Bár nem itt zajlik az orosz-ukrán háború, túl közel vagyunk ahhoz, hogy Magyarországon ne érződjön a hatása. Milyennek látja a mezőgazdaság helyzetét az ukrán-orosz háború miatt?

Katasztrofálisnak tartom a világpiaci helyzetet. Ami most a legfontosabb, a mezőgazdasági termelés fenntartása az élelmiszerbiztonság és a jövedelemtermelés biztosítása miatt. Olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyekre az utóbbi évtizedekben nem volt példa. A háború nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy bekövetkezett az energiaár-robbanás, ami napi szinten átírja az életünket.

Komoly eredménynek tartom, hogy a gazdák ma Magyarországon 480 forintért tankolhatnak gázolajat, sok nyugat-európai országban viszont 700-900 forint körül alakulnak az üzemanyagárak. A műtrágya-ellátás is bonyodalmas, hiszen az előállításhoz szükséges gáz ára ugrásszerűen megnőtt, de sajnos sok alapanyaghoz is nehéz hozzájutni, mivel ezek közül sok Oroszországból származott.

Jakab István

Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés május 2-án újraválasztott alelnöke – Fotó: Agroinform

Sokszor bejárta a sajtót az a hír, hogy az ukrajnai gazdák nem tudnak vetni. Ön mit lát, valóban ez a helyzet? És ha igen, ennek milyen következményei lesznek?

A világ összes búzatermésének 30%-a Ukrajnából, illetve Oroszországból származik. A kukoricatermés 20%-a úgyszintén, a napraforgóolajhoz szükséges alapanyag 50%-át Ukrajnában termelik meg, az EU napraforgóolaj-importja 88%-át Ukrajnából szerzi be. Ha csak ezeket a számokat nézzük, világos, hogy komoly élelmezési válság küszöbén állunk.

Ukrajnában a terület 50 %-án nem történt meg a tavaszi vetés a saját bevallásuk szerint, néhány nappal ezelőtt jártam Kárpátalján, akkor azt tapasztaltam, hogy a munkák elvégzéséhez gázolaj alig áll rendelkezésre. Ehhez még vegyük hozzá azt is, hogy az őszi vetések nagy eséllyel nem kapják meg most a szükséges növényvédelmet és tápanyag-utánpótlást. Óriási terméskiesésekre kell számítani. Hiába adott teljes vámmentességet az ukrán termékekre az EU, hiszen Ukrajnából jelentősen lecsökken a behozható alapanyag mennyisége, a saját ellátásuk is veszélyben van.

Nekünk milyen válaszokat kell adnunk a mostani helyzetre?

Egyrészt mi mindent megpróbálunk megtenni azért, hogy a béke felé haladjon a szomszédunkban zajló háborús konfliktus, mert az oldaná meg a legtöbb problémát. Ebben sajnos kevés lehetőségünk van eredményt elérni. Amiben viszont tudunk: a hazai erőforrásainkat maximálisan ki kell használni, még akkor is, ha többe kerül a műtrágya. A magyar gazdaság szempontjából meghatározó lesz, hogy a gazdák milyen hozamokkal tudnak termelni, hiszen óriási értéket jelent az élelmiszer. Azt is be kell kalkulálnunk, hogy Indiában óriási mértékű az aszály, ami tovább fokozza a globális élelmiszerhiányt, és tovább növeli a terményárakat.


Az élelmiszer-ellátás biztonsága prioritás. Ha valaki eddig kétségbe vonta ennek a jelentőségét, akkor most valószínűleg mindenki számára egyértelmű a mezőgazdasági termelés jelentősége. Az élelmiszerbiztonságot csak az élelmiszer-önrendelkezés alapján lehet garantálni.

Ha a hazai csapadékviszonyokat nézzük, akkor ennek a biztonságnak az egyik alapvető feltétele az öntözés robbanásszerű fejlesztése 5-10 éven belül. Az öntözött területeket rövid időn belül körülbelül 500 ezer hektárra kellene emelni a versenyképesség megőrzéséhez. Jelenleg 100 ezer hektáron tudunk öntözni, és további 50-100 hektár esetében vannak folyamatban a tervezések. A magyar mezőgazdasági területek kiterjedése körülbelül 5 millió hektár.

Milyen lépések várhatóak Magyarországon a vízgazdálkodási ágazat fejlesztéséért?

A vízhasznosításban egy teljesen új megközelítésre van szükség. Minél később kezdjük el az ország teljes területére vonatkozó vízhasznosítási, vízgazdálkodási rendszer kialakítását, annál nagyobb lesz a veszteségek aránya. Az is veszteség, ha rendelkezésünkre áll valamilyen erőforrás, de azt nem használjuk ki. A szakma szereplőivel összeállítottunk egy stratégiai tervet, amelynek főbb elemei:

  • Vízkormányzási rendszer működtetése: a víztározási lehetőségek bővítésére van szükség, azaz lehetővé váljon a vízvisszatartás és a folyók vizének hazánkon való gyors áthaladásának megakadályozása, a vízszint emelése, szükség esetén pedig a felesleges víz elvezetése és eltárolása csapadékhiányos időszakokra.
  • Felszíni vizek tárolásához szükséges infrastruktúra kialakítása. Történtek ebben előrelépések: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már zajlik a kiviteli tervek készítése a felszíni vizek nagyobb mennyiségű tárolására és egy új vezetékrendszeren keresztül történő továbbítása érdekében. Csak a tervezés költségei elérik a 2,8 milliárd forintot.
  • A csatornarendszer helyreállítása, a karbantartás gyakorlatának kialakítása. A Keleti-főcsatorna kotrása például évek óta húzódik, mert a mederiszap környezetszennyező anyagnak számít, és nehézkes a hasznosítása. Pedig tulajdonképpen ennek nagy része termőföld, amit a hirtelen lezúduló esők mosnak bele a csatornamederbe. Erre mihamarabb megnyugtató megoldást kellene találni, hogy használhatóvá váljon a csatorna.
  • Hosszú távon a tisztított szennyvíz felhasználásának lehetőségét is szükséges megteremteni. Ehhez kapcsolódik a szennyvíziszap felhasználása is, amely szabályozott körülmények között alkalmas a talajerő visszapótlására.

öntözés

Hatalmas előrelépésekre van szükség az öntözésfejlesztésben néhány éven belül – Fotó: Shutterstock

A földforgalmi törvény módosítása kapcsán melyek a leglényegesebb változások?

Vannak olyan változások a földforgalmi törvényben, amelyek már 2022. január 1-től hatályban vannak, és nagyrészt arra irányulnak, hogy megszűnjenek bizonyos kiskapuk. Visszaélés volt például, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt jelzálogot jegyeztek be a vevő javára. Mostantól már nemcsak a vételárat, hanem a jelzálogot is vizsgálhatja a kamara és a földhivatal a szerződés jóváhagyásakor. Szintén megszűnt annak a lehetősége, hogy például egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és Vas megyei földterületet együttesen lehessen eladni. Haszonbérleteknél változás az is, hogy a díj kifizetését igazolni kell a továbbiakban. Július 1-től pedig hatályba lép az a szabályozás is, miszerint a földhivatal a kamara javaslatára megakadályozhatja, hogy aránytalanul magas földbérleti díjban állapodjanak meg a felek. Az nem lehetséges, hogy egy, a térségben általánosnak számító, például hektáronként 50-70 ezer forintért bérelhető területet 120 ezer forintért adjanak bérbe.

(A földforgalmi törvény változásairól korábban Cseh Tiborral készítettünk interjút, amely ITT olvasható.)

Szintén nagy horderejű kérdés és ezer szálon kapcsolódik a mezőgazdasághoz, hiszen szinte minden alapanyagot elő tudunk állítani: az élelmiszeripar. Milyen fejlesztésekre van szükség ebben az ágazatban?

Tudomásul kell vennünk, hogy az EU-s piacon versenyzünk. Nekünk hatalmas előnyünk, hogy minőségi alapanyagokat és termékeket állítunk elő. Ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy

"a vásárlók a lábukkal döntik el a sorsunkat". Azon múlik a siker ugyanis, hogy melyik polchoz sétálnak oda, és melyik árut veszik le onnan.

Ezért nem csak a minőség fontos, hanem a jó reklám, marketing is, illetve az, hogy kitaláljuk, mit szeretne a fogyasztó. Alkalmazkodnunk kell például ahhoz, hogy a mozgásszegény életmód miatt más élelmiszerekre lehet szükség, mint korábban. Ez óriási fejlesztéseket igényel.

Nagy kihívást jelent, hogy rengeteg olyan élelmiszer jelent meg – pl. műhúsok, műtejtermékek –,  amelyek kihasítanak egy-egy szeletet a piacból, mert a divathullámok igényt generálnak ezekre. A pálmaolaj előállítása például óriási környezetrombolás útján lehetséges, a tányérunkra pedig többek között sajthelyettesítő növényi utánzat is kerül. Az egészségünkre gyakorolt hatása azonban több mint kétséges és akkor nem beszéltünk arról az egészségrombolásról, amit a pálmaültetvények telepítése előtt végzett tőzegégetés okoz. Óriási szmog keletkezik ugyanis ezeken a területeken.

A feldolgozásban nagyot kellene előrelépni, hogy egy-egy alapanyag feldolgozása esetén minden egyes mellékterméket hasznosítani tudjunk. Az almából például nem csak sűrítmény vagy almalé készülhet, hanem a gyümölcs héjából értékes rostot lehet kinyerni, a magjából egészségre kitűnő hatással bíró olajat lehet sajtolni, a belőle készült őrlemény szintén magas biológiai értékű élelmiszer. A kutatásoknak és az innovációnak ebbe az irányba kellene haladnia.

Az élelmiszeripari vállalatok működésének energiaszükséglete hatalmas, ezért fontos előrelépés lenne, ha az energiatakarékos technológiai rendszerek, megújuló energiát használó rendszerek kiépítéséhez minél több támogatást kapnának.

Ezeken múlik az ágazat jövője. Ha a magyar élelmiszeripar nem lesz versenyképes, akkor mi termelhetünk bármit és bármennyit, kis haszonnal, nagyon olcsón fogjuk tudjuk eladni külföldi vevőknek.

Milyen célokat tűzött ki a MAGOSZ a következő időszakra?

Kiemelt célok:

  • a termőföld magyar kézben való megtartása,
  • az élelmiszer-önrendelkezés megteremtése,
  • versenyképes mezőgazdasági termelés korszerű technológiai rendszerek alkalmazásával, precíziós gazdálkodás leggyorsabb és szélesebb körű elterjesztése,
  • az európai uniós források maximális, célirányos felhasználása.

Minden gazdának segíteni szeretnénk, hogy mindenkinek megtaláljuk a számára legmegfelelőbb gazdálkodási módot és támogatást. 2023 január 1-től megváltozik a támogatási rendszer. Lehet akár majd növelni is a hektáronkénti támogatás összegét, de ahhoz jól kell dönteni, hogy milyen tevékenységeket, milyen technológiát alkalmaz a gazdálkodó.

Magyarok Kenyere program adománygyűjtés a PREGA konferencián – Fotó: Agroinform

Természetesen folytatjuk a Magyarok Kenyere programot. Ez a program a magyar gazdák lelkéből fakadt, a nemzeti összefogást erősíti. Mi ezen program keretében nagyon sok olyan információt,  támogatást tudunk adni, ami segíti a gazdákat a versenyképességben. Jelenleg pedig kiemelten támogatjuk Kárpátalját. Több mint 50 tonna lisztet biztosítottunk, 50 tonna burgonyát, 40 millió forint értékű vetőmagot szállítunk. Mert aki nem vet, az nem is arat.

Korábbi interjúk Jakab Istvánnal:

A gazdák szíve a helyén van – erről szól a Magyarok Kenyere program

Hogyan lehet helyzetbe hozni a magyar gazdákat? Interjú a MAGOSZ elnökével

Hogy legyen az idős és az ifjú gazda is elégedett?

Jakab István: a következő 5 évben akkora változás lesz, amit ma még elképzelni sem tudunk