Augusztus 20. Szent István napja

Az egyik legősibb magyar ünnep, az államalapítás, a magyar állam fenállásának emléknapja. Az államalapítást a magyar nép egyetlen személyhez, I. Istvánhoz köti, aki a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglaló Árpád fejedelem ükunokája volt. 1083-ban ezen a napon avatták szentté Istvánt, ettől kezdődik Augusztus 20. ünnepe. Eladdig augusztus 15-én, István halálának napján tartották. Nagy Lajos egyházi ünneppé tetette, Mária Terézia 1771-ben a nemzeti ünnepek sorába emelte, Ferenc József 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánította. 1945-től „Alkotány ünnepe”-ként, a kenyér napjaként kezelte a politika, majd a rendszerváltáskor nyerte vissza eredeti jelentését. Augusztus 20. a búza aratás befejezésének az ünnepe is. Ekkorra vált ismertté a termésmennyiség, hogy kitart-e a kenyér a következő aratásig – ha igen, akkor volt ok az ünneplésre.

Augusztus 24. Bertalan napja

Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti. Bertalan apostol ünnepe, aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt.