmonitor projekt eredményeit – fotó: MTI/Sóki Tamás
A Szúnyogmonitor projekt kutatói tavaly is a citizen science módszerét hívták segítségül egy veszélyes szúnyogfaj megfigyelése érdekében. A projekt során a lakosság a felfedezett invazív csípőszúnyogfajról fotót vagy befogott példányokat küldött a kutatóknak, akik tudományos módszerekkel beazonosították, validálták a mintákat, végül egy honlapon bemutatták az elterjedésről készített statikus térképet.
A projekt korszerűbb felületet kapott, ahol az infografikai ábrázolásoknak köszönhetően térben – akár megyei bontásban is vizsgálható módon – és időben is nyomon követhetők az inváziós szúnyogfajok elterjedésére és aktivitására vonatkozó adatok. Egy fejlesztés segítségével pedig mobilapplikációs (MosquitoAlert) felületen keresztül is tudnak az emberek fényképeket és egyéb információkat küldeni a kutatáshoz.
Célszerű ott irtani az invazív csípőszúnyogok, ahol azok ténylegesen előfordulnak – fotó: MTI/Sóki Tamás
A kutatók szerint lényeges, hogy a szúnyogirtás gyakorlatában is figyelembe vegyék a Szúnyogmonitor projekt eredményeit. Ugyanis, ha a hatóságok a járványügyi fenyegetettség, illetve az invazív csípőszúnyogok okán terveznek irtást, akkor célszerű ott irtani ezeket a fajokat, ahol azok ténylegesen előfordulnak. Ha azonban a környezetet megterhelő szúnyogirtási programot a célfajok tényleges elterjedésének figyelmen kívül hagyásával szervezik, akkor az ország nagy területét feleslegesen fújják be káros irtószerekkel – hívják fel a figyelmet.
A megelőzés a fontos
A Szúnyogmonitor ökológiai koncepciója az, hogy a probléma kezelése ne a járvány után történjen, hanem a megfelelő ökológiai diagnózis alapján, a járványt megelőzően kerüljön sor a szükséges preventív lépésekre.
„A modern járványügyi védekezési stratégia az ökológiai monitorozáson alapul, amely minél hatékonyabb, annál kisebb a járványveszély lehetősége, illetve annál kisebb az esély arra, hogy a térképre emberi megbetegedéseket is fel kelljen rajzolni a jövőben” – közölte Garamszegi László Zsolt, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója.
A Szúnyogmonitor vezető kutatója hozzátette, ehhez a kutatók kevesen vannak, de mint tavaly kiderült, a jóakaratú állampolgárok viszont annál többen.
