Az elmúlt években a növények termesztésének technológiája döntően a GPS jelek használatának függvényében változott. A nagy pontosságú navigáció, a gépek automatikus vezérlése a precíziós gazdálkodás technikai alapfeltétele. Precíziós gazdálkodásról szigorú értelemben akkor beszélhetünk, ha helyspecifikus információkkal dolgozunk és az egyes anyagok kijuttatását is helyspecifikusan végezzük – írja Dr. Gyódi Péter a smart-farming.hu oldalán megjelent cikkében.

A precíziós gazdálkodás sem képzelhető el komoly adatgyűjtés és feldolgozás nélkül, ezért a szoftver ugyanúgy alapfeltétele mint a GPS jel. Ha változtatható tőszámmal szeretnénk vetni, vagy műtrágyát helyspecifikusan kijuttatni, akkor először is olyan információkra van szükségünk, mely a kijuttatandó anyagmennyiséget szakmailag megalapozza. Ma már számtalan lehetőségünk van a tábláinkat nagy pontossággal feltérképezni, hogy részletes és helyspecifikus információkkal rendelkezzünk azokról.


Dolgozhatunk hozamtérképekkel, GPS támogatással végzett talajvizsgálatokkal, Talking Fields térképekkel, de nitrogénszenzorokkal készített NDVI térképekkel is, hogy néhány elterjedtebb formát említsünk. Természetesen minél komplexebb kép áll egy tábláról rendelkezésre, annál összetettebb feladat az optimális döntés meghozatala.

A precíziós gazdálkodás elterjedése együtt fog járni a magas szintű szaktanácsadással is. Ma már sok üzemben nem a technikai végrehajtás lehetősége a limitáló tényező, hiszen a géppark ezeket a funkciókat már nagyon sok esetben tudja, hanem az információk interpretálásának a korlátai akadályozzák a precíziós gazdálkodásra való áttérést. Ezen a helyzeten sokat segíthet egy intuitív módon használható döntéstámogató szoftver, mellyel egyszerűen készíthető kijuttatási (applikációs) térkép. A precíziós gazdálkodás már napjainkban is lehetővé teszi a környezettudatos és költséghatékony gazdálkodást.

precíziós kijuttatásA differenciált kijuttatás elengedhetetlen az "okosgazdálkodáshoz" – fotó: Shutterstock

Ha a traktorunkra egy nitrogénszenzort szerelünk, mely valós időben képes a műtrágyaszót vezérelni, miközben mi a tábláról rendelkezésre álló távérzékelési adatok alapján egy applikációs térkép segítségével tovább finomítjuk a műtrágyaszóró vezérlését, akkor ez precíziós gazdálkodás vagy Smart Farming? A Smart Farming és a precíziós gazdálkodás között nem létezik éles választóvonal, az előbbi feltétele a másiknak.

Mai ismereteink alapján az egyik következő Smart Farming alkalmazás a dolgok internetének (IoT) megjelenése lesz a termelésben. Itt elsősorban különböző szenzorokra kell gondolni, melyek az általuk mért értékeket az interneten keresztül folyamatosan küldik egy szerverre, de akár egymás között is kommunikálhatnak és bizonyos akciókat önállóan is elindíthatnak. Ennek jó példája lehet olyan szenzor, mely meteorológiai-, talaj, vagy éppen növényélettani paramétereket mér.

Persze a terménytárolóban is lehetnek olyan szenzorok, mely a minőségi paramétereket folyamatosan monitorozzák és az adatokat összegyűjtik. A Smart Farming egyik sajátossága a nagy mennyiségű adat koncentrált gyűjtése, kezelése és feldolgozása (Big Data).

drónA jövőben gazdák egyik legjobb barátja a drón lesz – fotó: Shutterstock

A GPS és a széles sávú internet mellett kulcstechnológia lesz az adatfeldolgozás, a középpontba pedig a szoftver kerül. A Smart Farming szempontjából kiemelten fontos, hogy a termelés és feldolgozás különböző fázisaiban keletkező információk összekapcsolhatók legyenek. A különböző gyártók és szolgáltatók által generált adatoknak átjárhatóknak kell lenni, nem ragadhatnak be egy-egy multinacionális cég ökoszisztémájába. A Smart Farming a termelés egész folyamatát lefedi és egyben összefogja ezért standard megoldásokra és szabványokra kell alapulnia.
A jelenleg zajló, úgynevezett 4. ipari forradalom első kézzelfogható eredményei már jól láthatók. Az átlagember leginkább talán az autóiparban zajló változást érzékeli. Az autó az a termék, hasonlóan a traktorhoz, kombájnhoz, ahol szemünk láttára vált az “ostoba” vasból, hightech intelligens termék. A normál, utcai forgalomban használható autonóm (vezető nélküli) autóra már csak néhány évet kell várni, jelenleg a jogszabályi háttér nagyobb akadály, mint a technikai kérdések.
A mezőgazdaságban is ugyanígy jöhetnek az autonóm munkagépek, melyek a gép-gép (M2M) kommunikáció használatával közösen, összehangoltan is képesek dolgozni. A dolgok internete (IoT), a különböző intelligens szenzorok, és természetesen a drónok, melyek szintén autonóm módon fognak repülni, biztosítják a kiegészítő támogatást a munkagépeknek.
A jövő zenéje pedig a mesterséges intelligencia. Első lépésként nemcsak a telefonunkat és a számítógépünket vezérelhetjük élő szóval, hanem a termelési folyamatot is, később elég lesz csak gondolni a feladatra ahhoz, hogy a gépek teljesítsék azt.